Miután hónapok óta láthatóan vonakodik attól, hogy Moszkvával azonos szinten tárgyaljon Kijevvel, Kína szerdán bejelentette, hogy különleges képviselőket küld Ukrajnába, és tárgyalásokat folytat minden féllel a konfliktus lezárásáról. Szakértők szerint a kínai vezetés nem véletlenül próbál éppen most békét teremteni.
A kínai állami média közlése szerint Hszi Csin-ping elnök egy telefonbeszélgetés során – az első, amelyet a vezetők a háború 2022. februári kezdete óta folytattak – közölte ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkij elnökkel, hogy Peking az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások előmozdítására fog összpontosítani.
Az állami média hozzátette, hogy Peking erőfeszítéseket fog tenni a tűzszünet mielőbbi elérése érdekében, hogy véget vessen annak, amit Kína inkább “válságnak“, mint konfliktusnak nevezett.
A “hosszúnak és jelentőségteljesnek” minősített telefonbeszélgetést kommentálva Zelenszkij úgy vélekedett, hogy az “erőteljes lendületet ad a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének“.
A hívás időzítése – és Kína azon döntése, hogy követeket küld Ukrajnába – meglepte a politikai és védelmi elemzőket, különösen mivel Ukrajna közismerten nagyszabású ellentámadásra készül az orosz erők ellen, hogy visszaszerezzen területeket az ország keleti és déli részein.
Számos elemző úgy véli, Kína arra törekszik, hogy megállítsa a konfliktust, mielőtt a tavaszi sáros évszak elmúltával a harcok tömegesen eszkalálódnának, lehetővé téve a támadó műveletek újbóli komolyabb megkezdését, ahogy Ukrajna még több haditechnikai eszközt kap nyugati szövetségeseitől.
“A tavaszi hónapok gyakorlatilag a végéhez közelednek, és itt az ideje, hogy megkezdődjenek az ellentámadások, így azt hiszem, Kína azonnali közvetítőként szeretne megjelenni az eszkaláció előtt” – mondta Max Hess, a Foreign Policy Research Institute Eurázsia Programjának munkatársa a CNBC-nek.
Ezt a nézetet osztja Olekszandr Muszijenko katonai szakértő, a kijevi Katonai és Jogi Tanulmányok Központjának vezetője is. Meglepte azonban Kína felhívásának időzítése, mivel arra számított, hogy a beavatkozással megvárja, hogyan halad az ellentámadás.
“Bíztam abban, hogy Kína megvárja az ukrán ellentámadás eredményeit, és utána javasol valamit” – mondta a CNBC-nek.
“De azt hiszem, az oroszok félnek a jövőbeli ukrán ellentámadástól, attól tartanak, hogy elveszítenek bizonyos területeket, amelyeket jelenleg megszállva tartanak. Ezért azt hiszem, megkérték Hszit, hogy hívja fel Zelenszkijt, hogy megkérje, állítsa le ezt az ellentámadást” – tette hozzá.
Kína – békeközvetítő vagy orosz szövetséges?
Kína egyre inkább igyekszik magát békeközvetítőként pozícionálni, ám eddig úgy tűnt, hogy Moszkva szövetségese volt: nem volt hajlandó ugyanis elítélni az inváziót, gyakori telefonbeszélgetéseket folytatott Moszkvával, és a háború alatt nem volt közvetlen diplomáciai kapcsolata Ukrajnával – egészen mostanáig.
Ráadásul amikor Hszi márciusban Oroszországba látogatott, azt mondta, hogy telefonbeszélgetést fog folytatni Kijevvel, de semmilyen megállapodás nem született, ami még meglepőbbé teszi a szerdai bejelentést.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is erre utalt csütörtökön, amikor “üdvözölte” a Hszi és Zelenszkij közötti hívást, de megjegyezte, hogy ez nem változtat azon a tényen, hogy Kína még mindig nem ítélte el Oroszország invázióját.
A Kreml a maga részéről kijelentette, hogy üdvözöl mindent, ami közelebb viheti a konfliktus végét, de közölte, hogy még el kell érnie az úgynevezett “különleges katonai művelet” kimondott céljait, így a kelet-ukrajnai Donbász teljes elfoglalását.
Elemzők általában szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy Kína közvetítőként pozícionálja magát, és hogy képes segíteni a háború befejezésében, megkérdőjelezve, hogy Pekingnek mekkora befolyása van Moszkvára.
Muszijenko szerint úgy tűnik, Kína nem érti a konfliktust, megjegyezve, hogy “hihetetlen“, hogy Peking “politikai válságnak nevezi a háborút“.
“Gyanús” időzítés
Az elemzők számára nem volt mellékes, hogy Kína szerdai felhívására alig néhány nappal a múlt heti diplomáciai baklövés után került sor, amikor a franciaországi nagykövet, Lu Shaye azt mondta a francia médiának, hogy az egykori Szovjetunió részét képező, ma már független országok, mint Ukrajna, nem rendelkeznek státusszal a nemzetközi jogban.
A megjegyzés felháborodást váltott ki az EU-ban, valamint Ukrajnában és más volt szovjet államokban. Kína kénytelen volt közleményt kiadni, amelyben elhatárolódott Lu megjegyzéseitől, és hangsúlyozta, hogy “Kína tiszteletben tartja a volt szovjet köztársaságok szuverén országként való státuszát a Szovjetunió felbomlása után“.
Az incidens után Timothy Ash, a BlueBay Asset Management vezető piaci stratégája szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni Hszi és Zelenszkij telefonbeszélgetésének időzítését.
“Az időzítés nagyon gyanúsnak tűnik, mivel a párizsi kínai nagykövet hihetetlen diplomáciai baklövése után történt, amikor azt nyilatkozta, hogy a posztszovjet államoknak nincs létjogosultságuk” – mondta Ash.
“Lehet, hogy ezek voltak a tényleges nézetei Ukrajnáról, de egy interjúban szerintem mind a 14 posztszovjet államot megsértette, amely 1991-ben biztosította függetlenségét a Szovjetuniótól. És ebbe beletartoznak azok a közép-ázsiai és transzkaukázusi államok is, amelyekre Kína a kritikus nyersanyagok tekintetében támaszkodik. Ők teljes joggal dühösek lehetnek, ahogy a posztkommunista térség nagy része is, a feltörekvő Európa” – jegyezte meg.
Ash szerint a baklövés mérhetetlen károkat okozhatott a volt szovjet államokkal való hídépítésben, és a megértés hiányáról tanúskodott, amelyet a pekingiek szélesebb körben is oszthatnak.
“Ez az egy megjegyzés aláásta a térségben 30 évnyi óvatos kínai diplomáciai tevékenységet” – mondta Ash, hozzátéve, hogy “valójában azt mutatja, hogy a kínai tisztviselők alapvetően nem értik Európát“.
