Kezdőlap Cégvilág Az alvállalkozói teljesítések levonhatóságáról döntött a kúria
No menu items!

Az alvállalkozói teljesítések levonhatóságáról döntött a kúria

A Kúria korábban már több ítéletében foglalkozott az alvállalkozói teljesítések helyi iparűzési adóból történő levonhatóságának kérdéskörével. Az elmúlt hetekben közzétett  Kfv. 35.076/2024/5. számú döntésében azonban fontos megállapításokat tett a vállalkozási szerződések minősítésével és a szükséges nyilvántartások vezetésével kapcsolatban. A Kúria döntése számos olyan társaság számára nyitja meg a helyi iparűzési és innovációs járulékfizetési kötelezettségük csökkentésének lehetőségét, melyek az eddigi joggyakorlat alapján nem élhettek ezzel.

A PwC közlése szerint, mivel az igénybevett szolgáltatások ellenértékének levonásával egyes cégek jelentős megtakarítást érhetnek el, érdemes felülvizsgálni, hogy az új döntés miként alakítja át az eddigi gyakorlatot.

A mostani kúriai döntés egy gépjárműalkatrész-gyártással foglalkozó társaság vonatkozásában tett megállapításokat az általa igénybe vett szolgáltatások díjának helyi iparűzési adó szempontú levonhatóságával kapcsolatban. A jogvitában a társaság egyedi megrendelések alapján, vállalkozási szerződés keretében, komplex gyártási tevékenységet (bérgyártás) végzett. A tevékenység végzéséhez a megrendelők kiszolgálása érdekében igénybe vett közreműködőkkel alvállalkozói szerződéseket kötött.

A Kúria a tényállás kapcsán a következő szempontokat nézte: a bejövő és kimenő szerződések vállalkozási jellegét, valamint az alvállalkozói teljesítések megfelelő nyilvántartását. Ezeknek a kérdéseknek komoly jelentősége van, hiszen a helyi iparűzési adó szempontjából való levonhatóságnak alapvető feltétele, hogy mind az igénybevett, mind a nyújtott szolgáltatás vállalkozási szerződésnek minősüljön, valamint e kettő összekapcsolható („továbbadott”) legyen. Ezeknek éppen ezért egyrészről tartalmi szempontból kell fennállnia, másrészről pedig az ezeket alátámasztó dokumentációnak kell rendelkezésre állnia.

A szerződések vállalkozási jellege kapcsán a Kúria kiemelte, hogy a végzett tevékenység tartalmát a valós gazdasági tartalom alapján kell megítélni, melynek eredményeként – szemben az adóhatóság által adásvételnek való minősítéssel – kimondta, hogy a vizsgált szerződés tartalmában teljesíti a vállalkozási szerződésekre vonatkozó kritériumokat. Ennek keretében a szerződés tartalmának vizsgálatakor értékelni kell a megrendelővel való megállapodás egész folyamatát, különösen azt, hogy a szerződés a megrendelő által meghatározott paraméterek szerinti alkatrész gyártására, leszállítására és értékesítésére vonatkozott. A vizsgált ügyben a szerződés tartalmát tekintve egy komplex szolgáltatásra irányult, melyben alapvető jelentősége volt annak is, hogy ki az adott alkatrész gyártója. Mivel a szerződés egy meghatározott eredmény, termék elkészítésére irányult, így tartalmát tekintve elkülönítendő az adásvételtől.

A Kúria azonban a konkrét esetben a megfelelő nyilvántartások hiányára tekintettel végül megtagadta az alvállalkozói teljesítések értékének levonhatóságát, ugyanis ennek mind tartalmi, mind formai feltételei vannak. Egyrészről tartalmilag szükséges, hogy az igénybe vett és nyújtott vállalkozási szerződések összekapcsolhatósága („továbbadottsága”) megvalósuljon. Azonban ezt megfelelő nyilvántartásokkal alá is kell tudni támasztani, amit viszont a konkrét ügyben használt vállalatirányítási szoftverekből  (ERP-rendszer) kinyerhető adatokkal nem teljesítettek. A megfelelő nyilvántartás hiányára tekintettel pedig a bíróság megállapította, hogy a helyi iparűzési adó alapja nem csökkenthető az alvállalkozói teljesítések értékével.

A bíróság korábbi döntéseiben további feltételként támasztotta, hogy aki a bérgyártási tevékenységet megrendeli, annál is igénybe vett szolgáltatásként kell ezt elszámolni.

Az ítéletet követően számos vállalkozás számára megnyílhat a lehetőség az általa igénybe vett alvállalkozói teljesítés értékének levonhatóságára, azonban érdemes ennek a feltételeit megfelelően értékelni és a szerződések tartalmát, illetve a nyilvántartások felülvizsgálatát elvégezni. Emiatt a magyarországi gyártócégek számára fontos áttekinteni mind az alapanyag- és szolgáltatás-beszerzéseket, mind az értékesítéseket. Egyúttal szükséges validálni azt, hogy helyi iparűzési (és innovációs járulék) adóalap szempontból megfelelően sorolták-e be az egyes tételeket, ezáltal optimalizálva a helyi iparűzési adó és innovációs járulékfizetési kötelezettségeket.

-azüzlet_

Fotó:Freepik

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Mol többségi tulajdonába kerül a BME Fenntartó Zrt.

Közép-Európa egyik legnagyobb iparvállalata, a Mol 50 milliárd forintos vételi ajánlatot tett az állami tulajdonú BME Fenntartó Zrt.-re

Befektetésre ajánlja Magyarországot a Moody’s

A Moody’s ismét megerősítette Magyarország államadósság-besorolását, és a többi hitelminősítőhöz hasonlóan továbbra is befektetésre ajánlja hazánkat

Visszavonta a jegybank az Impact Alapkezelő engedélyét

Megszüntette tevékenységét az Impact Alapkezelő - közölte az MTI-vel pénteken a Duna House Holding Nyrt., amelynek 100 százalékos tulajdonában áll az alapkezelő.

Duna Napok – Három napig Torockó a világ magyarságának központja

A néptánc, a népzene, a népi kultúra lesz idén...
Hirdetés

Hírek

Befektetésre ajánlja Magyarországot a Moody’s

A Moody’s ismét megerősítette Magyarország államadósság-besorolását, és a többi hitelminősítőhöz hasonlóan továbbra is befektetésre ajánlja hazánkat

Visszavonta a jegybank az Impact Alapkezelő engedélyét

Megszüntette tevékenységét az Impact Alapkezelő - közölte az MTI-vel pénteken a Duna House Holding Nyrt., amelynek 100 százalékos tulajdonában áll az alapkezelő.

Duna Napok – Három napig Torockó a világ magyarságának központja

A néptánc, a népzene, a népi kultúra lesz idén...

Tudta? Van Horvátországnak másik arca is

A Karl May regények hőse, Winnetou generációk óta éli tovább kalandjait nemcsak a könyvek lapjain, hanem a legendás filmadaptációk révén is. Kevesen tudják azonban, hogy a vadnyugat sziklás tájai és folyói valójában nem az amerikai kontinensen, hanem sok esetben Horvátország festői vidékein elevenedtek meg.

A Hortobágyi Csárdában lett hungarikum a csárda

Hungarikummá nyilvánították a csárdát és a badacsonyi kéknyelűt a Hungarikum Bizottság hortobágyi ülésén.

Majd júliusban jön a magyar dinnye, késik a dinnyeszezon

A megszokottnál később kezdődhet az idén a hazai dinnyeszezon, a hűvös tavasz komoly fejtörést okozott a gazdálkodóknak.

Illegális szociális otthonokat számolt fel a NAV

Két illegális szociális otthon működésének vetett véget a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Hajdú-Bihar vármegyében, ennek köszönhetően az idős lakók ma már biztonságban, méltó körülmények között, szakemberek gondozásában élnek

Áprilisban 1,4 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet

2025 áprilisában a kivitel volumene 2,3 százalékkal, a behozatalé 0,1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának volumenétől.
Hirdetés

Gazdaság

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a péntek délutáni jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Családban marad a pénz: ennyit nyerhetnek a családtagok, ha közösen bankolnak

Hatékonyan menedzselhetők akár egy többgenerációs család pénzügyei is, ma már több bank is kínál erre alkalmas szolgáltatásokat. A közös bankolással akár több ezer forintot is spórolhatnak havonta, emellett a pénzügyi tudatosságot is fejleszthetik

Az MNB üdvözli a jegybanktörvény módosítását

A jegybank a jövőben kizárólag a törvényben meghatározott alapfeladatok ellátására fókuszál, elkötelezett az intézmény átlátható és hatékony működése mellett

Július 1-től újabb szigor az online számlaadat-szolgáltatásban. Itt van mire figyeljünk.

Az Online Számla rendszerbe jelentett számlaadatok pontosságának javítása érdekében újabb szigorítás várható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről a figyelmeztető- (WARNING) és hibaüzenetek (ERROR) kapcsán,