Közel a felére esett vissza a lakáshiteleknél az új szerződések összege az előző évihez képest, és már a személyi kölcsönök iránt is csökkent a kereslet. A babaváró hitel pedig még soha nem teljesített ilyen rosszul. Az átlagos hitelköltség mutató közben októberben már a 10 százalékot is meghaladta a lakáscélú kölcsönöknél – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.
Októberben mindössze 59,5 milliárd forint volt a háztartások által kötött új lakáshitel szerződések összege. A Magyar Nemzeti Bank friss adatai azt mutatják, hogy az 59,5 milliárd forintnyi hitelszerződés mindössze a 75 százaléka az előző évi értéknek, az egy évvel ezelőtti 108 milliárdos volumennek pedig csak az 55 százaléka.
A háztartásoknak nyújtott forint lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója októberben átlépte a 10 százalékos határt, 10,25 százalék volt. Ez az előző hónaphoz képest csaknem egy százalékpontos emelkedést jelent, a tavaly októberi 4,83 százaléknak pedig több mint a duplája. A lakáscélú hitelek kamatfixálásainak átlagos hossza az előző hónaphoz képest valamelyest csökkent, októberben közel 133 hónapra rögzítették az igénylők átlagosan a hitelek kamatát.
A felvett hitelek zömét használt lakásra fordítjuk
A felvett lakáshitelek 64 százalékát használt lakás megvásárlására fordították az igénylők, 11 százalékát újépítésű lakás megvásárlására. Az előző hónaphoz képest visszaesett az új lakásokra felvett kölcsönök teljes összege, ezzel párhuzamosan pedig nőtt a használt lakóingatlanra felvett hiteleké. Az októberi adatok a zöld hitel bevezetése előtti állapotot mutatják, amikor rendszerint a felvett lakáshitel körülbelül kétharmadát fordítják az igénylők használt lakás vásárlására.
Visszaesett a korábbi hónapokhoz képest az építkezésre vagy bővítésre felvett kölcsönösszeg, október a hitelezés 9 százalékát tette ki. Az arányokat tekintve viszont valamelyest nőtt a korszerűsítésre, felújításra felvett jelzáloghitelek összege, most először meghaladta a bővítésre fordított összeget. A szeptemberi értéket azonban így sem tudta elérni.
A havi lakáshitelezés 26 százalékát, 15,5 milliárd forintot tettek ki a támogatott kölcsönök (ide tartozik a csok), 43,80 milliárd forintot pedig a piaci feltételű konstrukciók. Az előző hónaphoz képest a támogatott hitelek összege visszaesett, a piaci hiteleknél viszont a visszaesés mértéke nem érte el a teljes volumenét. A tavaly októberi eredményhez képest a piaci hitelek teljes összege a felére csökkent, akkor még 88 milliárd forint felett volt ez az érték.
A személyi kölcsönök is sokat vesztettek népszerűségükből
A szabad felhasználású személyi kölcsönök esetében az új szerződések összege 32,56 milliárd forint volt, ami a januári szintnek felel meg. A szeptemberi 38,98 milliárd forinthoz képest októberben 17, az előző évhez képest pedig 20 százalékos a visszaesés. A fogyasztási hitelek átlagos hitelköltség mutatója szintén emelkedett, a lakáshitelekéhez hasonló mértékben: 17,20 százalékról 18,16 százalékra.