A halfogyasztás a ’70-es évek óta megháromszorozódott. Három milliárd ember fő tápláléka. Egyre nagyobb gond a farmokon tenyésztett halak, elsősorban a lazacok etetése. Egy német-holland konzorcium terméke áttörést hozhat. Iparilag előállított algaolaj lehet a lazacok fő tápanyaga. Amerikában algák helyett génmanipulált növényekből nyernék az értékes Omega-3 zsírsavat.
A nagyhalaknak nem jut elég kishal
A hal nem csak egészséges, de az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen Omega-3 zsírsav legfontosabb forrása is. A vegyület stabilizálja az immunrendszert, védi a szívet és az agyat, kedvező hatással van a mentális közérzetre. Ráadásul a hal ökológiai mérlege sokkal jobb húsénál.
A halfogyasztás növekedésével párhuzamosan 30 éve stagnál a természetes vizekből halászott egyedek mennyisége. A világtengerek 30 százaléka túlhalászott, 60 százalékában a halállomány a természetes reprodukciós képessége határán van. Így az éves fogyasztás több mint fele, 180 millió tonna haltenyészetekből származik. A legnagyobbak a norvég, a chilei és az ausztrál partoknál vannak.
A farmokon egyre nagyobb gondot okoz a halak Omega-3 tartalmának biztosítása. A zsírsavat a halak nem maguk termelik. A táplálékláncon keresztül jutnak hozzá. A planktonok elfogyasztják a mikroalgákat, hogy aztán a kishalak táplálékévá váljanak. Őket végül felfalják a ragadozó nagyhalak, például a lazacok.
A farmokon tenyésztett ragadozó halak táplálásához évi 16 millió tonna kishalra kell. Ez a teljes vadon halászott mennyiség fele. A tengerek túlhalászásával egyre nehezebb ennyit kifogni és így a tenyésztett nagyhalak táplálását biztosítani.
Halipari forradalom távol a tengerektől
Erre a problémára keresett megoldást a német-holland tulajdonú Veramaris. A cég kutatóközpontja az amerikai szárazföld szívében, az atlanti és a csendes-óceáni part között körülbelül félúton fekvő nebraskai kisvárosban, Blairben mindössze egy éves.
De már forradalmi megoldással álltak elő. A tenyésztett lazacokat mesterségesen előállított algaolajból jutnak Omega-3 zsírsavhoz. Tehát vegetáriánussá teszik az alapvetően ragadozó halfajtát.
A hatalmas szója- és kukorica földjei miatt települt Nebraskába a kutatóbázis. Az algák fejlődéséhez elengedhetetlen a cukor. Ezt a Viomaris a nebraskai kukoricából és szójából nyeri. Az élelmiszeripar egyébként az ezekből előállított cukorral édesíti a kólát és a bonbonokat.
Hatalmas ugrás a halvilágnak
A kutatóközpontban algák millióit vizes flakonokba teszik, amelybe néhány vitamin mellett kukoricacukor szirup kerül. A cukros-vizes közegbe az algák szaporodni kezdenek. A flakononkénti milliókból hamar milliárdok lesznek. Ez után 5-6 hétig erjesztik az algás folyadékot. Végül leszűrik az algákat, és így arany színű, sűrű állagú olaj marad vissza. Kinézete a juharszirupra, illata a szójaszószra emlékeztet. Ezt halfarmokon összekeverik más, szilárd halmazállapotú táplálékkal, kapszulákban préselik, majd a lazacok közé szórják.
Egy tonna algaolaj ezzel a módszerrel előállítva 60 tonna tengerekből kifogott kishalat helyettesít. A Veramaris azt ígéri, rövid időn belül évi 1,2 millió tonna előállítására lesz képes. Ez másfélszer annyi kishalat pótolna, mint amennyit évente a Földközi-tengerből kihalásznak. Fedezné a lazacfarmok etetőanyag igénye 15%-át.
Hosszútávon a tenyésztett rákok táplálásához, sőt kutya- és macskaeledel előállításához is fel akarják használni az iparilag előállított algaolajat.
A mesterségesen nyert Omega-3-ban más cégek is nagy jövőt látnak. Előállításán több amerikai vállalat is kísérletezik. Ezek viszont algák helyett génmanipulált növényekből nyernék az értékes zsírsavat.
Érthető, hogy a fogyasztó- és természetvédők a Veramaris sikerében bíznak.