Kezdőlap Pénzvilág Adóparadicsom - Magyarország, Bulgária, Kajmán-szigetek...?
No menu items!

Adóparadicsom – Magyarország, Bulgária, Kajmán-szigetek…?

Az alacsony közép-kelet-európai vállalkozásokat termelő adókról ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A tekintélyes német lap a térséget, így Magyarországot is adóparadicsomként mutatja be.

Az Európai Parlament Zöld frakciója számára készült (2015-ös adatokra támaszkodó) elemzés nagy felzúdulást okozott. A szakértők megállapították, hogy a multinacionális vállalatok jóval kevesebb nyereségadót fizetnek, mint amennyi a tagállamok nominális adókulcsai alapján indokolt lenne. Luxemburgban a legnagyobb a különbség a jogszabályban álló teher (29%) és a ténylegesen fizetett adó (2%!) között – számol be az FAZ.

Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerint a vállalkozásokat az EU-ban átlagosan 22% adó terheli.

A 11 közép-kelet-európai tagállam az átlag alatt van. A 10 legalacsonyabb nyereség- és társasági adókulcsot alkalmazók közé Cipruson és Írországon kívül térségünk országai kerültek.

A 9%-os magyar társasági adókulcs az OECD 36 tagállama között is a legalacsonyabb – számol be az FAZ. Minket Bulgária követ alig lemaradva (10%). Litvániában 15, Romániában 16, Horvátországban 18% az adó mértéke – hoz fel néhány példát a napilap. Magyarországgal összehasonlítva már magasnak tűnő közteher, a 30%-os német adókulcsnál azonban jóval alacsonyabbak.

A 2015-ös adatok térképen. A képre klikkel nagyban látható a grafika

Zöldeken innen és túl

Az FAZ szerint a nominális és a valójában megfizetett (effektív) adó közötti különbségre a Zöldek megrendelésére készült tanulmánynál van megbízhatóbb forrás: a mannheimi Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) által az Európai Bizottság megrendelésére készített éves jelentés. Eszerint 2017-ben a ténylegesen fizetett adó már nem Luxemburgban volt a legalacsonyabb. Az adóparadicsom hírében álló nyugat-európai miniállamot, a szintén az adóelkerüléssel azonosított Ciprust (3.) és Magyarországot (2.) megelőzte a legkevesebb adót kirovó Bulgária. A balkáni országban átlagosan 9%-os volt az adóterhelés. Az EU tíz adóparadicsomából nyolc az Odera-Lajta vonaltól keletre van – összegzi a 150 oldalas tanulmányt az FAZ.

A nominális és az effektív adók közötti különbség jóval kisebb, mint a Zöld-frakció számára a 2015-ös adatok alapján készült jelentés írja; az EU átlagában 2%. A legnagyobb különbség már nem Luxemburgban, hanem Portugáliában (9,5%) van – derül még ki a cikkből.

Az FAZ szerint a keleti tagállamokat lehet kritizálni, amiért alacsony kulcsaikkal nehéz helyzetbe hozzák a nyugati országokat. Két fontos körülményt azonban figyelembe kell venni:

  1. Kicsi a nominális és az effektív vállalkozási adók közötti különbség. Tehát ami a jogszabályban szerepel, azt tényleg érvényre is juttat. Ez által átláthatóbb az adórendszer. Fairek a viszonyok.
  2. A térség országai bebizonyították, hogy alacsony adókulcsokkal is egyensúlyban lehet tartani a költségvetést. 2018-ban minden kelet-európai tagállam teljesítette a 3%-os maastrichti kritériumot. Ráadásul a régió legtöbb országban az államadósság is alacsonyabb, mint nyugaton, illetve a maastrichti előírásnál (a GDP 60%-a). Az euróövezet legtöbb országa utóbbitól fényévekre van.

A fiskális egyensúly nem az alacsony adók ellenére, hanem éppen azoknak köszönhető  – véli a napilap elemzője. Az alacsony kulcsok vonzzák a külföldi cégeket, növekszik a gazdaság és az adóbevétel. Az GDP-növekedés keleten a nyugati átlag kétszerese – támasztja alá állítását a cikk szerzője.

Versenyben a két térség

A nyugati tagállamok egyre inkább érzik az adóversenyt. Nem véletlen, hogy a térséggel határos Ausztriában huszonötről  húsz százalékra csökken a társasági adó. „Közvetlen versenyben állunk Kelet-Közép-Európával; elkerülhetetlen a további adócsökkentés is – mondja a lapnak Christian Helmenstein az Osztrák Iparkamarától.

Az érem másik oldala, hogy a keleti tagállamok versenyképességéhez az alacsony adók mellett hozzájárul a fejlődő infrastruktúra, amit a nyugati-tagállamok jóvoltából kapott uniós pénzekkel finanszíroznak. Ez különösen igaz Magyarországra. Már a korábbi költségvetési ciklusban is nálunk volt a legmagasabb (57%) a kormányzati beruházásokon belül az EU-pénzek aránya. A 2018-ban zárult periódusra még csak becslések vannak. Az arány várhatóan a 70%-ot is meg fogja haladni.

Erre a nyugati politikusok rendszeresen felhívják a figyelmet. „A mi pénzünkből csábítják el tőlünk a vállalkozásokat” – vélekedett az osztrák kancellár, Christian Kern, miután Magyarország 2017-ben az amúgy is alacsony, 11%-os társasági adót 9-re csökkentette.

Régiónkban – Szlovénia kivételével – az szja is jóval a 39%-os EU-átlag alatt marad: Csehországban és nálunk 15%, Bulgáriában és Romániában pedig mindössze 10% – zárja elemzését az FAZ.

Petrus Szabolcs (Németország)

 

A 2015-ös évben összegyűjtött anyagok alapján sorjáznak a hálón a beszámolók. Az egyikben az akkori top20 offshore országról írnak.

Találtunk a neten egy honlapot, amelyen harminc, adózási kérdésekben nem együttműködő ország szerepel, amelyek – mint írják-  az Európai Bizottság offshore feketelistáját tartalmazza. A feketelistára kerüléshez tíz tagállam jelzése volt szükséges. A lista nemzetközi, diplomáciai vihart aratott, a megbélyegzett országok sorban jelezték felháborodásukat.

(Tájékoztatásul csatoltuk egy elérhetőséget, amely az adóparadicsomokat  propagálja, offshore lehetőségeket mutat be, az adóelkerülési formákat kínálja az adott országokban – a szerk.)

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Balatoni Katalin: számunkra minden magyar oktatási intézmény kincs, amelyet óvni és erősíteni kell

A miniszterelnöki biztos ünnepélyes keretek között átadta az első külhoni magyar pedagógusigazolványt Burus-Siklódi Botondnak, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnökének.

Az előző év azonos időszakához mérten 1,0 százalékkal mérséklődött, az előző hónaphoz képest 2,0 százalékkal bővült az ipari termelés

Az ipari termelés júliusi részletes adatait szeptember 12-én közli második becslése alapján a KSH.

Hankó Balázs elindította a Magyar Kultúra Nagykövetei programot

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter bejelentette a Magyar Kultúra Nagykövetei program elindítását a Zeneakadémia 150 jubileumi eseménysorozatról rendezett pénteki sajtótájékoztatón Budapesten.

Fővárosi kormányhivatal: postai úton és hivatali kapun keresztül javasolt a kérelmek benyújtása a budapesti földhivatalhoz

Postai úton és hivatali kapun keresztül javasolt a kérelmek benyújtása a budapesti földhivatalhoz.
Hirdetés

Hírek

Balatoni Katalin: számunkra minden magyar oktatási intézmény kincs, amelyet óvni és erősíteni kell

A miniszterelnöki biztos ünnepélyes keretek között átadta az első külhoni magyar pedagógusigazolványt Burus-Siklódi Botondnak, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnökének.

Vállalati innovációs pályázatok indulnak 182 milliárd forint értékben a GINOP Pluszban

A második alprogramban az elérhető támogatás mértéke már 600 millió forinttól 1,2 milliárd forintig terjedhet.

Az előző év azonos időszakához mérten 1,0 százalékkal mérséklődött, az előző hónaphoz képest 2,0 százalékkal bővült az ipari termelés

Az ipari termelés júliusi részletes adatait szeptember 12-én közli második becslése alapján a KSH.

Hankó Balázs elindította a Magyar Kultúra Nagykövetei programot

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter bejelentette a Magyar Kultúra Nagykövetei program elindítását a Zeneakadémia 150 jubileumi eseménysorozatról rendezett pénteki sajtótájékoztatón Budapesten.

Fővárosi kormányhivatal: postai úton és hivatali kapun keresztül javasolt a kérelmek benyújtása a budapesti földhivatalhoz

Postai úton és hivatali kapun keresztül javasolt a kérelmek benyújtása a budapesti földhivatalhoz.

Csökkent a K&H Bank adózás utáni nyeresége az első fél évben

A K&H Bank adózás utáni nyeresége 50,2 milliárd forintra csökkent az első fél évben az egy évvel korábbi 66,9 milliárd forint után, a pénzintézet eredményét 31 milliárd forinttal rontották az időszakban elszámolt kormányzati intézkedések.

Varga Mihály: a jegybank a bizonytalan világgazdasági környezetben is őrzi a stabilitást

A külső körülmények szükségessé teszik azt a stabilitásorientált monetáris politikát, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folytat.

Egyre nagyobb a kereslet külföldön a kiváló minőségű magyar bárányhúsra

A juhtartás a legfenntarthatóbb állattenyésztési ágazatok közé tartozik, a szektor stabilitását a jelentős mértékű export biztosítja, ugyanis a magyar juh- és bárányhús egyre ismertebb és keresettebb a nemzetközi piacon. Fontos, hogy a fogyasztók a hazai bárányhús vásárlásával nem csupán egészséges és kiváló minőségű fehérjeforráshoz juthatnak, de a magyar állattartókat is segíthetik – jelentette ki Tarpataki Tamás a Juh- és bárányhúsfogyasztást népszerűsítő spanyol–magyar nyitórendezvényen, Budapesten.
Hirdetés

Gazdaság

Az Otthon Start indulása miatt is új MNB szabályok az ingatlan- és jelzáloghitelpiacon

A Magyar Nemzeti Bank a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan átfogóan áttekintette a hazai ingatlan- és jelzáloghitelezést érintő makroprudenciális eszközeit (vagyis azokat a szabályokat, amelyek...

Az egészségpénztár is segítheti az iskolakezdést

A szolgáltatás mostantól az éven belül bármikor igényelhető, megszűnt az a szabály, hogy a vásárlási számlát csak a tanév kezdete előtt, illetve a vége után legfeljebb 15 nappal állíttathatták ki.

Bővül a Magyar Államkincstár online állampapír-értékesítése

Új, azonnali és biztonságos fizetési lehetőséggel bővül a Magyar Államkincstár online értékesítési rendszere: a WebKincstárban és a MobilKincstárban mostantól QVIK fizetéssel is vásárolhatnak állampapírt az ügyfelek.

Kamatdöntés – Egyhangúlag szavazott az alapkamatról az MNB Monetáris Tanácsa júliusban

A július 22.-i döntés alapján a jegybanki alapkamat 6,50 százalék maradt.