Érdekes kísérletbe fog a magyar állam akkor, amikor nem nyújt érdemi hozamalternatívát az eddigi legnépszerűbb megtakarítás, a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) tulajdonosoknak – véli Karagich István. A magyar privátbanki piac elemző cége, Blochamps Capital ügyvezetője arra emlékeztet, hogy most hétfőn zárult a februári kamateső, amelynek keretében szűk egy héten belül a lejárt a 2023/I sorozat közel 50 milliárd forintja mellett a későbbi lejáratok utáni átlagosan 18 százalékos kamatfizetés nagyjából 400 milliárd forintja érkezik az állampapír számlákra úgy, hogy az érintett sorozatokban nagyjából 2200 milliárd forintot tartó ügyfelek a kamatfizetés után többször is meggondolják, érdemes-e megtartani papírjukat, amely sorozattól függően 3,95-5,2 százalékos kamatot fizet csak jövő februárig.
A kérdés nem az átlagos, kis összegű megtakarítókon van, a PMÁP birtokosok közel 65 százaléka, több, mint 350 ezer ember 10 millió forint alatti állampapír-vagyonnal rendelkezik. Az ő esetükben nem várható érdemi elfordulás az állampapírok felől – egyszerűen azért, mert számukra a Magyar Államkincstárban ingyenesen vezetett számlákon lévő pénz biztonsági tartalékként, s nem hozamoptimalizáló eszközként funkcionál. Ám ezek az ügyfelek a PMÁP állománynak mindössze 18 százaléka felett diszponálnak. A fontosabb, hogy miként döntenek a befektetésekről a privátbanki ügyfelek. A Blochamps korábbi számítása szerint a 100 millió fölötti állampapír-állománnyal mindössze az ügyfelek 1,45 százaléka bír, ám ez a szűk réteg a teljes PMÁP portfolió közel 24 százalékát birtokolja, ráadásul a leggazdagabb 5 százalék teszi majd zsebre idén a PMÁP kifizetések háromnegyedét.
A kérdés tehát inkább az, hogy extra hozamprémium nélkül is megmaradnak-e majd állampapírban a leggazdagabbak pénzei? Az érintett kör számára fontos lesz, hogy nyújt-e valamilyen érdemi alternatívát az állam a következő évre már visszafogottan kamatozó inflációkövető állampapír helyett. E tekintetben tűnik felettébb érdekesnek, hogy az Államadósság Kezelő Központ úgy döntött, a jelen pillanatban legjobb alternatívát kínáló, a kamatát negyedévente a 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukciókon kialakult állampapír átlaghozamhoz kötött Bónusz Magyar Állampapír jelenlegi sorozatának értékesítését február 25-vel lezárja, s a szerdától kapható új sorozatban már egységesen 25 bázisponttal alacsonyabb, a 3 és 5 éves lejáratra egyaránt 1,25 százalékos kamatprémiumot fizet (meghagyva azt az opciót, hogy az ötéves konstrukcióban a 4. és 5. évben 1 százalékponttal 2,25 százalékra ugrik a többlethozam). Így csak a gyorsan ébredők élvezhetik a következő hetekben 7,5 százalékra futó kamatozású papír magasabb hozamát.
Karagich István szerint a januári állampapír-visszaváltási adatok kedvező eredményei alapján még korai volna következtetéseket levonniuk az Államadósság-Kezelő Központ szakembereinek. Való igaz, hogy az akkori kifizetések zöme – hírek szerint kétharmada – a kincstári számlákon maradt, s egy részük más állampírba helyeződött át, ám ez a Blochamps Capital értékelése szerint inkább a kivárásnak betudható egyelőre: a vagyonosok egyrészt várták a későbbi lejáratokból érkező pénzeket, másrészt a forint gyenge árfolyama sem sarkallta őket jelentősebb vagyon transzformálásra.
A mostani helyzetben viszont a kisebb ajánlat már elgondolkodhatja az érintetteket azzal kapcsolatban, hogy búcsút mondjanak az állampapír-befektetéseknek. Ezt erősíti az, hogy az elmúlt hetekben a forint számottevően erősödött (egyes – alá nem támasztott – vélemények szerint részben jegybanki intervenciónak köszönhetően). Karagich István korábbi prognózisukat idézi, amely szerint 400 forint körüli árfolyam mellett akár 1500-2000 milliárd forintnak kereshetnek az állampapírok helyett deviza-alapú befektetést a korábbi tulajdonosok 2025 első félévében.
Ez azonban a szakember szerint messze nem jelenti azt, hogy az érintett összegek el is hagyják hazánkat: Karagich István arra számít, hogy a következő hetekben érdemben nő majd a deviza alapú befektetési jegyekbe áramló összeg – s jó eséllyel az ilyen konstrukciók száma is duzzad a befektetési szolgáltatóknál. Ha így lesz, az összességében kedvezőbb lesz a hazai pénzügypolitikára nézve is, hiszen a korábbi évek tapasztalata szerint a ténylegesen külföldre vándorló pénzek visszahozatalára nincs érdemi esély – márpedig 2023-ban és 2024-ben is 700 milliárd forintot meghaladó összeg ment ki Magyarországról, így pedig összességében a magyarok – döntő részben persze a szupergazdagok – pénzügyi vagyonának már több, mint 10 százaléka határainkon túl pihen befektetésekben. A következő hetekben el kell dőljön, hogy a hazai szolgáltatók képesek lesznek-e érdemi ajánlattal előrukkolni, mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium finom piaci pressziója a szolgáltatókra eddig hatásosnak látszik, 3-4 vagyonkezelési szereplőtől eltekintve eddig a bankok rendkívül visszafogottan kampányolnak konkurenciaként az államkincstári megtakarítói pénzekért.
„Pedig azt hiszem a rendszerváltás óta nem volt ekkora esélye sem az ügyfeleknek, hogy újragondolják a megtakarításaikra melyik szolgáltató, milyen árazással és milyen értékajánlat mellett kínál együttműködést, sem a vagyonkezelési szolgáltatóknak nem volt ekkora esélyük megszólítani és kimozdulásra késztetni ekkora mennyiségű, friss likviditással bíró ügyfelet, hogy az ő szolgáltatásaikat is próbálják ki a sok éve megszokott bankjuk mellett.”-mondja Karagich.
A Blochamps Capital első embere szerint nincs túl sok idejük az érintetteknek és ebben nem csak a külföld varázsa játszik közre: szerinte a vetélkedésben bőven jut szerep az ÁKK-nak is. Régóta megszokhattuk, hogy az állampapír-kibocsátásokat szervező intézmény a leggyorsabban tud reagálni a piaci folyamatokra. Miután a tapasztalatok szerint az ügyfelek meglehetősen vonakodnak új szolgáltatót felfedezni/kipróbálni, ha az állam a februári kifizetéseket követő mozgásokat látva gyorsan előáll egy kedvező ajánlattal, még sokat menthet a helyzeten. (Blochamps Media )
