Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság IMF: nagyot romlottak a világgazdaság növekedési kilátásai
No menu items!

IMF: nagyot romlottak a világgazdaság növekedési kilátásai

Kép forrása: Bigstock

Jelentősen romlottak a világgazdaság idei kilátásai a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb előrejelzése szerint a szervezet előző, áprilisi előrejelzése óta.

Az IMF úgy látja, hogy a tavalyi 6,1 százalék után a gazdasági növekedés idén 3,2 százalékos lesz a világ egészét tekintve az áprilisban várt 3,6 százalék helyett. A jövő évre várt növekedési adatot 3,6 százalékról 2,9 százalékra rontották.

A jelentés összeállítói szerint a tavalyi fellendülést egyre borúsabb fejlemények követték az idén, miközben a kockázatok kezdtek a valóságban is testet ölteni. Az idei második negyedévben a kínai és oroszországi gazdasági visszaesés miatt csökkent a globális termelés, míg az amerikai fogyasztók kiadásai is elmaradtak a várakozásoktól. Számos sokk érte a világjárvány miatt amúgy is meggyengült világgazdaságot: a vártnál magasabb infláció világszerte – különösen az Egyesült Államokban és a főbb európai országokban – a fiskális feltételek szigorítását váltja ki, miközben a gazdasági növekedés lassulását idézi elő Kínában, ahol a koronavírus-járvány fellobbanása részleges lezárásokat okozott, amely miatt bizonyos térségekben átmenetileg fel kellett függeszteni a termelést.

A globális gazdaság növekedésére negatív hatással van az Ukrajna elleni orosz agresszió is.

Az áprilisi 3,3 százalékos becsléséhez képest 2,5 százalékra rontotta a fejlett országok idei és 2,4 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a jövő évi növekedésére vonatkozó várakozását a valutaalap. Az országcsoport hazai összterméke (GDP) 5,2 százalékkal nőtt tavaly.

Az euróövezetben a tavalyi 5,4 százalékos GDP-növekedés után az idén 2,6 százalékos bővülést vár az IMF az áprilisi prognózisában jelzett 2,8 százalék helyett, 2023-ban pedig 1,2 százalékost az áprilisban becsült 2,3 százalékkal szemben.

A németországi növekedési prognózisát 2,1 százalékról 1,2 százalékra rontotta erre az évre az IMF, a jövő évit pedig az áprilisban becsült 2,7 százalékról 0,8 százalékra vitte le. A német GDP tavaly 2,9 százalékkal nőtt.

Az amerikai gazdaságot sem kerülte el a kilátások romlása: az ideit az áprilisi 3,7 százalékról 2,3 százalékra, a jövő évit pedig 2,3 százalékról 1,0 százalékra nyeste vissza a Nemzetközi Valutaalap. Az Egyesült Államokban tavaly 5,7 százalékkal nőtt a GDP.

A fejlődő országokban 3,6 százalékos növekedést vár idén legújabb előrejelzésében az IMF, az áprilisban becsült 3,8 százalék után, a jövő évit pedig 4,4 százalékról 3,9 százalékra változtatta. Az országcsoport GDP-je 6,8 százalékkal bővült tavaly.

Kína idei növekedési kilátását 4,4 százalékról 3,3 százalékra, a jövő évit 5,1 százalékról 4,6 százakéra rontotta az IMF, miután az ázsiai ország gazdasága tavaly 8,1 százalékkal nőtt.

India gazdasági növekedése is kisebb lehet az áprilisban vártnál: az idei növekedés ütemét 8,2 százalékról 7,4 százalékra, a jövő évit 6,9 százalékról 6,1 százalékra csökkentette az IMF, miután a tavalyi növekedés 8,7 százalék volt.

Oroszország GDP-je idén 6 százalékkal csökkenhet az áprilisban várt 8,5 százalékos esés helyett. Az IMF szerint az orosz GDP jövőre is zsugorodik, méghozzá az áprilisban várt 2,3 százaléknál nagyobb mértékben, 3,5 százalékkal.

A világkereskedelmi forgalom tavaly 10,1 százalékkal bővült. Az IMF új prognózisa szerint idén 4,1 százalékkal nő az áprilisban várt 5 százalék helyett, jövőre pedig 4,4 százalék helyett 3,2 százalékkal.

A Brent, a Dubai Fateh és az amerikai WTI nyersolaj árának átlaga 69,07 dollár volt tavaly. Az idén 103,88 dollár, jövőre pedig 91,07 dollár lehet az IMF szerint.

Az IMF a fejlett országokban 6,6 százalékos inflációt vár az idén az áprilisban becsült 5,7 százalék helyett, a jövő évi előrejelzést pedig 2,5 százalékról 3,3 százalékra változtatta. Az euróövezet idei inflációjával kapcsolatos adatot az IMF 5,3 százalékról 7,3 százalékra, a jövő évit 2,3 százalékról 3,9 százalékra módosította, az Egyesült Államokban nem változtatott az idei 7,7 százalékos inflációs kilátáson, a jövő évit 2,9 százalékról 3 százalékra vitte fel.

A fejlődő országokban az infláció az idén az áprilisban várt 8,7 százalék helyett 9,5 százalék, jövőre pedig 6,5 százalék helyett 7,3 százalék lehet.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A francia elnök sötét és prófétai figyelmeztetést adott ki

Európának fel kell ébrednie erre az új veszélyre. Macron nem hajlandó visszalépni februári nyilatkozatától, miszerint Európának nem szabad kizárnia, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába.

További két évvel meghosszabbítják a kedvezményes lakásáfát

A költségvetés biztosítja az adócsökkentéshez szükséges forrásokat, az intézkedés a hiánycélt nem veszélyezteti

Véget ért az idei Szakma Sztár Fesztivál

Sikerrel zárult az idei Szakma Sztár Fesztivál. Az esemény zárónapján 65 szakmából 21 agrárszakmában, az ország legjobb tanulói, összesen 63 diák részesült elismerésben, akik példát mutatnak a környezetüknek, iskolájuknak, településüknek, sok száz hozzájuk hasonló fiatalnak. A fesztivál ideje alatt a szakmai bemutatók során, a foglalkoztatószigeteken keresztül az általános iskolások és szüleik is megismerkedhettek az agrár- és élelmiszeripari szakmákkal.

Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától?

Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától? A mesterséges intelligencia térnyerése egyaránt kelt izgalmat és aggodalmat a cégvezetők körében. Vajon mekkora tudással rendelkeznek a mindent elsöprő technológiával kapcsolatban? Elkészült Magyarország átfogó AI&Leadership kutatása, hogy hiteles- és valós képet kapjanak egymásról is a vállalatirányítók.
Hirdetés

Hírek

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön
Hirdetés

Gazdaság

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.