Varga Mihály pénzügyminiszter ismertetése szerint a tavalyi gazdasági növekedés 4,6 százalék lehetett az előzetes számok tükrében, miközben az uniós módszertan szerint számolt GDP-arányos államháztartási hiány 2 százalék körüli szinten maradt, ami kedvezőbb a múlt évre tervezett 2,4 százalékosnál.
Budapesti sajtótájékoztatóján Varga Mihály elmondta, tavaly decemberben az államháztartás központi alrendszere 397,3 milliárd forint többlettel zárt.
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára bejelentette: a tavalyi egész éves pénzforgalmi hiány 1445,1 milliárd forintra rúghatott az előzetes adatok alapján. Azt is közölte, a tavalyi év végére 71 százalékra mérséklődhetett a GDP-hez mért államadósság, amely 2017 végén 73,3 százalék volt. Az Eximbank nélkül a GDP-arányos államadósság mértéke 69,2 százalékot mutat.
A legutóbbi adatok tükrében a foglalkoztatási ráta most 69,8 százalékon áll, a munkanélküliségi ráta pedig a 2010-es 11,5 százalékról 2018-ban 3,6 százalékra esett vissza.
A miniszter az adatokat úgy kommentálta, hogy Magyarország jobban teljesít, és a költségvetés is jobban teljesít.
A pénzügyminiszter kiemelte: ezek a makrogazdasági számok is mutatják, hogy eredményesek a kormányzati intézkedések, és érdemben járultak hozzá a gazdaság 5,2 százalékos teljesítményéhez 2018 harmadik negyedévében.
Ezzel a tavalyi első három negyedévben 4,9 százalék volt a GDP bővülése, ami az év egészére az előzetes várakozásokat is meghaladóan 4,6 százalékot érhetett el.
Varga Mihály rámutatott: a gazdasági bővülés hátterében számos tényező, köztük a hatéves bérmegállapodás, az otthonteremtés minden eddiginél jelentősebb támogatása, illetve a gazdaságfehérítő intézkedések állnak, egyúttal a tavalyi egész évet fegyelmezett fiskális politika jellemezte.
A pénzügyminiszter kiemelte: ezt azért is érdemes megjegyezni, mert 2018-ban választások voltak Magyarországon, a konzervatív magyar kormányok érdeme, hogy akkor is fegyelmezett költségvetési politikát folytatnak, ha választási év van, ezzel szemben a balliberális kormányok alatt választási évben mindig megugrik a hiány.
A pénzügyminiszter kiemelte: a költségvetés adóbevételei az adócsökkentések mellett is jelentősen tudtak emelkedni, 2018-ban általános forgalmi adóból mintegy 403 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból több mint 257 milliárd forinttal, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból mintegy 266 milliárd forinttal, míg jövedéki adóból közel 90 milliárd forinttal több folyt be, mint 2017-ben.
Ismertette: tavaly mintegy 1430 milliárd forintot utalt át az Európai Unió többek között a Széchényi 2020 program megvalósítására. Ezzel szemben tavaly az uniós kiadások több mint 1886 milliárd forintot értek el, a költségvetés pedig továbbra is megelőlegezi a kifizetéseket – hangsúlyozta Varga Mihály. Hozzátette: egyedül decemberben 890 milliárd forint uniós forrást utalt át Brüsszel Magyarországra.
Emellett tavaly a gyermeket nevelő családok támogatása mellett az idősek is számíthattak a kormányra: a nyugdíjak megőrizték vásárlóerejüket, valamint Magyarország történetében másodszor nyílt lehetőség nyugdíjprémium kifizetésére.
Az államháztartás központi alrendszerén belül 2018 egészét tekintve a központi költségvetés 1368,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 83,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 7,6 milliárd forintos többletet mutattak – részletezte Banai Péter Benő.
A költségvetésért felelős államtitkár hozzátette: a múlt év végén az egyes kiadási előirányzatoknál jelentkező megtakarítások lehetőséget adtak arra, hogy a kormány – a jogszabályok szerint biztosított jogkörében eljárva – forrásokat csoportosítson át számos területre. Ez azonban nem veszélyeztette sem a hiánycél biztonságos tartását, sem az államadósság további csökkentését. A kormányzati szektor GDP-arányos uniós módszertan szerinti pontos hiánya legkorábban március végén lesz ismert – mutatott rá az államtitkár. Hozzátette: a PM szakértői most azzal számolnak, hogy az uniós módszertan szerinti államháztartási hiány 2018-ra 800-850 milliárd forint között lesz.
Az MTI kérdésére Varga Mihály elmondta: 2019 június 30-ig várhatóan elindul a nyugdíj-előtakarékossági állampapír.
A pénzügyminiszter úgy ítéli meg: a tavalyi jelentős bruttó bérnövekedés kétharmad részben a fogyasztást bővítette, de egyharmad részük a megtakarításokat növelte, így van tér arra, hogy nyugdíjbiztosításokra kötött szerződések mellett a jövőben a nyugdíj-előtakarékossági államkötvényekben is jelentős megtakarításokat halmozzanak fel. /MTI/
