Fokváros a Tábla-heggyel (Table Mountain) Forrás:cooldestinations.com
Talán nincs még egy olyan ország a világon, mint Dél-Afrika, amelynek nemzeti himnusza soronként felváltva az angol mellett négy törzsi nyelven szól. De a soknyelvűség csak egy tényezője annak a színes palettának, amely Afrika legnagyobb és legerősebb gazdaságát jellemzi.
Az elmúlt század kilencvenes éveinek elején történt rendszerváltás, az apartheid felszámolása, Nelson Mandela elnöksége új távlatokat és „jó reményeket” nyitott a közel 65 milliós lakosság számára. Minden jel arra mutat, hogy az ország legismertebb pontja, a Jóreménység foka – természetesen jelképesen – megelevenedik.
Fokvárosi utcakép – a szerző felvétele
Az 1,2 millió négyzetkilométer területű Dél-Afrikai Köztársaság tavalyi 410 milliárd dolláros GDP-je az afrikai kontinens bruttó hazai termékének egynegyede. Fokváros belvárosában szinte egymást érik az ékszerüzletek, a gyémántcsiszolók, amelyek eleganciája bárhol megállná a helyét a világon. Nem véletlen az ékszerészet csillogása, hiszen ez az ország adja a világ aranytermelésének 45 százalékát és ugyancsak előkelő helyet foglal el a gyémánt ágazatban. Dél-Afrika a világ ipari- és ékszergyémánt gyártásának egyik éllovasa. Az aranybányászat kétharmadát, a gyémántbányászatnak pedig csaknem az egészét angol, amerikai és francia tőkéscsoportok tartják a kezükben.
Új időszámítás az apartheid bukása után
Elterjedt a világon – nem alap nélkül -, hogy Dél-Afrikában, a nagyvárosokban sötétedés után külföldiek ne kószáljanak az utcán, mert a séta ilyenkor nem igazán biztonságos. A veszélyt elsősorban a bandaháborúk jelentik; e sorok írója azért nem is tud hiteles beszámolót, körképet adni a johannesburgi, a pretoriai, a durbani és más városok esti hangulatáról, mert naplemente után gyalogosan nem járt az utcákon.
A durbani botanikus kert Fotó: https://visitdurban.travel
Az apartheid összeomlása után 1994-től a fekete lakosság is részt vesz a parlamenti választásokon. Az országban azonban továbbra is sok fehér ember él és dolgozik: brit és holland leszármazottak, üzletemberek, odaköltözött európai nyugdíjasok. Az ország területének kétharmada lakatlan, a lakosság 56 százaléka városokban él. Irigylésre méltóan tiszták és rendezettek a városok, rengeteg az új épület (lakások, irodaházak, középületek stb.), nagyszerű állapotban vannak a gyarmati időkben az angolok és a hollandok által épített kisebb-nagyobb paloták is. Sajnos nem hiányoznak a nagyobb települések szélén hosszan elnyúló bódévárosok sem, de a bádogviskók szinte mindegyikén ott van a tányérantenna.
Pillantás a gazdaságra
Dél-Afrika a kontinens leginkább iparosodott, technológiailag legfejlettebb és legdiverzifikáltabb gazdaságával rendelkezik. A Világbank megfogalmazása szerint a közepes jövedelmű országok élvonalába tartozik. Úgynevezett ipari agrárország. A világ egyik vezető nyersanyag exportőre, többek között uránt, mangánt, vasércet, krómot, rezet, kőszenet, grafitot bányásznak. A bányászat egyharmada, a feldolgozóipar 50 százaléka van külföldi tulajdonban.
Az ország gazdasága az apartheid miatt hosszú ideig elszigetelten fejlődött, s miután kőolaj-, fegyver- és nukleáris embargó, valamint pénzügyi bojkott alatt állt, kénytelen volt sok területen önellátásra berendezkedni. Az ipari termelés értékének 20 százaléka a vas-, az acél- és a színesfém kohászatból származik. Jelentős szerepet játszik az iparban az autó-, a hajó- és a repülő- és mezőgazdasági gépgyártás. Az elmúlt évtizedekben fejlett elektrotechnikai és elektronikai ipar alakult ki, de fontos ágazata a gazdaságnak a textilipar és az élelmiszerfeldolgozás is.
Fokváros másik arca Fotó: uct.ac.za
Igen fejlett az országban a bank és a pénzügyi szektor. Egy amerikai dollár 16-17 rand (1 Dél-afrikai rand = 20 Forint), egy liter 95-ös benzin 22 rand körül van. (Itt érdemes megjegyezni, hogy miközben az ország igen nagy mennyiségű kőszenet exportál a környező államokba, kőolajban szegény, és ezt a nyersanyagot elsősorban Oroszországból importálja.) Az infláció 2024-ben 4,8, tavaly 3,3 százalék volt. A pénzromlás idén tovább csökken, s az előrejelzések 2027-re 2 százalék körüli inflációval számolnak. A szupermarketekben, az éttermekben az árak nagyjából azonosak a magyarral, miközben az átlagjövedelem jóval alacsonyabb a hazainál. De a főbb gazdasági mutatókról még lesz szó.
Száguld az idegenforgalom
Vissza a mindennapokba. Nagy ütemben növekszik az idegenforgalom, rengeteg a külföldi turista. A Krüger Nemzeti Parkban például fél évre előre kell foglalni helyet szafari túrára.
Családi idill a Krüger Nemzeti Parkban Fotó: krugerpark.co.za
Az oroszlánok, a zebrák, az antilopok, a zsiráfok, az elefántok, a hiénák, a majmok és többi, a természetes környezetében élő állat szinte „beköszön” a látogatók nyitott terepjáróiba. Az állatok etetése természetesen tilos, a két- és négylábúak nem is kuncsorognak ennivalóért, s látnivaló az is, hogy megszokták az emberek kíváncsiskodását
A Jóreménység sziklái – a szerző felvétele
Ugyancsak népszerűek a hajókázással összekötött bálna- és fókalesek. Nem kevésbé a tengerparti napozás, strandolás, szörfözés. Ha már a tengerről esett szó, érdemes megemlíteni egy tévhitet. Gyakori tévedés, hogy a Jóreménység foka Afrika legdélibb csúcsa és osztópont az Atlanti-óceán és az Indiai-óceán között. Valójában a legdélibb pont a tőle 150 kilométerre délkeletre lévő Tű-fok (másként Agulhas-fok). A Jóreménység foka a Fok-félszigeten (angolul Cape Peninsula) helyezkedik el a Dél-afrikai Köztársaság Nyugat-Fokföld tartományában, Fokvárostól 50 kilométerre délre. A tévhit ellenére igyekszik minden külföldi turista „elzarándokolni” a „Fok”-ra, és ott szelfizni.
A Jóreménység foka – a szerző felvétele
Nyomasztó a munkanélküliség
Néhány esztendőn át tartó gazdasági visszaesés után a jelek és a statisztikák szerint Dél-Afrika elindult a lassú fellendülés útján. (A gazdasági növekedés lelassulásában az elmúlt években szerepe volt többek között a szakképzett munkaerő hiányának, a korrupciónak és a meglehetősen nagy áramhiánynak.) Az egyik legnagyobb gond a munkanélküliség. A munkaképes korú lakosság 32,5 százaléka volt tavaly állástalan, erre az évre az előrejelzések 32,1 százalékról szólnak, ez mintegy 6 millió embert jelent. A 15 és 34 év közötti korosztályban 45,5 százalékos munkanélküliséget mértek.
Dél-Afrika valódi színei Forrás: southafricaadventures.com
2024-ben az új koalíciós kormány számos strukturális reformot vezetett be a gazdaságban, ez ugyanis előfeltétele a tartós gazdasági növekedésnek. Nagy összegű állami beruházásokkal fejlesztik a kikötőket és a vasúthálózatot, s az állam más területeken is növeli befektetési aktivitását. Ezektől az invesztícióktól a munkanélküliség jelentős csökkenését is várják. Ehhez kapcsolódóan az egyik legsürgetőbb és legfontosabb feladat az áramtermelés nagy arányú növelése állami- és magántőke beruházásokkal.
Áram, áramszünet, áramkáosz
Dél-Afrikában az áramtermelő ágazat 15 éve válságban van. A kereslet folyamatosan meghaladja a kínálatot. (A villamosenergia 80 százaléka széntüzelésű hőerőművekből származik.) Az áramkimaradások 2023-ban 1,5 százalékkal mérsékelték a GDP növekedését! Abban az évben 289, 2024-ben pedig 69 „napnyi” áramszünet volt az országban, napi 10-12 órás áramkimaradásokkal. Szakértők véleménye szerint az áramválságot többek között a verseny hiánya, az elégtelen beruházás, a korrupció, a hozzá nem értő vezetés, valamint az áramelosztás igen alacsony hatékonysága idézte elő.
Johannesburg Illusztráció/youtube
Az áramtermelésben a külföldi és a hazai magántőke a korábbinál nagyobb szerepet kap. A helyzet javulását a kormány attól is várja, hogy az új beruházások mellett megteremtik az elektromos áram nagykereskedelmi piacát is. Nem kétséges, hogy a dél-afrikai gazdaság nagyobb növekedésre a következő években csak akkor számíthat, ha sikerül felszámolni a villamosenergia-káoszt.
Színvonalas üzletek, barátságos emberek
Az országban minden jól ismert, globális márka jelen van gyönyörű, színvonalas üzletekben. Az ország városaiban hatalmas bevásárlóközpontok épültek és épülnek a boltok mellett éttermekkel, szépészeti szolgáltatásokkal, bankfiókokkal stb. A Spar és az amerikai Shoprite szupermarketjei uralják a piacot a városokban. Mindenhol lehet fizetni bankkártyával, erőteljesen visszaszorult a készpénzes fizetés. A személyzet mindenhol kedves, vevőbarát, udvarias és szolgálatkész. Hasonlóan az „utca emberéhez”. Angolul szinte mindenki beszél.
Nem múltak el nyomtalanul a gyarmati évek. Az angol és a holland kultúra és a mindennapok számos eleme ma is jelen van Dél-Afrikában. Csak néhány példa: baloldali közlekedés, keverőcsapok a mosdókban és a fürdőkádakban, tea-kultusz, gyönyörűen ápolt közparkok. Ami pedig az ételeket illeti: bab, sült paradicsom, toast-szendvics, muffin, zabkása és a sort még hosszan lehet folytatni. Itt érdemes megjegyezni, hogy az országban a növényzet, az életvitel, az építkezés más, mint Közép- és Kelet-Afrikában.
Fontosabb makrogazdasági mutatók
Az aktív keresők 9 százaléka a mezőgazdaságban, 26 százaléka az iparban, 65 százaléka pedig a szolgáltató szektorban dolgozik. A mezőgazdaság 4, az ipar 30, a szolgáltatás-ágazat pedig 66 százalékot képvisel a GDP-ben. A megművelt mezőgazdasági ültetvények 80 százaléka fehér farmerek tulajdonában van; az ágazat főbb termékei a kukorica, a búza, a rizs, a cukornád, valamint a gyümölcsök. Érdekesség, hogy a cukornád ültetvények szinte egésze indiai tulajdonban van.
Dél-Afrika tartományai Forrás:wikipedia
Az államadósság tavaly a GDP 77 százalékával volt egyenlő, ez az arány 2010-ben még csak 31,5 százalékot tett ki. Az államadósság növekedésének egyik fő oka az, hogy csaknem 25 millióan (a lakosság közel 40 százaléka) kapnak valamiféle pénzügyi támogatást az államtól.
Ami a külkereskedelmet illeti: mind az exportban, mind pedig az importban Kína, az USA és Németország vezeti a sort. A legfontosabb kereskedelmi partnerek sorába tartozik India, Japán, Nagy-Britannia, Botswana és Namíbia. A kivitelben a fémek, a gyapjú, a bőr, a gyümölcsök és a vegyipari termékek, míg a behozatalban a műszaki berendezések, a gépek, a járművek, a papír és a kőolaj állnak a lista élén.
Jön a tőke külföldről is
Dél-Afrika a külföldi működő tőke egyik kedvelt célországa. A statisztikák tanúsága szerint a befektetések viszonylag gyorsan megtérülnek és „fordulnak termőre”. A külföldi befektetések értéke meghaladja a tízmilliárd dollárt. Az ország fejlesztésében mind a hazai, mind pedig a külföldi működő tőke számára nagyok a lehetőségek többek között az iparban, az idegenforgalomban és az infrastruktúrában.
Lassan, de beindult a fellendülés
A nemzeti hős Mandelának nagy tekintélye és nagy kultusza van. Szinte minden településen szobrot állítottak neki, a bankjegyen is ott van az arcképe. Sowetoban hosszú sorok kígyóznak bebocsáttatásra várva az egyszerű, vöröstéglás Mandela-ház előtt, ahol az első demokratikusan megválasztott elnök élt 1946 és 1972 között. A látogatók száma már meghaladta a 200 milliót.
A Mandela-ház Fotó: facebook.com/mandelahousemuseum
Az ékszerboltok csillogása viszont kissé megtévesztő, ugyanis Dél-Afrikában sok a szegény ember. Ez a helyzet a kirívóan magas munkanélküliséggel is összefügg. A jövedelemkülönbségek ebben az országban a legnagyobbak közé tartoznak a világon. A gazdasági és az üzleti élet vezető szereplői szerint az ország gazdasága most jó „sínen” van és megkezdődhet a nagyobb növekedés, fellendülés, vagyis az erőteljesebb beruházások és a munkahelyteremtés korszaka.
Hány fővárosa van Dél-Afrikának?
S végül, egy különleges kontraszt. A tankönyvek és a lexikonok szerint az ország fővárosa Johannesburg. Ez a város viszont a valóságban nem Dél-Afrika egyetlen fővárosa, hanem az ország legnagyobb városa, gazdasági, pénzügyi és ipari központja, valamint az Alkotmánybíróság székhelye. Végső soron az országnak három fővárosa van: Pretoria (végrehajtó hatalom, kormányhivatalok), Bloemfontein (a Legfelsőbb Bíróság székhelye) és Fokváros (a törvényhozás, a Parlament székhelye). Az eddigiek is arra utalnak, hogy nem a fővárosok száma az egyetlen ellentmondás Dél-Afrikában.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
