2025 az ESG-szabályozás történetében nem a korábban várt szigorításról, hanem bizonyos értelemben a racionalizálásról szólt. Az Európai Unió és tagállamai politikai és gazdasági nyomásra újragondolták a fenntarthatósági szabályozási kereteket: több határidőt kitoltak, egyszerűsítették az adatszolgáltatási kötelezettségeket, amelyek sok helyütt valóban indokolatlanul bonyolultak és nehezen végrehajthatók voltak a vállalati szféra számára.
Ugyanakkor sajnos a szabályozást életre hívó globális környezeti és társadalmi problémák nem múltak el, és nem oldódtak meg varázsütésre, illetve számos kötelezettséget előíró ágazati jogszabály továbbra is megfelelést vár el bizonyos szereplőktől, ezért érdemes azon elgondolkodni, hogy a jelenlegi helyzet pontosan mit jelent a vállalatok számára, és hogyan lehet azt stratégiai szinten megközelíteni.
Kulcsfontosságú szabályozási változások 2025-ben
De nézzük, mik voltak a főbb fejlemények 2025-ben a fenntarthatósági szabályozás terén:
- Jelentéstételi kötelezettségek újraszabályozása (Omnibus-csomag)
Az Európai Bizottság februárban elindította az Omnibus I. egyszerűsítési csomagot, amely a fenntarthatósági jelentéstétel és az értéklánc-átvilágítás szabályainak összehangolását célozza.
A „stop the clock” (állítsuk meg az órát) irányelv két évvel eltolta a fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD) alkalmazását és egy évvel halasztotta a beszállítói láncok átvilágítását előíró irányelv (CSDDD vagy CS3D) átültetését és első alkalmazási fázisát.
Az Európai Parlament 2025. december 16-án fogadta el módosításokat a további egyszerűsítésekről, amelyek célja az adminisztratív terhek mérséklése és a kisebb vállalatokra „leszivárgó” kötelezettségek korlátozása volt.
Szalay Rita az RSM ESG-üzletágvezetője
Vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD) – fő pontok:
- A jelentéstételi kötelezettség a jövőben azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek legalább 1000 munkavállalót foglalkoztatnak, és 450 millió eurót meghaladó nettó árbevételt érnek el.
- A szabályok vonatkoznak a nem uniós vállalatokra is, ha az EU-ban elért nettó árbevételük meghaladja a 450 millió eurót, valamint azokra a leányvállalataikra és fióktelepeikre, amelyek az EU-ban 200 millió eurónál nagyobb árbevételt érnek el.
- A jelentéstételi követelmények jelentősen egyszerűsödnek, és az ágazatspecifikus jelentéstétel önkéntessé válik.
A jogalkotók biztosították, hogy a fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett vállalatok ne hárítsák át ezt a felelősséget kisebb üzleti partnereikre. Fenntarthatósági szempontú átvilágításról szóló irányelv (CSDDD/CS3D) – érdemi módosítások:
- A szabályozás a legnagyobb szereplőkre fókuszál: a hatály legalább 5000 munkavállalóhoz és 1,5 milliárd eurót meghaladó nettó árbevételhez kötő
- Az átültetés határideje 2028. július 26., a vállalati alkalmazás kezdete 2029. július.
- A megközelítés kockázatalapú, és a követelmények a közvetlen üzleti partnerekre koncentrálnak, ezáltal csökkentve a kisebb cégekre nehezedő aránytalan terheket.
- Erdőirtásmentes beszállítói láncokra vonatkozó követelmények halasztása (EUDR)
A fent említett CS3D irányelv mellett, amely a beszállítói láncok általános vizsgálatát írja elő a nagyobb vállalatok számára, egy speciális szempontú beszállítói lánc-vizsgálatot ír elő az EU erdőirtás-mentességi rendelet (EUDR), melynek végrehajtása tavaly újabb halasztást kapott: a közép- és nagyvállalatoknak 2026. december 30-ig, a kis- és mikrovállalkozásoknak pedig 2027. június 30-ig kell majd megfelelniük. Az EUDR megköveteli – többek között –, hogy az érintett termékek (fa, szója, gumi, pálmaolaj, szarvasmarha, kakaó, kávé) erdőirtásmentesek és jogszerűen előállítottak legyenek, amit a gyártók és forgalmazók a teljes ellátási láncban képesek nyomon követni, geolokációs adatokkal alátámasztani.
A halasztás oka részben a kötelezettek által használandó EU TRACES informatikai rendszer felállásának késlekedése, részben pedig az volt, hogy a vállalatoknak több időt biztosítsanak a beszállítói lánc megfelelőségének kialakítására. Egyszerűsítések is történtek a követelményekben: pl. a due diligence nyilatkozatot kizárólag az első EU-piaci forgalomba hozó operátornak kell majd beadnia, míg a lánc további (downstream) szereplői csak a hivatkozási számot őrzik, a mikro- és kis operátorok egyszerűsített nyilatkozatot tehetnek majd.
- A pénzügyi piaci szereplők közzétételi kötelezettségeinek módosításai (SFDR)
A fenntartható finanszírozás átláthatósági szabályai (SFDR) 2025-ben felülvizsgálatra kerültek, a javasolt módosítások célja a fenntarthatósági pénzügyi termékekre vonatkozó közzétételi szabályok egyszerűbbé, hatékonyabbá és a piaci realitásokhoz jobban igazodóvá tétele volt. A javaslat jelenleg a rendes jogalkotási eljárásban van; hatálybalépésére csak a végleges elfogadás után kerülhet sor, és a tervezet szerint az alkalmazás az elfogadást követően kb. 18 hónappal indulna.
- Egyszerűsített közzétételek: a pénzügyi piaci szereplőknek nem kell vállalati szinten bemutatniuk, hogyan veszik figyelembe a befektetési döntések fő kedvezőtlen hatásait (PAI); a lakossági befektetőknek szóló tájékoztatók kevesebb mutatót és rövidebb sablonokat tartalmaznak.
- Három termékkategória bevezetése: a Bizottság három önkéntes, a piaci gyakorlatra építő kategóriát javasolt, amelyek segítik a lakossági befektetőket abban, hogy a fenntarthatósági preferenciáikhoz jobban illeszkedő termékeket válasszanak.
- Fenntartható termékek, amelyek bizonyíthatóan környezeti vagy társadalmi célokat szolgálnak.
- Átmeneti termékek, amelyek a zöld átmenetet támogatják.
- ESG „alaptermékek”, amelyek általános környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat vesznek figyelembe.
A javaslat értelmében közzétételek egyszerűsödnek, de az adatszolgáltatási kötelezettség nem szűnik meg. A befektetők továbbra is hiteles, következetes ESG-adatokat várnak, amelyekre finanszírozási döntéseiket alapozzák.
A hazai szabályozás sajátosságai
A magyarországi szabályozás a harmonizálás és saját irányok keveréke.
Fenntarthatósági jelentések
Magyarország a CSRD-t a Számviteli törvénybe építve ültette át: a fenntarthatósági jelentés az Európai Fenntarthatósági Szabványrendszer (ESRS) szerint, az éves beszámoló részeként készül. Az 1. pontban említett, december 16-án elfogadott Omnibus könnyítések (1000 fő és 450 millió euró nettó árbevétel) még nem kerültek átültetésre, erre várhatóan 2026 során kerül majd sor.
A jelentéstételi kötelezettség méretküszöbei a hazai jogban az alábbiak:
- mérlegfőösszeg több mint 10000 millió Ft,
- nettó árbevétel több mint 20000 millió Ft,
- átlagos statisztikai létszám nagyobb mint 250 fő.
A kötelezettség akkor áll fenn, ha két egymást követő üzleti évben a három mutatóból legalább kettő teljesül. Azok a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatok, amelyek e feltételeket teljesítik, és 500 fő feletti létszámmal rendelkeznek, már a 2024-ben induló üzleti évtől jelentési kötelezettség alá estek. Ugyanakkor az EU „stop the clock” irányelvét a magyar jog is átültette, ezért a második és harmadik jelentési hullám két évvel későbbre tolódik: a második hullám első jelentése a 2027-es pénzügyi évről 2028-ban, a harmadik hullámé a 2028-as pénzügyi évről 2029-ben lesz esedékes.
ESG-beszámoló – beszállítói lánc átvilágítása
A 2023-ban megjelent ESG-törvény (2023. évi CVIII. tv.) a hazai ESG‑átvilágítási és ESG‑ökoszisztéma keretét hozta létre, és egyben módosította a Számviteli törvényt a fenntarthatósági jelentés beemelésével. A jogszabály 2025-ben, az Omnibus-csomag hatására szintén módosult.
A törvény hatálya jelenleg kiterjed a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásokra, ha két egymást követő üzleti évben a három mutatóból legalább kettő teljesül:
- mérlegfőösszeg több mint 10000 millió Ft,
- éves nettó árbevétel több mint 20000 millió Ft,
- átlagos foglalkoztatotti létszám több mint 500 fő.
Illetve a jogszabály mellékletében meghatározott ágazatokban működő nagyvállalatokra, ha két egymást követő üzleti évben az éves nettó árbevételük legalább 90 000 millió Ft, és az átlagos létszám legalább 500 fő.
A módosítások szűkítették a kötelezettek körét, így a kkv‑k kikerültek a kötelező ESG‑jelentési/átvilágítási rendszerből, illetve a kkv-k felé irányuló adatkérés lehetőségét is beszűkítette (2027. június 30‑ig). Emellett a 2024–2026‑os pénzügyi évekre vonatkozó ESG-beszámolók nyilvánosságra hozási és benyújtási kötelezettségei is enyhültek.
Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a beszállítói lánc átvilágítási kötelezettségének hatálybalépése nem igazodik az EU-s direktívához (CS3D), hanem a közérdeklődésre számot tartó kötelezetteknél már a 2024-es évre vonatkozóan, a második hullám számára pedig a 2025-ös évre vonatkozóan megkezdődött
Globális klímacsúcs: várakozások és hiányérzet
Fontos esemény volt idén is a globális klímacsúcs (COP30 – 30. Éghajlatváltozási Konferencia), amely azonban több ponton hiányérzetet hagyott bennünk.
A COP30 (Belém) zárócsomagja 2025. november 22-én született meg. Főbb eredményei az alábbiakban foglalhatók össze:
- Finanszírozás és adaptáció: politikai cél évi ~1,3 ezermilliárd USD mozgósítására 2035‑
- Az adaptációs finanszírozás triplázása 2035‑
- 59 globális indikátor elfogadása a haladás mérésé
- Végrehajtás és igazságos átmenet: elindult a Belém Mission to 1.5 és a Global Implementation Accelerator, valamint létrejött a Just Transition mechanizmus a méltányos, közösség‑központú átmenet támogatásá
- Loss and Damage: megerősítették a Veszteség- és Káralap működtetését és a rendszeres feltöltési ciklusokat.
A klímacsúcs fogadtatása elég vegyes volt, mivel a fenti konkrétumokon túlmenően a zárószöveg nem tartalmaz időhöz kötött fossziliskivezetési ütemtervet, az erdőirtás megállítására vonatkozó irány pedig főként önkéntes kezdeményezésekre támaszkodik.
Miért nem érdemes lassítani vagy leállni?
Felmerül a kérdés, hogy miért érdemes ebben a bizonytalan légkörben fenntarthatósági témákkal foglalkozni a vállalatoknak, és milyen területeken?
Erre a kérdésre próbálunk néhány pontban választ keresni:
Jogszabályi elvárásoknak való megfelelés
Akik már kötelezettek valamely jogszabály alatt (pl. CSRD-, ESG-törvény) nekik nincs választási lehetőségük, ha még nem tették meg a szükséges lépéseket, akkor azt mielőbb pótolni tanácsos. Akik később esnek hatály alá, még viszonylag fájdalommentesen tudnak felkészülni a haladékok miatt: ha időben kiépítik az adat- és folyamatoldalt, később nem kapkodnak, és elkerülhetők a bírságok, késedelmek és reputációs kockázatok, a belső erőforrások sokkszerű terhelései.
Piaci partnerek, megrendelők elvárásai
A nagy vevők és márkák egyre konkrétabb adatokat kérnek (származás, nyomon követés, ESG-mutatók). Aki ma felkészülten, egységes „adatcsomaggal” tud válaszolni, gyorsabban esik át a beszállítói minősítésen, stabilabb szerződéseket kap, és kevésbé tarthat attól, hogy elesik egy potenciális üzleti lehetőségtől vagy akár meglévő partnertől.
Piaci lehetőségek és kockázatok
A megfelelés új üzleti lehetőségekhez vezet: pl. egyre nagyobb figyelmet kapnak a klímaátállást segítő termékek, szolgáltatások, körforgásos gazdálkodást segítő megoldások. Ezzel egyidejűleg a jövőbeli kockázatokra (ellátási zavar, szabályozói szigor, karbonvám (CBAM,EUDR-hatások) is olcsóbb ma felkészülni, mint azokat „váratlanul elszenvedni”. 2027-től kezdődően a közbeszerzési eljárásokba is beépül az ESG adatszolgáltatási kötelezettség.
Finanszírozás (befektetők, banki hitelek, zöldkötvények)
A hitelfelvétel során a rendezett ESG‑adat- és célrendszer jobb kondíciókat hozhat: olcsóbb hitelek, nagyobb befektetői kör, zöld- vagy sustainability‑linked kötvények. Röviden: aki átlátható és hiteles, könnyebben jut forráshoz és kedvezőbb feltételekhez.
Emellett 2025. július 1‑jétől a bankok a jelentéstételre kötelezett vállalkozások esetében MNB egységes minimum ESG-kérdőívét alkalmazzák az új vállalati hitelekhez és fontos fejlemény, hogy a jegybank egy évvel, 2027. december végéig meghosszabbította, illetve bővítette a hitelintézeteknek nyújtott zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjait. A döntés kiszélesítheti az ügyfeleknek nyújtandó fenntartható pénzügyi termékek körét. A programba bevont zöld hitelek és kötvények volumene tavaly meghaladta az 1500 milliárd forintot.
Szalay Rita ESG-üzletágvezető, RSM
