Kezdőlap Élelmiszeripar Vértes Tibor: A pálinka kultúrájának a minőség a garanciája
No menu items!

Vértes Tibor: A pálinka kultúrájának a minőség a garanciája

A pálinkának nem volt igazán kultúrája, az indulásnál csak abban bízhattunk, hogy a minőséget előbb-utóbb, itthon is elismeri és igényli a piac. Szerencsére igazunk lett – vallja Vértes Tibor a hazai pálinka kultúra megteremtésében úttörő szerepet játszó Agárdi Pálinkafőzde kft. társtulajdonosa, főzőmestere. Interjú.

Vértes Tibor a nyolcvanas évek végén Németországban dolgozott és tanult. Az ezt követő években Ausztriában – többek között a Burgenlandi Mezőgazdasági Kamaránál – folytatta pályáját, ahol 12 évig dolgozott szaktanácsadóként. 2001-ben zöldmezős beruházásként megalapította társával az Agárdi Pálinkafőzde Kft.-t

– Nem is volt még oly rég, amikor a pálinka szót még az alkoholizmussal emlegették együtt. Az Agárdinak nagy szerepe volt abban, hogy ez mára megváltozott.

– Nekem is távolabbról kellett indulnom ahhoz, hogy új dimenzióba helyezzem ezt a nagy hagyományokkal rendelkező italt. Ausztriában, az osztrák agrárkamara tanácsadójaként jutottam el abba a gazdaságba, amelynek tulajdonosa olyan almapárlattal kínált meg, amely korábban nem tapasztalt élményt nyújtott: gyümölcs illata és íze volt és még, ahogy az nálunk abban az időben a pálinkáknál megszokott volt,  a hideg sem rázott ki, miután megittam. Akkor, és ott fogalmazódott meg bennem a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy 30 kilométerrel arrébb, a magyar határ túloldalán, miért nem éltem még át ilyet. Ez vezetett a párlatkészítés tudománya felé: szakkönyveket kezdtem el olvasni, szemináriumokra jártam.

– Mit tapasztalt?

– Németországban azt láttam, hogy a külföldi munkavállalónak a legkeményebb viszonyok között kell a maximumot nyújtania. Ausztriában, ahol az emberek mentalitása sokkal közelebb áll a miénkhez azt tapasztaltam, hogy mindenki pontosan tudja mi a dolga és azt becsületesen el is végzi. Ráadásul arrafelé a kézfogás felér egy szerződéssel, amit nálunk kissé szabadabban értelmeznek.

– A kamarai munka mellett miért vásárolt saját pálinkafőzdét?

– Ausztriában lényegesen egyszerűbbek a szabályok. Igaz, aki ott egyszer vét ellenük, az biztos, hogy örökre elfelejtheti ezt a szakmát. A párlatfőzés nálam hobbinak indult, de később bérfőzést is vállalva végül a legdrágábbak közé tartoztam Burgenlandban, mert nem voltam hajlandó a kompromisszumokra. Méghozzá azért, mert a végeredmény kapcsán sosem azt kérdezik, hogy milyen volt a cefre, hanem azt, hogy ki főzte a párlatot. Én pedig nem adtam és ma sem adom a nevem akármihez.

– Hogyan került vissza Magyarországra?

Vértes Tibor

– Társammal, Szabó Lászlóval, akivel a szakközépiskola óta jó barátok vagyunk, egy osztálytalálkozó kapcsán határoztuk el a cégalapítást. A sztori az, hogy a rendezvény után pálinkát rendelt a társaságnak, de én nem kértem belőle. Szó szót követett, én pedig meginvitáltam egy burgenlandi túrára, ahol, miután megmutattam neki a legjobb borospincéket, éttermeket és párlatfőzdéket elismerte a minőségi különbséget. Beszéltem neki a terveimről is, amire néhány hét múlva azt mondta, valósítsuk meg itthon, amit szeretnék. Igent mondtam, mert tudtam mit akarok. Idehaza 2001-ben még csak kétféle „pálinkát” lehetett inni: az aromával ízesített szeszeket, illetve a disznóvágásoknál kínált, házi főzésű borzasztó italokat. Csak attól tartottam, hogy itthon azért nem lehet majd eladni a pálinkánkat, mert az nem lehet olcsóbb, mint Ausztriában, ugyanis a jó gyümölcs, a magas színvonalú technológia, a minőségi csomagolóanyag itthon is drága. Az élőmunka pedig hiába volt olcsóbb, ha egy korszerű üzemben a lehető legkevesebb emberre van szükség. Társam, aki ma is a kereskedelemért felelős, erre azt mondta, legyen ez az ő dolga. Innen ered a kettőnk között máig meglévő, harmonikus munkamegosztás, amelyben én részben az üzemvezetésért és egészében a pálinka minőségéért viselek felelősséget.

– Miért éppen Agárdon kezdtek vállalkozni?

– Amikor 2002-ben, százmilliós beruházással létrehoztuk az üzemet, a fővároshoz közeli, gyümölcstermesztő vidéket kerestünk. Budapest közelsége nemcsak a főváros divatteremtő jellege miatt volt fontos, hanem azért is, mert így az érdeklődők könnyen eljuthatnak hozzánk, hogy megmutassuk, hogyan készül nálunk a minőségi párlat. Az, hogy nem mehettünk biztosra, mi sem igazolja jobban, minthogy az indulásnál szinte az egész szakma biztos volt abban, hogy csőd lesz a vége. De szerencsére az élet minket igazolt.

Ausztriában megtanultam, hogy csak az a beruházás lehet sikeres, ahol a-tól z-ig, kompromisszummentesen a minőségre koncentrálnak. Társam, aki a pénzügyi szférából érkezett, szintén hosszútávon gondolkodott. Ráadásul az üzleti és a vendéglátós világ véleményformálói körében is jó kapcsolatrendszerrel rendelkezik, ami azért kulcsfontosságú, mert a legjobb reklám, még ma is a szájhagyomány. Nagy segítség volt az is, hogy jégtörőként haladtak előttünk azok a borászatok, akik nem sokkal korábban már kineveltek egy olyan réteget, amely végre különbséget tudott tenni az ízek, az illatok és a zamatok között.

– Milyen kihívást jelentett, hogy a minőségi pálinkájukkal piacteremtők lettek, az újabb versenytársak viszont már akadálymentesen szüretelhetik le munkájuk gyümölcsét?

– Talán meglepő, de örültünk annak, ha egy minőségi italokat előállító versenytárs jelent meg a piacon. Ezért is kezdeményeztük a Pálinka Céh megalakulását és ezért szervezünk minden évben tanulmányutakat, tanfolyamokat. Volt, hogy a versenytársaink azt kérdezték egymástól, milyen hasznuk van ebből az agárdiaknak. Ha tőlem kérdezték volna megmondtam volna: azért, mert egy fecske nem képes nyarat csinálni. A saját forrásra és a hitelre alapozva mi is csak akkor tudtunk előbbre lépni, amikor már a fogyasztók egyre nagyobb részében alakult ki a minőségi pálinka iránti igény. Az egészséges verseny pedig jót tesz a szakmának, és a fogyasztónak egyaránt. Ezért a versenytársakkal szívesen dolgozom együtt, mert egymást tudjuk inspirálni. Emellett van másmilyen konkurencia is, olyan, amely különböző trükkökkel próbálkozik, hogy a piacon megtalálja a magának megfelelő szegmenseket. Ez nem annyira jó, mert ez inkább negatív hatással van a minőségi pálinka fejlődésére.

– Mit változtatott a helyzeten a házi pálinkafőzés engedélyezése?

– Működne ez a dolog, ha a játékszabályokat betartanák. Amíg nálunk egy terméknek 40 százalék az adótartama a másik oldalon pedig semennyi, az sokakat csábíthat ügyeskedésre, különösen ha semmilyen szankciótól nem kell tartani. Azzal nincs baj, ha valaki tényleg magának, vagy a szűk környezetének főz, de akármennyire is szépíteni akarom, bizonyos magánfőzők tevékenysége a legális főzőknek nagyon nagy problémát jelent a mai napig.

– Nagyjából hány százaléka lehet a piacnak, ami emiatt kiesik?

– Nagyon sok. Bár, a magánfőzésről nincs adat, csak a bérfőzőséről, ami kontrollált körülmények között, adótartalom bevonásával történik, becsülhető a mennyiség. Az 50 százalékos párlatoknál azzal számol a szakma, hogy a kereskedelmi főzdék, akiknek a terméke a polcokon megjelenhet, egy évben 1,2 millió liter. A bérfőzés 4,5 millió litert. A magánfőzés pedig legalább akkora arányt képviselhet, ami azt jelenti, hogy a kereskedelmi főzdék 1,2 millió literével szemben mintegy 10 millió liter pálinka állhat.

– Akkor hogy lehet így megmaradni?

– Nehezen. Egyrészt úgy, hogy a legális vendéglátók, kereskedők csak legális forrásból, zárjeggyel ellátott termékeket forgalmaznak. Másrészt itt köszön vissza annak az edukációnak az értelme, amit a minőségi pálinka megismertetése kapcsán tettünk – és hát ezért az Agárdi márkanév is működik.

– Mit hozott az, hogy a pálinka időközben eredetvédett lett az Európai Unióban?

– Ezzel egyértelművé vált, hogy mi tekinthető pálinkának és mi nem. Nem véletlenül tűnt el a pálinka megnevezés több olyan ismert italról, ami egyáltalán nem volt pálinka. Megszülettek azok a keretek, amelyeket a szakmának kellett megtöltenie tartalommal. A munka azért nem ért véget, mert a pálinka, mint oly sok minden a hazai gasztronómiában -, még mindig csak idehaza világhírű. Ausztria négy tartományában is használhatnák ezt az elnevezést, mégsem teszik, mert megvan a jól bevezetett elnevezésük erre az italra. De a 17 év alatt, amióta a piacon vagyunk, nagyon szép eredményeket ért el a szakma, hogy ez a nemes termék a helyére kerüljön. Ezért koncentrálunk mi is a magyar piacra, ahol a termékeink 97 százalékát értékesítjük viszonteladókon keresztül.

– Több aranyérmet is szereztek már a gyümölcspárlatok világbajnokságának tekintett ausztriai Destillata-n. Mit ér ez, ha nem az export növelése a cél?

– Azért, mert tudom, hogy a fejlődéshez elengedhetetlen az, hogy független szaktekintélyektől vakteszt eredményeként visszajelzést kapjunk arról, hogy merre haladunk.

– Milyen szempontok alapján választották ki az agárdi csapatot?

– Először főzdevezetőt kerestünk. Olyan férfit, aki tisztában van az élelmiszeripari követelményekkel, de nem dolgozott még sehol, mert nem akartunk a rossz beidegződések kinevelésével foglalkozni. Néztük mennyire terelhető, mennyire elkötelezett a munka iránt. Így találtunk rá, Kaizer Gáborra, akit mi neveltünk a magunk képére és ma már egyenrangú társ a munkában.

– A többi munkatárs kiválasztásánál milyen szempontokat követtek?

– A látogatócentrumban és a főzdében tizenegyen vagyunk. Családias légkörben dolgozunk, számunkra ezért mindig meghatározó a személyiség kérdése. A főzdét tekintve ezért is állandó a csapat és végre a vendéglátó részen is megtaláltuk a stabil embereket.

– Mi a vezetői ars poeticája?

– A munkában és a minőségben hiszek. Abban, hogy a személyes példamutatás a többiek számára is utat mutat. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az erjesztő kapacitás folyamatos növekedése mellett a 2002-2003-as ötezer – három és féldecis, illetve fél literes -, palackos forgalmunk mára 100 ezer palack nagyságrendre növekedett. Ezt nem is akarjuk tovább növelni, mert ez az a méret, amire azt mondom, hogy a főzdevezetőmmel még megfelelően tudjuk kontrollálni a minőséget.

– Az üzleti életben mit tart a legfontosabbnak?

– A megbízhatóságot, a folyamatosságot, az őszinteséget.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Benyújtotta a 2026. évi költségvetési törvényjavaslatot a nemzetgazdasági miniszter

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter benyújtotta a 2026. évi költségvetési törvényjavaslatot kedden Budapesten az Országgyűlésnek.

Rekordév küszöbén: Törökország így indította a 2025-ös évet

Törökország újra bizonyít: már az első negyedévben 8,8 millió látogatót és 9,5 milliárd dolláros turisztikai bevételt ért el

Kiemelkedő lakásépítési engedély Budapesten az első negyedévben

2025 első negyedévében 2704 új lakás épült, ami 2,7 százalékos csökkenés az előző év azonos időszaki, alacsony bázishoz képest.

Már csak két hét van az szja-bevallás beadására

Már csak két hét van az szja-bevallás beadására: május 20-án éjfélig lehet átnézni, elfogadni, módosítani és kiegészíteni a dokumentumot.
Hirdetés

Hírek

Benyújtotta a 2026. évi költségvetési törvényjavaslatot a nemzetgazdasági miniszter

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter benyújtotta a 2026. évi költségvetési törvényjavaslatot kedden Budapesten az Országgyűlésnek.

Rekordév küszöbén: Törökország így indította a 2025-ös évet

Törökország újra bizonyít: már az első negyedévben 8,8 millió látogatót és 9,5 milliárd dolláros turisztikai bevételt ért el

Jó hír a devizahitelesek számára

Az árfolyamkockázat hiányos tájékoztatása miatt a devizahiteles szerződések érvénytelenek.Ennek értelmében az adósok csak a kapott tőkével tartoznak, míg az árfolyamkülönbözet és a kamatok terhét a pénzintézeteknek kell viselniük. 

A hűvösebb észak felé fordulnak a nyaralók: Skandinávia az új nyári úti cél

Az elmúlt évek mediterrán hőhullámai és a klímaváltozás hatására egyre több európai utazó a hűvösebb északi desztinációk, ezen belül is főleg a skandináv térség felé fordul a nyári hónapokban. A "coolcation" (hűsítő nyaralás) 2025 egyik legmeghatározóbb utazási trendjévé vált, egyre többen keresik a kellemes hőmérsékletű pihenőhelyeket a tikkasztó meleg elől menekülve.

Vidéken aktívabbak az ingatlanvásárlók

Az ingatlanvásárlók a főváros és Pest vármegye mellett azokban a vármegyékben aktívabbak, ahol óriásberuházások történtek, és már minden negyedik nyaralót kereső budapesti a Duna-menti településeket részesíti előnyben.

A Microsoft hétfőtől megszünteti a Skype-ot

A Microsoft korábbi bejelentésének megfelelően hétfőtől megszűnik a Skype, az internetalapú telefon- és videoszolgáltatás. A cég honlapján közzétett hírlevél szerint a Microsoft a Teams-et fejleszti tovább.

Mi legyen az állampapír-pénzzel, ha nem akar kockáztatni?

Jellemzően kockázatos befektetésekbe kerültek a PMÁP-ból kivett megtakarítások. Az elmúlt hetek tőzsdei turbulenciái láttán viszont sokan kereshetnek biztonságosabb helyet a pénzüknek.

Wagner Tibor: a megapixel világcsúcsok után új szegmenssel támad a Xiaomi

Több mint öt év után új korszak kezdődik a hazai telekom piac meghatározó személyisége, Wagner Tibor karrierjében. A Xiaomi magyarországi piacának felépítője és country managere vezető üzleti tanácsadóként folytatja a munkát a kínai cégnél.
Hirdetés

Gazdaság

Július 1-től újabb szigor az online számlaadat-szolgáltatásban. Itt van mire figyeljünk.

Az Online Számla rendszerbe jelentett számlaadatok pontosságának javítása érdekében újabb szigorítás várható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről a figyelmeztető- (WARNING) és hibaüzenetek (ERROR) kapcsán,

Devizapiac – Erősödött kissé a forint kedd reggelre

Erősödött kissé a forint a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Szokatlan mértékű túlterheléses támadás érte az OTP-t

Nemzetközi mércével mérve is szokatlan méretű túlterheléses támadás érte csütörtökön az OTP Bank digitális ügyfélkiszolgálási felületeit

Indul a Lakhatási Tőkeprogram, emelt keretösszeggel, 300 milliárd forinttal

A Lakhatási Tőkeprogram a nagy érdeklődés miatt 100 milliárd forinttal magasabb keretösszeggel, 300 milliárd forinttal indul el.