Az EU most bemutatott stratégiai terve szerint a hidrogén 2050-ig 14 százalékot kap a kontinens energiamixében. Cél a klímasemleges Európa a század közepéig.
A hidrogén felértékelődik az olaszok ‘szerencséjére’
„A európai energetikai forradalom elindult” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke, amikor az energetikai biztos, Kadri Simson társaságában bemutatta a ’Zöld fordulat’ részletes tervét. Újdonság, hogy a hidrogénnek nagyobb szere jut az energiamixben. A tervek szerint 2050-ig 14 százalékra növekszik az aránya.
A lehető legjobbkor jött ez a súlyos gazdasági válsággal küzdő Itáliának. Az olaszok úttörők a hidrogénből előállított energia ipari hasznosításában. A kontinens legnagyobb acélipari vállalata, az olasz ’ArcelorMittal’ teljes egészében megújuló forrásokból, leginkább hidrogénből fedezi hatalmas energiaszükségletét.
Elvi nyilatkozatok után részletes tervek
A ’Green deal’ alapötletét von der Leyen tavaly őszi hivatalba lépésekor vázolta fel. A 2050-ig klímasemleges Európa víziójának megvalósításához szükséges jogi és gazdasági alapok lefektetését bizottsági elnöksége legfontosabb feladatának nevezte. Az EB és elnöke jelzésértékűnek szánja, hogy a jogalkotási eljárás a tervezett időben, idén nyáron beindul.
„Az életünket megváltoztató korona-válság sem írhatja felül a klímavédelmet” – mondta a brüsszeli sajtótájékoztatón.
A ’Zöld fordulat’ stratégiája a gazdaság szinte minden szektorát érinti. A tavaly őszi elvi deklaráció után most mutatták be Brüsszelben a részletes terveket, illetve a konkrét törvényjavaslatok. Ezek számos előírást tartalmaznak a különböző gazdasági szektorok számára, az energetikától a mezőgazdaságon és az építőiparon át a közlekedésig.
Az első konkrét lépések egyikeként az áru- és személyszállításban jogszabályok fognak az elektromos meghajtású motorok szélesebb bevetésére kötelezni. Továbbá a két területen és a lakossági szükségleteket biztosító energiatermelésben is emelni kell a bioetanol és a szintetikus üzemanyagok arányát.
Ezzel párhuzamosan a gazdasági szereplők jogi eszközökkel kötelezik a ‘körkörös gazdálkodásra’ állásra. A ’circular economy’ lényege a megtermelt javak újrahasznosítása. A termékek életciklusuk végén formát váltanak, majd tovább forognak a gazdaságban.
A hidrogén felértékelődése
A hidrogén növekvő jelentőségét mutatja a szektor szereplői és uniós intézmények által létrehozott Európai Tiszta Hidrogénszövetség (European Clean Hydrogen Association, EHA). Az EHA-ban a terület legjelentősebb szereplőiként vezető szerepet játszik a két olasz energiaóriás, az ENI és az ENEL. A szövetség célja a kutatások és fejlesztések összehangolás, és közös lebonyolítása a költséghatékonyság és az időmegtakarítás jegyében.
2050 még nagyon távol van. A stratégia szerint azonban a kontinens gazdaságának már 2030-ra 50 százalékban megújuló forrásokból kell működnie. A hidrogén arányának emelkedése is fokozatos lesz: 2024-ig a jelenlegi egymillió gigawattról hatmillióra kell növelni a súlyát az európai energiamixben. 2030-ra 10, 2050-re pedig 40 millió gigawatt a cél.
A végcél elérése napi 100 millió tonnával csökkentené Európa CO2 kibocsátását. Ez a teljes szennyezés 5 százaléka. A Bizottság számításai szerint 2050-re, amikor európai energiaszükséglet 14 százalékát a hidrogén fogja adni, világviszonylatban évi 630 milliárd megawatt energiát fognak előállítani belőle.
Az európai konjunktúraalapokból 2030-ig 120-130 milliárd eurónyi támogatás jut a hidrogén felhasználásának bővítésére. A Bizottság azt szeretné, ha a tagállamok saját forrásaikból is áldoznának a célra.
Az EU geopolitikai jelentőséget is tulajdonít a hidrogénnek. Egyrészt függetlenítheti a kontinenst az elsősorban Ukrajnán keresztül érkező orosz gáztól. Másrészt még a napenergiához képest is vannak előnyei. Utóbbit ugyanis részben a politikailag bizonytalan észak-afrikai országokban létesítendő parkokból tervezik előállítani és tenger alatti vezetékeken Európába szállítani. Ebben egyébként szintén központi szerepe jut az olaszoknak. Az első, már megépültek, az Afrikát Európával összekötő magasfeszültségi tenger alatti vezetékek Szicíliánál érik el a kontinenst.
Hogy lesz a hidrogénből energia?
|
A víz hidrogénből és oxigénből áll. Ha elektromos áramot vezetünk a vízbe molekuláinak kötései felbomlanak, tehát az őket alkotó hidrogénre és oxigénre válnak szét. Mindkettő gázként távozik. Az energiatermelésre használt üzemanyagcellában ennek a folyamatnak éppen a fordítottja zajlik le. Az üzemanyagcellák hidrogénből és oxigénből vizet állítanak elő. A folyamat során áram és hő képződik. A melléktermék mindössze a tiszta víz. Nincs tehát károsanyag kibocsátás a termelés során. Viszont a folyamathoz energia kell. A hidrogén akkor zöld forrás, ha az energia megújuló forrásokból jön. |
