A nyár és a szabadságidőszak vége után „békeidőben” jelentősen megélénkült az üzleti utazási tevékenység a szállodák, a légitársaságok, az utazási irodák, az autókölcsönzők, sőt még a repülőgépgyártó cégek nagy örömére is. A koronavírus járvány miatt tavaly csaknem befagyott ez az üzletág, a személyes találkozásokat, az üzleti megbeszéléseket, a szerződések aláírását stb. többnyire a Zoom, a Teams, a Skype és a többi képernyős informatikai és távközlési tárgyalási megoldások váltották fel, helyettesítették. Már amennyire helyettesítették… A cégvezetők döntő többségének véleménye szerint az üzleti életben a huszonegyedik század első évtizedeiben még mindig a személyes kontaktus a meghatározó, többek között ezért sem mindegy, miként alakul a biznisz utazások világa a belátható jövőben.
Az üzleti utazási ágazat fontos része az egyes országok gazdaságának, nem kevésbé a világgazdaságnak. Az Oxford Economics számításai szerint az üzleti utakra költött minden dollár 12,5 dollár további bevételt generál a légitársaságok, a szállodák, az éttermek, az autókölcsönző cégek, a múzeumok, a városnéző járatok, a bankok, a biztosítók, a konferencia-szervezők (és a sort még hosszan lehet folytatni) számára. Más szavakkal: a biznisz utazások jó bizniszt jelentenek a szolgáltató ágazatoknak. Nem meglepő, hogy az üzleti utazási iparág és maguk az üzleti utak számára is nagy változásokat eredményezett és eredményez a pandémia.
Képernyős és/vagy személyes üzletelés?
Egyértelmű, hogy a turizmusnak ez a szektora is egyelőre a Covid-járvány jelentős veszteseinek sorát gyarapítja, miközben az elmúlt egy-másfél esztendőben a videokonferenciákat, -tárgyalásokat, -tréningeket, -üzletkötéseket lehetővé tevő szoftverek gyártói és fejlesztői a kis számú nyertesek közé tartoznak.
Az üzleti tárgyalások, az ügyfélkapcsolatok felkutatása és ápolása, a csapatépítés, a tanfolyamok és a vállalati élet számos területe -noha csökkenő mértékben – személyes jelenlétet és kapcsolatot igényel még az informatikai és a távközlési forradalom jelenlegi szakaszában is. (Érdemes megjegyezni, hogy ugyanez vonatkozik minden szinten az oktatásra is.) A „képernyős üzletelés” nagy segítséget jelentett és jelent a home office, az iroda-, gyár- és boltok bezárása, nyitvatartásuk korlátozása, valamint a kijárási tilalom idején, de a nem virtuális, tehát személyes üzleti kapcsolatok visszaállását a gazdasági élet szinte minden szereplője nagyon várta és várja.
A felmérések, a kutatások és a cégvezetők megnyilvánulásai szerte a világon azt bizonyítják, hogy az üzleti utazások iparága, gyakorlata már nem lesz ugyanaz, mint amilyen a járvány előtt volt. S ennek nem kizárólag a pandémia az oka, hanem a gyorsan változó (üzleti) világ is. Új irányok, új megközelítések és új gazdasági, üzleti kényszerek és megoldások vannak kialakulóban, amelyekben fontos szerepet kap a cégek társadalmi felelősség vállalása, különös tekintettel a környezetvédelemre és a fenntartható fejlődésre.
Megdöbbentő statisztikai tükör
A járvány előtti utolsó teljes évben, 2019-ben az üzleti utazásokra fordított összegek az egész turizmus iparág 21,4 százalékával voltak egyenlőek. A világ összesített GDP-jének másfél százalékát adták az üzleti utazások, amelyek piaca 2015-19 között átlagosan évi 3,6 százalékkal növekedett. A globális üzleti utazásokra fordított összegekből az Egyesült Államok és Kína részesedése megközelítette a 45 százalékot. A szállodaipar mellett különösen értékesek az üzleti utasok a légitársaságok számára: a légiközlekedési cégek járvány előtti éves 800 milliárd dolláros bevételében az üzleti utazások 300 milliárd dollárt képviseltek.
Miközben az üzleti utasok az összesített utaslétszámban 12 százalékát adták, a Trondent Development utazási szoftver vállalat adatai szerint a légitársaságok nyereségének közel 75 százaléka köszönhető nekik. (Tudvalevő, hogy az üzleti utasok általában nem fapados járatokkal utaznak, hanem többnyire az első osztályt és a business class-t veszik igénybe, s ezek a kategóriák „termelik ki” a profit nagy részét. Ráadásul az üzletemberek sok esetben az utolsó pillanatban vásárolnak repülőjegyet, s ezért ugyancsak jókora többletet kell fizetni.) Jól jellemzi az új helyzetet, hogy az amerikai United és a Delta légitársaságok friss adati szerint üzleti utasaik száma tavaly 60 százalékkal csökkent.
Tavaly április és december között üzleti utakra a világon több mint kétharmaddal kevesebbet fordítottak, mint 2019-ben. Érdemes megjegyezni, hogy a 2001-es és a 2009-es gazdasági válságban a visszaesés „csak” 11, illetve 7,5 százalékos volt. Az amerikai bejegyzett könyvelők szövetségének kutatása szerint az USA-cégek mindössze 9 százalékának sikerült tavaly megismételnie a 2019-ben mért üzleti utazások számát.
Továbbra is a fontosabb számoknál, adatoknál maradva: amennyiben a delta-variáns okozta negyedik hullám nem végez nagyobb rombolást, idén az üzleti utazások – az előrejelzések szerint- elérik a 2019-es állapot 52 százalékát. A következő két esztendőben a várható növekedés 50-50 százalékos lesz, de a Covid előtti szint elérése csak 2025 körül várható. Ismételten feltételezve, hogy nem lobban be újra drámai módon a világjárvány.
Borús kilátások
A tekintélyes The Wall Street Journal (amelynek tulajdonosa az Amazon-főnök Jeff Bezos) véleménye szerint az üzleti utazások számának csökkenése a jövőben elérheti a 38 százalékot, Bill Gates pedig a közelmúltban egy konferencián úgy vélekedett, hogy a járvány elmúlta után a 2019-es szint 50 százalékos „beállására” lehet számítani. Nem optimista az Airbnb vezérigazgatója sem, aki szerint nem tér vissza belátható időn belül az üzleti utazás a koronavírus előtti szintre. Mi az oka a borúlátó, jó esetben pedig a korábbi szint újbóli elérését előrejelző véleményeknek, merre tart az üzleti utazási ágazat?
A Boeing-vezér irányt mutat
David Calhoun, a Boeing vezérigazgatója számára nem jelent gondot a céges repülőgép szolgálati igénybevétele, mégis azt nyilatkozta a közelmúltban, hogy a járvány lecsengése után jelentősen csökkenti saját utazásainak számát a vállalatbirodalom belföldi és külföldi részlegei felé. Véleménye szerint a videókonferencia kényelmesebb, gyorsabban megszervezhető, s több téma tárgyalható meg, mint egy-egy személyes látogatás alkalmával. Számára (és a legtöbb vállalatvezető is így gondolja) tehát egyértelmű, hogy a cégen belüli üzleti utak helyébe döntően a „képernyős” találkozók, a videokonferenciák lépnek. Természetesen időnként szükség van a távoli leánycégek és kollégák meglátogatására is. A vezérigazgató ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem csökkenti a meglévő és a leendő ügyfelek felé irányuló üzleti utak számát, hiszen elengedhetetlen a kapcsolatok ápolása, fejlesztése.
Marad a Zoom-korszak?
Folytatódik, erősödik tehát a „Zoom-korszak”? Igen is és nem is. Az elmúlt másfél évben az üzleti utazások és tevékenységek nagy része „átment” videokonferenciára és az internetre. Ennek nyomán számos üzletember arra a következtetésre jutott, hogy a korábbi utazásaik egy része elvesztegetett idő volt, kedvezőtlen hatással volt egészségi és mentális állapotukra, a családi kapcsolatokra, a környezet megóvására. Arról nem is beszélve, hogy az interkontinentális utazásokkal a koronavírust is terjeszthetik, illetve megfertőződhetnek.
Sok vezető üzletember – igencsak szélsőséges és szakmailag erősen támadható – véleménye szerint egy-egy üzleti utazás jól helyettesíthető egy emaillel vagy egy Zoom megbeszéléssel. A Tripadvisor vállalat egyik felső vezetője szerint nem csak az üzleti utazások tartalmában, hanem az üzleti utasok „jellegében” is gyökeres változások tapasztalhatóak.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy mind több cégnél önkéntes, tehát nem kötelező az üzleti utazás. Ezt egyrészről a pandémiától való további félelem, valamint a családok egészségének a védelme indokolja. Másrészről a cégközponttól távolabb lakók és dolgozók utaznak inkább be időnként a központba stratégiai megbeszélésekre és tanfolyamokra a vezetők korábbi, ellenkező irányú „kirepülése” helyett. Új jelenség, hogy a vállalatok biztonsági és felelősségi okokból csak akkor engedélyezik a vezetők és a dolgozók céges utazását, ha bizonyíthatóan felvették a két oltást.
A felmérések szerint 2019-ben a vállalaton belüli üzleti utazások, valamint a cégen belüli tanfolyamokra történő utazások tették ki a biznisz utak 20 százalékát. Az előrejelzések szerint a cégen belüli utazások száma a jövőben 40-60 százalékkal csökken, egybecsengően a Boeing-vezér véleményével és gyakorlatával. Egyértelmű, hogy az üzleti utazási piac változásának egyik új irányzata a cégen belüli, a leányvállalatok közötti utazások jelentős visszafogása, ezzel párhuzamosan a megbeszélések, értekezletek, tanfolyamok (vagyis a nem létfontosságú üzleti utazások) átterelése digitális platformokra.
Nélkülözhetetlen a személyes „karbantartás”
Nem meglepő, hogy az ügyféllátogatások, a kapcsolatfejlesztések, az értékesítési célú utazások és az új piaci, partneri lehetőségek felkutatása jelenti a jövőben az üzleti utazások fő irányát. Ezt a stratégiát fogalmazta, hirdette meg a Boeing-vezér is, és ezt az irányzatot erősítették meg a könyvelői szövetség kérdéseire érkezett válaszok is. Hogy mennyire fontos az ügyfélkapcsolatok személyes „karbantartása”, azt jól bizonyítja, hogy a JPMorgan Chase bankóriás vezérigazgatója szerint: „komoly ügyfeleket vesztettünk tavaly el amiatt, hogy míg más bankok munkatársai felkeresték a mi ügyfeleinket, mi leállítottuk ezeket a látogatásokat”.
Persze vannak más vélemények is a pénzügyi szektorban: a HSBC, a Lloyds banking Group és az ABN Amro nemrégiben azt jelentette be, hogy radikálisan csökkentik dolgozóik üzleti utazásainak számát. A HSBC vezérigazgatója, Noel Quinn pedig arról tájékoztatta a sajtót és saját munkatársait, hogy maga megfelezi a korábbi üzleti utazásainak számát.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
