Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Még a Fehér Ház is zöldül: magyar származású szakember, aki az USA...
No menu items!

Még a Fehér Ház is zöldül: magyar származású szakember, aki az USA állami épületeit dekarbonizálja

“A mi minisztériumunk ennek jegyében már megtette azt a rendkívül agilis vállalást, hogy 2025-re 100 százalékra növeljük a megújulóenergia-felhasználásunkat.” Fotók: Bigstock

Az energiahatékony technológiák már rendelkezésre állnak, és nem sokkal drágábbak, mint a hagyományos – állítja Kinga Hydras. A magyar származású szakember a szövetségi állami tulajdonban álló épületek üzemeltetésével foglalkozó minisztériumban dolgozik a szövetségi tulajdonban álló minisztériumok, hivatalok, köztük a Fehér Ház dekarbonizációján.

– Már 11 éve dolgozom a General Services Administrationnél, annál a minisztériumnál, amely közel tízezer szövetségi épület fenntartásáért és üzemeltetéséért felel. A Fehér Háztól a szövetségi minisztériumokig és hivatalokig gyakorlatilag minden hozzánk tartozik, kivéve a hadi épületeket, bázisokat, a veteránok számára fenntartott kórházakat és szociális épületeket, valamint a szövetségi börtönöket. Az épületek mintegy fele szövetségi állami tulajdonban van, a másik felét pedig a privát szektorból béreljük. Az én munkahelyem a minisztériumon belül az Office of Federal High Performance Green Building részleg, ahol nemcsak jogszabályalkotás folyik, hanem pilotprojekteket is végrehajtva keressük azokat az új technológiákat és irányokat, amelyek a portfóliófejlesztést, a rugalmasságot és a dekarbonizációt szolgálják.

– Az állami épületeket tekintve miként nézett ki a dekarbonizációs közelmúlt az USA-ban?

– Obama elnök tizenkét évvel ezelőtt hozta létre azt az American Recovery and Reinvesment Act fejlesztési alapot, amiből a mi minisztériumunk is kapott majdnem ötmilliárd dollárt az energiahatékony fejlesztések megvalósítására. A felhasználásnak rendkívül szigorú szabályai voltak: kizárólag az épületek jobbá, energiahatékonyabbá tételére lehetett költeni, és a kivitelezésnél amerikai termékeket kellett felhasználni, valamint amerikai munkaerőt alkalmazni. Ez a program rendkívül erőteljes energiahatékonysági fejlődést tett lehetővé. A forrásból mi nem annyira az új épületek felépítésére költöttünk, inkább a régiek felújítására koncentráltunk, mert azokban még nagy fantáziát látunk. Végül komoly sikereket is értünk el azzal, hogy az Integrated Design szellemében nem egy-egy részterületet akartunk rendbe hozni, hanem az épület egészére fókuszáltunk. Arra, hogy a felújítás végén a teljes épület és abban minden egyes szegmens – az ablakszigetelésétől a világításon át a légkondicionálásig – külön-külön és együttesen is jól működjön és energiahatékony legyen.

– Miként lehetett ezt elérni?

Kinga Hydras

– A kivitelezőkkel olyan teljesítményalapú szerződéseket, Performance Based Contractokat kötöttünk, amelyben nem a részleteket, mondjuk a csempe színét vagy a festék típusát határoztuk meg, hanem a végeredmény kapcsán állapítottunk meg teljesítmény-követelményeket. Aminek a legfontosabb eleme az volt, hogy a munkavállalói komfort megtartása mellett mennyivel csökkenjen az Energy Use Index (EUI), vagyis az egy négyzetlábra vetített energiafelhasználás mértéke. (Az USA-ban eddig ez volt a mérvadó viszonyítási szám, de egyre inkább az a jövő, hogy Amerikában is az Európában bevált károsanyag-kibocsátás mértéke lesz az irányadó.) Ennek eléréséhez gyakorlatilag szabad kezet adtunk a vállalkozóknak, akik még bónuszt is kaptak, ha az előre meghatározottnál hatékonyabb megoldást tudtak elérni. Ezzel a módszerrel közös nevezőre került a vállalkozó és a beruházó, hiszen mindenki ugyanazt akarta elérni. Az Obama-adminisztráció azzal is újat hozott, hogy a megújuló energiák felhasználásának előtérbe helyezése mellett rendkívül szigorú, 2,5-3 százalékos éves energiacsökkentési célt tűzött ki a szövetségi állami létesítményekre. A minisztériumoknak félévente be kellett számolniuk az előrehaladásról, amit egy piros, sárga, zöld jelrendszerrel megjelenítve vizuálisan is nyomon lehetett követni. Ez lelkileg is segítette azokat, akik így látták a munkájuk eredményét, miközben a vezetőknél az előrehaladás az éves teljesítményértékelés részévé vált.

– Milyen változást hozott, hogy a Trump-adminisztráció, amely a párizsi klímavédelmi egyezményből is kiléptette az USA-t, klímaszkeptikus irányvonalat követett?

– Trump elnök alatt szerencsére nem dobták ki az ablakon ezt a jelentési rendszert. Más kérdés, hogy valójában senki sem foglalkozott vele, mert a vezetésben nem volt meg az elkötelezettség. A Fehér Házban működik a terület egyik meghatározó irodája, a Council on Enviromental Quality (CEQ), amelynek a Trump-kormányzat alatt csökkent a jelentősége, és így a minisztériumok számára sem volt fontos, hogy milyen színű a hozzájuk tartozó jelentés. Vagyis Trumpnál nem voltak célok, nem volt ellenőrzés, sőt inkább hátrányt jelentett az, ha valaki elkötelezetten dolgozott a klímavédelem érdekében. Ennek ellenére a korábban megkezdett fejlesztések eredményeként továbbra is folytatódott az energiafelhasználás mérséklése. Nem annyira erőteljesen, mint korábban, de mivel hosszú távú beruházásokról van szó, hiszen egy épület energiatudatos felújítása például három-négy év múlva hozza meg a gyümölcsét, ezt a folyamatot már nem lehetett leállítani.

– Mi változott azzal, hogy Biden elnök nemcsak visszavezette az USA-t a párizsi klímavédelmi egyezménybe, hanem gazdaságpolitikájának fókuszába is helyezte a klímavédelmet?

– Ez az elkötelezettség már egyértelműen érezteti a hatását. Folyamatosan jönnek ki azok a rendeletek, amelyek azt mutatják, hogy az elkövetkező években ismét fókuszba kerül a klímavédelem, és előtérbe kerülnek a hozzá kapcsolódó új technológiák. Olyan nagy léptékű infrastrukturális beruházások várhatók, amelyek keretében az épületek karbonsemlegesítése is folytatódni fog. A mi minisztériumunk ennek jegyében már megtette azt a rendkívül agilis vállalást, hogy 2025-re 100 százalékra növeljük a megújulóenergia-felhasználásunkat. Ehhez most minden támogatást megkapunk, és a legújabb technológiákat tudjuk alkalmazni a privát szférával együttműködésben, mert önmagunkban erre nem lenne meg a kapacitásunk.

– Ha az Államokat nézzük, miként alakult az irodaépületek energiafelhasználása az elmúlt évtizedben?

– Az energiahatékonyság tekintetében egyértelmű az előbbre lépés, de ami talán meglepő, az USA-ban az elmúlt két évtized tudatos fejlesztéseinek köszönhetően az energiahatékonyságot tekintve a szövetségi állami épületek mind az ötven államban jobb eredményeket tudtak felmutatni, mint a privát szektor irodaépületei. Ez a különbség ugyan a legutóbbi felmérések alapján már némiképp csökkent, de továbbra is fennmaradt. Ennek elsődleges oka az, hogy a privát szektorban az ingatlanfejlesztők nagyon rövid távban gondolkoznak, mert az újonnan felhúzott irodaépületeket néhány éven belül értékesítik. Ezért többségük nem invesztál hosszan megtérülő, nagyobb technológiai fejlesztésekbe, mint ahogyan azt az állami szektor teszi. Az állam ugyanis mindig hosszú távban gondolkodik, hiszen vannak olyan szövetségi állami épületek, mint amilyen például a Fehér Ház, ami már több mint száz éve a tulajdonunkban van. Ezért van értelme, hogy hatékonyabbá, korszerűbbé tegyük az épületet, még akkor is, ha esetleg az a beruházás csak 20-30 év alatt térül meg. De biztosak lehetünk abban, hogy az adott épület 20-30 év múlva is a mi tulajdonunkban lesz. Emellett pedig az is sokat nyom a latban, hogy miközben egy privát épület bérlője nemigen mer kísérletezni az új technológiákkal, mi megtehetjük, mert nem kell attól tartanunk, hogy a bérlő felmond, ha mondjuk nem elégedett a tesztelésre felszerelt energiatakarékos LED-lámpák fényével. Ha viszont egy új technológia beválik, akkor azt akár több ezer épületünkben is hasznosítani tudjuk.

– Milyen megoldásokat használnak elsősorban akkor, amikor az épületek energiafelhasználásának javításán gondolkodnak?

– A megújuló erőforrások tekintetében nagyon meg van kötve a kezünk azzal, hogy a szövetségi állami épületek nagy része a belvárosokban található, ahol kevés a lehetőség a napelemek felszerelésére. De a lehetőségeket figyelembe véve amúgy is mindig komplex megoldásban gondolkodunk. Például van egy kedvenc épületem Washington mellett, ahol rendkívül nagy szerepet vállaltam abban, hogy az energiahatékonyságot szolgáló felújítás megvalósuljon. Végül a várakozásokon is felül, 60 százalékkal le tudtuk csökkenteni az energia és 50 százalékkal a víz felhasználását egy olyan épületnek, ami 1992-ben épült, vagyis már eleve elég hatékony volt ezen a téren.

Nem állt a rendelkezésünkre nagy terület, de így is volt egy parkoló, amit felástunk, hogy hőszivattyút rakjunk le, miközben az autóbeállókat napelemmel szereltük fel, és tizenegyezer LED-lámpát szereltünk az épületbe, ami tovább csökkentette az energiafelhasználást. Ahhoz, hogy mindezt a korábbinál 40 százalékkal kisebb gépekkel tudtuk elérni, kulcsfontosságú volt, hogy amikor elkezdtük a munkát, újramodelleztük az épület hűtő-fűtő igényét. Ez alapján döntöttük el, hogy milyen berendezésekre van szükség ahhoz, hogy az új körülmények között a lehető leggazdaságosabban üzemeltethető épület jöjjön létre. Ezért tartom rendkívül fontosnak az integrációs dizájnt, ugyanis az ilyen felújításoknál gyakran ott hibázzák el, hogy különféle nagy, drága gépeket, mondjuk a légkondicionálókat, úgy vesznek meg előre, hogy elmulasztják az előzetes komplex számításokat. Pedig hiába a legdrágább berendezés, önmagában semmit sem ér, ha az épület többi energiafaló részén nem változtatunk.

– Mennyivel drágít meg egy felújítást az, ha zöldtechnológiát alkalmaznak?

– A mi célunk az, hogy a legszigorúbb környezetvédelmi besorolást tartalmazó LEED minősítési rendszer szerint épült új épületeink Gold, a felújítások Silver minősítést kapjanak. Nagyon sok tanulmány született már arról, hogy mi a különbség egy normál beruházás és egy zöldberuházás között, és az látszik, hogy a technológia elterjedése miatt a beruházási költségeket tekintve igazából már elenyésző a különbség. A legmodernebb technológiák elérhetők, megfizethetők, és messze jobban járunk, ha ilyet veszünk, mint ha olyat, ami kicsit olcsóbb, de sokkal többet fogyaszt, vagyis drágábban üzemeltethető. Ehhez kötődően egy tízéves időszakot átfogó High Performance Buildings-tanulmányt készítettünk, és az épületek hatékonyságát vizsgálva egyértelművé vált, hogy a zöldszemlélet jegyében született épületeknél nagy léptékben csökkent az energia-, a vízfelhasználás, miközben a működtetési kiadások is csökkentek. Az sem mellékes, hogy évente készítünk közvélemény-kutatást az épületeinkben dolgozó emberek körében, és egy tízéves időszakot vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a felújított épületekben dolgozók körében kifejezetten nőtt az elégedettség a felújítások után. Például értékelték azt, hogy jobb lett a világítás, és azt is, hogy maguk szabályozhatták a hűtést és fűtést, ami ráadásul halkabb lett, mint a korábbi.

Az elégedettséghez az is biztosan hozzájárult, hogy ahol lehet, megszüntettük a kis irodákat, kinyitottuk a tereket, hogy mindenki kiláthasson, és természetes fényt kaphasson. Sok helyütt jellemző volt például, hogy az évtizedek alatt álmennyezet került az épületekbe, aztán válaszfalak, amelyek sötétebbé tették az épületek belsejét. Mi lebontottuk az álmennyezeteket, hiszen ma már más megoldásokkal is biztosítani tudjuk a hűtést-fűtést, és lebontottuk a válaszfalakat, amivel megszűnt az, hogy csak a főnök szobája világos, a többség munkahelyét pedig nem éri természetes fény.

– A következő évtizedben merre halad a világ ezen a téren?

– A következő mérföldkő megugrásához már az épületeken túlmenően, az egész elektromos hálózat dekarbonizációjára lesz szükség, mert hiába tesszük energiahatékonnyá az épületeket, ha még az ország nagy részén széntüzelésű erőművekből származó áramot használnak. Ezért is biztató például, hogy Biden elnök megengedte a szélerőművek telepítését az Atlanti-óceánon, ami egy nagyon nagy lépést jelent. Emellett a szövetségi állami épületek között is egyre több olyan van, ami nemcsak hogy minimális energiafelhasználású, hanem olyan, ami már zöldenergiát is termel. Emellett pedig a Grid-Integrated Efficient Building (GEB) jegyében az áramfogyasztás hullámainak kiegyenlítésére a kétirányú áramfejlesztés felé mozdultunk el az elektromos hálózatok üzemeltetőivel együttműködve.

Ennek keretében például azon dolgozunk, hogy az általunk üzemeltetett, és épp a töltőn álló elektromos autók akkumulátorainak kihasználatlan energiáját az áramszolgáltatók is fel tudják használni akkor, amikor az adott területen a csúcson van az energiafogyasztás. Mert azt gondolom, hogy a dekarbonizáció terén minden fejlesztés fontos, de talán a legfontosabb az, hogy minden érintett szereplőnek együtt kell működnie.

Érsek M. Zoltán

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A villany vezérelte tüzes ló. Ford Mustang Mach-E Premium RWD teszt

A Mach-E áramvonalas külseje kifejezetten mutatós, az ikonikus Whisper Blue fényezéssel pedig még izgalmasabbá teszi.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül...

Erre vigyázzunk a külföldi pénzfelvételnél

Ha a bankkártya elveszik vagy elakad egy ATM-ben, azonnal le kell tiltani. Ezt az adott bank honlapján található letiltási számok segítségével tehetjük meg.

Az Agrárminisztérium és a Magyar Bankszövetség együttműködési megállapodása

Ma Magyarországon a teljes gazdasági hitelállományon belül 14,6 százalék a mezőgazdasághoz és az élelmiszeriparhoz kapcsolódik.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...

Erre vigyázzunk a külföldi pénzfelvételnél

Ha a bankkártya elveszik vagy elakad egy ATM-ben, azonnal le kell tiltani. Ezt az adott bank honlapján található letiltási számok segítségével tehetjük meg.

Távozik posztjáról a Pénztárszövetség elnöke

A döntésre azután került sor, hogy az őt delegáló OTP Nyugdíjpénztárnál február végén megszűnt a szakember vezetői megbízatása.

Meghaladta a várakozásokat az OTP adózás utáni nyeresége az első negyedévben

Az OTP összesítésében készült eredménykonszenzus szerint az elemzők alacsonyabb, átlagosan 221,645 milliárd forint eredményt valószínűsítettek az idei első három hónapra.