Az Európai Uniót a jólét biztosítékának tekintik szerte a kontinensen, ezért közgazdászok kiszámolták, mit jelentene az összeomlása. Az eredmények drasztikusak.
Az európai integráció fontosságát gyakran hangsúlyozzák, de vajon számszerűsíthető-e ez gazdasági szempontból? A müncheni Ifo Intézet közgazdászai éppen erre tettek kísérletet: kiszámították, milyen gazdasági következményei lennének az Európai Unió felbomlásának.
A Spiegel által szemlézett kutatás szerint a gazdasági erő – és közvetve a jólét – veszteségei jelentősek lennének. Németországban az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 5,7 százalékkal csökkenne. Máshol a következmények még drasztikusabbak lennének: Ausztria 7,8 százalékos, Hollandia 7,7 százalékos, Belgium 10,2 százalékos veszteséggel szembesülne. Franciaország és Olaszország esetében a veszteséget 4,1 százalékra becsülik. A kisebb gazdaságok, mint Málta (19,4 százalék), Luxemburg (18,1 százalék) és Észtország (11,8 százalék) veszítenének a legtöbbet.
A kisebb gazdaságokat érő nagyobb kár a kereskedelmi forgalomhoz kapcsolódik. Minél kisebb egy ország, annál nagyobb hasznot húzhat abból, ha más államokkal egyesülve közös belső piacot és vámmentes kereskedelmet alakít ki, úgy, mint az EU-ban. Másrészt minél nagyobb egy gazdaság, annál nagyobb kereskedelmet tud lebonyolítani a saját országán belül.
Az a tény, hogy az EU-ban nettó befizetők és nettó befogadók vannak, az EU összeomlása esetén is következményekkel járna. “Ha ezen felül figyelembe vesszük az EU-tagállamok közötti transzferfizetéseket, akkor a jólétveszteség majdnem megduplázódna az olyan transzferfogadók esetében, mint Magyarország, Litvánia és Bulgária” – mondta Jasmin Gröschl, az Ifo kutatója. “Az olyan nettó befizetők, mint Németország és Svédország valamivel kevesebbet veszítenének” – tette hozzá.
A nettó befizetők számára a transzferek megszüntetésével járó előnyök azonban sokkal kisebbek lennének, mint az EU felbomlásából eredő veszteségek. Németország esetében az előnyök mindössze 0,2 százalékpontot tennének ki, szemben az összes uniós megállapodás felbomlásából származó 5,2 százalékpontos veszteséggel.
A közgazdászok kiszámolták azt is, hogy milyen következményekkel járna, ha csak az EU egységes piacát szüntetnék meg. Az olyan nagy uniós gazdaságok, mint Németország (mínusz 3,6 százalék), Franciaország (3,0 százalék), Olaszország (2,7 százalék) vagy Spanyolország (2,5 százalék) jólétének csökkenése kisebb lenne, mint a kis uniós gazdaságoké. Ausztria számára az EU egységes piacának felbomlása 5,6 százalékos jóléti veszteséget jelentene.
Az uniós vámunió felbomlása viszont kisebb hatásokkal járna, mint az egységes piac felbomlása. A legnagyobb veszteség Írországban (0,4 százalék), valamint a Cseh Köztársaságban, Luxemburgban, Lengyelországban és Szlovéniában (0,3 százalék) következne be. A többi uniós országot érintő negatív következmények viszonylag csekélyek lennének. Az euróövezet felbomlása minden tagállamra negatív hatással lenne. Az Ifo kutatói szerint azonban csak Luxemburg (2,5 százalék) és Németország (0,7 százalék) esetében lenne jelentős.
