A növényi alapanyagokból készülő húsételek piaci részesedése csekély, de rohamosan nő az érdeklődés irántuk. Hazai cég is beszállt az üzletbe. Az élelmiszeripar pedig már dolgozik a mesterségesen előállított húson is. Amerikában tucatnyi kisebb start-up cég, és néhány óriás is az alternatív húsban látja a jövőjét. Tudósítónk a húspótló készítmények szegmensét vette szemügyre.
Az alternatív húsok piacának bővülése évről évre rekordot dönt. 2019-ben 4,6 milliárd euró volt a szegmens bevétele világviszonylatban. A húsipar évi ezermilliárdos forgalmával összehasonlítva azonban aprópénz. Ennek ellenére egyre több klasszikus húsfeldolgozó is beszáll az üzletbe: az ‘iparág’ tartós, évi 20-30 százalékos növekedésére számítanak, a hagyományos hústermékeknél pedig az évek óta tapasztalható stagnálás állandósulására.
Kearney: …több vállalat a hús helyettesítésére szolgáló termékek feltalálására összpontosított. A növényi és rovaralapú hús-alternatíváktól kezdve a laboratóriumi húsig az új termékek és márkák listája hosszú és növekszik.
A chicagói nemzetközi tanácsadó cég, a Kearney elemzése szerint 2040-re a mai 90 százalékról 40-re csökkenhet a hagyományos húsok piaci részesedése. Ezzel párhuzamosan a vega, helyettesítő termékekből készülőké 10-ről 25-re nőhet. A mesterségesen előállított húsé pedig a semmiből 35 százalékra!
Németországban a Német Statisztikai Hivatal (Destatis) jóvoltából viszonylag sokat lehet tudni az alternatív húsok piacáról és a fogyasztókról. 2019-ben 273 milliárd euró volt a szektor forgalma. 2020-ban 37 százalékkal több. Hatalmas a növekedés, de még így is elhanyagolható a hagyományos húsok 40 milliárdos piacával összevetve. Lenyűgöző növekedést mutat az eladott mennyiség: 2012-ban 11 ezer, 2019-ben már 26 ezer tonna álhúst vásároltak a németek.
Az alternatív húsok mellett érvelők szerint a legfontosabb a klímamérleg. A növényi hús előállítása 90 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátással jár, mint a marhahúsé. A növényi húsok víz- és helyigénye is jóval kisebb. Hátrányukként azt említik, hogy a végtermékek komplikált eljárással jönnek létre és sok adalékanyagot tartalmaznak.
A növényi húsnál rosszabb, de a hagyományosnál jobb a rovarokból előállított hústermékek környezeti mérlege. A ’laboratóriumi hús’ tömeges gyártása még nem indult meg. Így klímamérlegére csak elméleti számítások vannak, ahogy az egészségügyi hatásáról sem áll rendelkezésre széles körű, igazolható ismeret.
Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint azonban hosszú távon a globális felmelegedéshez jobban hozzájárulhatnak a laboratóriumban növesztett hústermékek mint a marhatenyésztés.
Egyre több alapanyag
A már évek óta használt alapanyagok mellett megjelentek újak, amelyek kémiailag jobban hasonlítanak az igazi húsra. Ezek közül a legfontosabb a borsó és egy alig ismert növény, a csillagfürt átalakított proteinje. Ezekkel az élelmiszeripar képes visszaadni a marhahús vörös színét és jellegzetes ízét is.
A fogyasztók számára még nem elérhetőek, de piaci bevezetés közeli állapotban vannak, a kémiai laborokban előállított, őssejtekből készülő húsok. Az USA-ban 2019-ben 20 új cég alakult a feladat megoldására, így már 55 foglalkozik ’laboratóriumi hússal’.
Mit vesz be a gyomrunk?
A növényi húsokat az európaiak 15 százaléka jó terméknek tartja és rendszeresen fogyasztja őket, további 26 százalék szívesen megkóstolná.
A ’laboratóriumi hús’ sikere elsősorban a társadalmi elfogadottságától fog függeni. Érthető módon nagy a fogyasztói szkepszis. Csak a megkérdezettek 5 százaléka tartja őket jó étkezési alternatívának. A szegmensben aktív start-upok számára azonban jó jel, hogy az európaiak 27 százaléka adna egy esélyt az új termékeknek és megkóstolná őket.
Egyre több a húsmentes húsos étel
Kearney: A rovaralapú húspótlók rovarfehérjéből, főleg lisztférgekből és tücskökből készülnek. Egyes vállalatok sült tücsköt árulnak, mások burger pogácsákká vagy húsgombócokká dolgozzák fel. Bár ezek a termékek óriási potenciállal bírnak, a legtöbb nyugati országban nem népszerűek – nemcsak az íz miatt, hanem mert a legtöbb ember nem gondol a rovarokra táplálékként.
Az alternatív húsok sikere társadalmi elfogadottságuk mellett attól is nagyban függ, hogy az élelmiszeripar tőkeerős, jól kiépített értékesítési hálózattal rendelkező szereplő meglátják-e bennük a fantáziát.
A multinacionális élelmiszerkonszernnek maguk keveset fejlesztenek, viszont egyre többet invesztálnak a szegmensre specializálódott start-upokba. Így tettek a világ legnagyobb élelmiszer vállalatai, a svájci Nestlé, a francia Danone, az amerikai Heinz és az Európában kevésbé ismert, de a világranglistán második brazil JBS is. Sőt, a befektetők között van a Google is!
A hagyományos húspiac évek óta stagnálás. Európa legnagyobb szárnyas feldolgozója, a német PHW-csoport ezért együttműködési megállapodást írt alá a Beyond Meattel és a Super Meattel. Az alternatív húsgyártás két kaliforniai pionírjának termékei ma már világszerte kaphatók az élelmiszerüzletekben és megjelentek több étteremlánc kínálatában.
Magyar statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre. De az, hogy 2020-ban egy klasszikus húsipari vállalat, a Pápa Hús borsóból készülő sonkával és egyéb felvágottakkal állt elő, mutatja, hogy a magyar élelmiszeripar szereplői is fantáziát látnak az új szegmensben.
A legnagyobb amerikai húsfeldolgozó és kereskedő, a Tyson Foods először szintén a Beyond Meatbe invesztált. Aztán a know-how-t magáévá téve saját termékekkel állt elő az arkansasi központú húsipari óriás. A szintén a világ legnagyobbjai közé tartozó évi 135 milliárd dolláros forgalmat lebonyolító minnesotai Cargill egy ’laboratóriumi húst’ fejlesztő start-upba, a Memphis Meats-be szállt be tőkével. A Nestlé a kevés nem kaliforniai start-uppal, a német Market Garden Gourmet-el működik együtt. Koprodukciójukban készülnek az álhúspogácsák a McDonald’s vegaburgereibe.
A meglévő know-how okán a start-upok mellett a gyógyszergyártók és más kémiai vállalatok is kutatnak és fejlesztenek a ’laboratóriumi húst’.
Az önként váltók és a váltásra kényszerítettek
A nagy múltú német húsipari cég, az 1834-ben alapított, évi 170 millió euró bevételt elérő Rügenwalder Mühle 2020-ban több bevételt ért el alternatív húsaival, mint a klasszikus termékeivel. Pedig csak 2014-től van jelen a vegán húsok piacán.
Miután bizonyította, hogy az alternatív hús üzletileg is kifizetődő, Németország legnagyobb állatvédő civil szervezete, a PETA reméli, hogy a többi nagy húskonszern is követi a példát.
A PETA nem csak reménykedik. A tettek mezejére is lépett: 2020 májusában adakozásból összegyűjtött tőkével Tyson részvényeket vásárolt és immár tulajdonosként gyakorol nyomást az amerikai húsipari óriás menedzsmentjére, hogy üzletpolitikájában helyezzen nagyobb hangsúlyt az alternatív hústermékekre.
