Itt az új transzferár-dokumentációs rendelet!

Több ponton módosította a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek dokumentálására vonatkozó hazai szabályokat a tavaly decemberben kihirdetett transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról szóló új rendelet. A jogalkotói cél az adminisztratív terhek csökkentése és az ellenőrizhetőség javítása, ugyanakkor az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója figyelmeztet, hogy a szabályozás számos területen szigorúbb, részletesebb indoklást vár el a vállalkozásoktól.

Az új rendelet alkalmazása a 2026-ban kezdődő adóévtől kötelező, míg a 2025-ben kezdődő adóévben kizárólag a helyi dokumentum tekintetében választható.

„Ez a gyakorlatban átmeneti, „vegyes” megfelelési helyzetet teremthet, amelyben a vállalatoknak tudatosan kell dönteniük arról, hogy az új szabályrendszer szerinti helyi dokumentum alkalmazásából fakadó előnyök ellensúlyozzák-e a bevezetéshez kapcsolódó módszertani és adatgyűjtési ráfordítást” – hívta fel a figyelmet Mendöl Tamás, az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója.

Ezek a legfontosabb változások

Az új transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról szóló rendelet alapján az egyik legfontosabb változás, hogy a helyi dokumentum mentességi küszöbértéke a korábbi 100 millió forintról 150 millió forintra emelkedik, az összevonási szabályok módosításával együtt.  Az adótanácsadó a változások között említette még a fődokumentumra vonatkozó új küszöbszabályt is.

„Fődokumentumot csak akkor kell készíteni, ha a helyi dokumentációs kötelezettség alá eső kapcsolt ügyletek ÁFA nélküli, szokásos piaci áron számított összértéke meghaladja az 500 millió forintot” – magyarázta Mendöl Tamás. „A költség-átterhelések esetében külön szabályozás lép életbe, amely szerint bizonyos, változatlan összegben továbbszámlázott költségek esetén 500 millió forintig mentesség, efölött pedig dokumentációs kötelezettség keletkezhet, amelyhez egyes, a rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén egyszerűsített helyi dokumentum is elegendő lehet” – tette hozzá.

A rendelet újraszabályozza az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások körét, valamint szigorúbb megfelelési elvárásokat vezet be a szolgáltatási ügyletekhez kapcsolódó hasznossági teszt (benefit test) alkalmazásában is. Emellett több ponton erősödik az adatigény és a szegmentálási elvárás, amely a vállalati szintű adatok ügyletekhez rendelhető, megfelelően alátámasztott riportolását teszi szükségessé.

Mit jelent mindez a cégvezetés és a pénzügyi terület számára?

Az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója szerint az új szabályozás összképe kettős.

„Miközben egyes értékhatár-emelések valódi könnyítést jelentenek, a szolgáltatások és a belső adatok alátámasztása több vállalatnál új módszertani és adat-előkészítési feladatokat hozhat.”

Hozzátette, hogy az átmeneti időszak lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozások felmérjék transzferár-folyamataik érettségét, és időben kialakítsák a jövőbeni megfeleléshez szükséges belső adat- és dokumentációs kontrollokat. Tehát nemcsak megfelelési kérdés, hanem kockázatkezelési és folyamatfejlesztési lehetőség is.