A sanghaji tőzsde közel harmincéves történetében először alakították át a vezető indexet, ám bírálói szerint a változtatások nem elég messzemenőek ahhoz, hogy teljes mértékben kiküszöböljék a torzításokat.
A Shanghai Composite Index (SSEC) kosarába bekerült 25 olyan vállalat, amelyet a New York-i Nasdaq mintájára Sanghajban éppen egy évvel ezelőtt elindított új tőzsdei platformon, a Star Marketen jegyeznek. Ugyanakkor eltávolítottak 91, magas kockázatúnak ítélt társaságot, így jelenleg 1493 vállalat alkotja az irányadó tőzsdemutatót.
A tőzsde vezetése szerint az átalakítás célja, hogy az index torzításait kezeljék.
Kína éves hazai összterméke 2009 és 2019 közötti időszakban csaknem megtriplázódott, viszont a sanghaji tőzsde vezető indexe – elméletileg a gazdaság teljesítményének egyik fokmérője – 7 százalékot veszített értékéből. Ez idő alatt a sencseni tőzsde irányadó indexe 43 százalékkal, a Sanghajban és Sencsenben jegyzett 300 legnagyobb társaság CSI-300-as indexe pedig 15 százalékkal nőtt.
Elemzők arra figyelmeztettek, hogy a SSEC továbbra is torz képet tükröz. Ennek legfőbb oka az, hogy az indexet továbbra is az összes részvény piaci értékére alapozva számolják ki, nem pedig a forgalomképes részvényekére. Így az indexet torzítják az olyan állami tulajdonú nagyvállalatok, mint például a China Construction Bank vagy a Sinopec forgalomképtelen részvényei.
Ráadásul az index átformálása nem kezeli a kínai piacok olyan mélyebb problémáit, mint az életképtelen vállalatok kiebrudalása vagy új részvénykibocsátások által előidézett tőzsdei lufik kialakulásának megelőzése.
Az intézményei befektetők számára amúgy nincs jelentősége a Shanghai Composite Index átalakításának, ugyanis két kínai alapkezelő kivételével mindenki az olyan nagy globális szolgáltatók által képzett mutatókat követi, mint a Morgan Stanley Capital International (MSCI) és az FTSE Russell.
