Kilépett a recesszióból Törökország gazdasága az első negyedévben, ugyanakkor a kilátások borúsak maradtak. Elemzők szerint a a tavaly nyáron kirobbant drámai devizaválsággal és következményeivel küzdő országot duplaaljú recesszió fenyegeti.
A török statisztikai hivatal közlése szerint január-márciusban szezonális és naptárhatással kiigazítva 1,3 százalékkal nőtt a hazai össztermék (GDP) az előző negyedévhez képest, összhangban az elemzői várakozásokkal.
A tavalyi utolsó két negyedévben csökkent a GDP negyedéves szinten, így a török gazdaság egy évtizede először recesszióba került.
Éves összehasonlításban 2,6 százalékkal csökkent a GDP az idei első negyedévben, lassult az ütem a tavalyi negyedik negyedévben mért 3 százalékos visszaeséshez képest. A mezőgazdaság teljesítménye 2,5 százalékkal emelkedett január-márciusban, az iparé viszont 4,3 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig 4 százalékkal csökkent.
Folyó áron számolva 16 százalékkal, 914 milliárd 699 millió török lírára emelkedett a GDP értéke.
A török gazdaság a tavalyi évben 2,6 százalékkal nőtt, meredeken lassult az ütem a 2017-ben mért 7,4 százalékhoz képest.
Elemzők annak tulajdonítják az első negyedévi növekedést, hogy az állami tulajdonú bankok politikai nyomásra fokozták a hitelek kihelyezését a márciusi helyhatósági választások hevében. Több elemző azonban arra figyelmeztetett, hogy a felpattanás kérészéletűnek bizonyulhat, és a tavaly nyáron kirobbant drámai devizaválsággal és következményeivel küzdő országot duplaaljú recesszió fenyegeti.
Törökország nemzeti fizetőeszközének a főbb devizákhoz viszonyított árfolyama tavaly nyáron történelmi mélypontra csökkent a Recep Tayyip Erdogan török államfő gazdaságpolitikája, valamint az Egyesült Államok és Törökország közötti kereskedelmi, illetve diplomáciai viszály miatti aggodalmak hatására.
A török líra 5 százalékkal gyengült az idei első negyedévben az amerikai-török kapcsolatok feszültségei és belpolitikai okok miatt, ráadásul a török jegybanknak alig maradt mozgástere egy újabb devizaválság kezelésére, mert leapadtak tartalékai. A fizetőeszköz árfolyamának lemorzsolódása magasan, 20 százalék körüli szinteken tartja az éves összevetésű inflációt, így a jegybank továbbra sem tudja csökkenteni az irányadó, egyhetes repokamatot, amely tavaly szeptember óta 24 százalékon áll. (MTI)
