Az MNB elérte középtávú, fenntartható inflációs célját – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Matolcsy György az MTI kérdésére kiemelte: az MNB nem indít új monetáris ciklust, monetáris politikájának jellege, karaktere laza marad.
A jegybanknak három mandátuma van: az árstabilitás elérése, a pénzügyi stabilitás fenntartása és a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, ezek az előző hat évben mind teljesültek – mondta Matolcsy György.
A jegybank elnöke kiemelte, hogy az elmúlt 6 évben az MNB 10 100 milliárd forinttal járult hozzá Magyarország fejlődéséhez, pénzügyi egyensúlyának eléréséhez.
Matolcsy György rámutatott: az első hatéves elnöki ciklusa alatt Magyarország bruttó hazai terméke (GDP-je) 23 százalékkal nőtt, a jegybank a hat év alatt közvetlenül és közvetetten 12 százalékkal járult hozzá a GDP bővüléséhez.
Az MNB elérte a középtávú, fenntartható inflációs célját, ez kevés jegybanknak sikerült világszerte, különösen egy deflációs gazdasági környezetben – mondta.
Jelezte: az inflációs folyamatokat nézve kettős folyamat figyelhető meg, míg a keresetek alakulása és a fogyasztás felfelé mutató, a külső környezet lefelé mutató kockázatokat jelent. Az MNB elsősorban az adószűrt maginflációt figyeli, ez mutatja az alapvető folyamatokat, míg az első hat évben a gazdasági mutatók stabilitását érték el, addig a következő hat évben ennek fenntartása lesz a cél.
Matolcsy György jelentős lépésnek nevezte az egynapos betéti kamat 10 bázispontos emelését, illetve a kiszorítandó likviditás 100 milliárd forinttal történő csökkentését, ezek hozzájárulnak az inflációs cél fenntartható eléréséhez.
Rámutatott: a jegybank a jövőben is laza monetáris politikát folytat, csupán az eszközei változnak.
Matolcsy György kiemelte: az inflációs cél elérése után az MNB megtette az elégséges és szükséges lépéseket, leszögezte, a jegybank monetáris politikájának egyetlen horgonya az infláció, a jegybank mandátumai közül az árstabilitás fenntartása a legfontosabb.
Hangsúlyozta azt is, az Európai Központi Bank intézkedéseire kiemelten figyel az MNB, főleg a kötvényprogramjaira, de az EKB még a növekedés támogatását helyezi előtérbe.
Matolcsy György szólt arról is, hogy az év közepén az MNB elindítja a növekedési kötvényprogramot (nkp), amelynek 300 milliárd forintos keretösszege lesz.
Nagy Márton, az MNB alelnöke elmondta: az nkp – az nhp fix-szel együtt – segíti a vállalatok finanszírozását, a program keretein belül jó minőségű vállalati kötvényeket vásárol majd a jegybank.
Az alelnök jelezte: az EKB programját vették alapul az nkp megalkotásakor, minden vállalat részt vehet benne szektortól, mérettől függetlenül, de az MNB csak hazai székhelyű vállalat, forintban denominált kötvényét vásárolhatja meg, legfeljebb az adott kötvénysorozat 70 százalékát, és maximum 20 milliárd forint lehet az egy cégtől vásárolt kötvényállomány.
Az alelnök jelezte: a programmal szeretnék helyreállítani a hazai közép- és nagyvállalati kötvénypiacot, miután jelenleg a GDP mindössze 1,5 százalékát teszi ki a vállalati kötvények állománya Magyarországon.