Az állattenyésztés és a növénytermesztés nem időjárási kockázataiból adódó jövedelemcsökkenés kompenzálásra alkalmas alap létrehozását tervezi az Agrárminisztérium. Várják a kérelmeket a mezőgazdasági termelők EU-s és nemzeti minőségrendszerhez történő csatlakozásának támogatására is.
Erről a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Feldman Zsolt Szegeden, a VI. Zsendülés Kertészeti Konferencián beszélt. Azt mondta:
A jövedelemstabilizációs alap a meglévő kockázatkezelési rendszer három eddigi pillérét – agrárkár-enyhítési rendszer, biztosítási díjtámogatás, országos jégkár-mérséklő rendszer – egészítené ki.
A megoldás olyan, a termelőktől függetlenül kialakuló helyzetekben nyújtana segítséget, mint az állat- és növénybetegségek, a piaci árak csökkenése, a piacvesztés, az árfolyamváltozások vagy a termelés során felmerülő költségek növekedése. Az alap forrásainak 30 százalékát a termelők által fizetett éves hozzájárulás, 70 százalékát a vidékfejélesztési támogatás biztosítaná – tudatta az államtitkár.
A rendszerhez önkéntesen csatlakozók akkor kaphatnak kompenzációt, amennyiben adott évben jövedelmük 30 százaléknál nagyobb mértékben esik vissza a megelőző három év átlagos jövedelméhez képest.
A kompenzáció mértéke legfeljebb a jövedelemcsökkenés 69,9 százaléka, de legalább a befizetett adott évi hozzájárulás 120 százaléka lehetne – részletezte a terveket Feldman Zsolt.
Az államtitkár közölte, a Vidékfejlesztési Program 1330 milliárd forintos teljes forráskeretének 107 százalékára már megszülettek a támogatói döntések, az eddigi kifizetés pedig elérte 602 milliárd forintot.
Hétfőtől nyújthatók be kérelmek a mezőgazdasági termelők EU-s és nemzeti minőségrendszerhez történő csatlakozásának támogatása, melyre több mint 2,5 milliárd forint áll rendelkezésre – tudatta a politikus. Hozzátette: az első félévben termelői csoportosulásokat érintő felhívások jelennek még meg.
A 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus közös agrárpolitikára vonatkozó szabályait az év végéig kellene elfogadni.
Az Európai Bizottság csökkenő büdzsé mellett növekvő elvárásokat fogalmazott meg – fejtette ki Feldman Zsolt.
Az agrártárca már tavaly elkezdte az erre az időszakra vonatkozó stratégiai terv elkészítését, amelynek első változata nyárra várható. Ehhez a lehető legszélesebb körben összegyűjtik az igényeket és beavatkozási javaslatokat. Az ágazat magyar szereplői erős versenyképességet javító stratégiai tervet várnak, amelyet a tárgyalások során majd össze kell egyeztetni a fenntarthatósági elvárásokkal – mondta az államtitkár.
A politikus közölte, a jogszabályok elfogadásától függetlenül a finanszírozás folyamatossága nem törik meg, jövőre a jelenlegi keretek között folytatódhat, 2021 átmeneti év lesz. Mivel teljesen új végrehajtási rendszert kell fölállítani több tagállam álláspontja szerint azonban kétéves átmeneti időszakra lenne szükség.
