A Takarékbank elemzői 4,4 százalékról 4,7 százalékra emelték az idei, valamint 3,6 százalékról 3,7 százalékra a jövő évi GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzésüket.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője elmondta: előrejelzésük szerint ugyan kissé lassulhat, de erőteljes marad a bérkiáramlás, így a fogyasztás bővülése továbbra is támogatja a gazdasági növekedést, amihez már az idén hozzájárulhatnak az új családtámogatási intézkedések.
Jelezte: az infláció az őszre 3 százalék közelébe mérséklődhet, így éves átlagban 3,4 százalékos infláció várható, jövőre a fogyasztói árak éves átlagos növekedése 3,1 százalék lesz.
Suppan Gergely kiemelte: az építőipar dübörög, az irodafejlesztési boom 2021-ig biztosan kitart, az építőipari cégek tele vannak megrendeléssel.
Rámutatott: továbbra is erőteljes marad a bérkiáramlás, az idén 10,3 százalékkal, jövőre 8,3 százalékkal nőnek a bruttó átlagkeresetek, amit a munkaerőhiány, a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése, a minimálbér-emelések, valamint egyes nagyvállalatok bérmegállapodásai is támogatnak, így a fogyasztás növekedése továbbra is erőteljes marad. A háztartások fogyasztása idén 4,4 százalékkal, 2020-ban 3,9 százalékkal bővül majd.
A beruházási dinamika az előző évihez hasonló mértékű lehet a magas bázis és a kapacitáskorlátok ellenére. A beruházásokat idén elsősorban a lakásátadási hullám felfutása fogja uralni, de továbbra is erős a beruházási tevékenység az iroda, kereskedelmi, ipari, logisztikai, szálláshely szolgáltatási területeken.
A beruházási ráta nagyon magas, most 26 százalékot ér el, de az idei év végére az arány felmehet 28-29 százalékra – jelezte az elemző.
Hozzátette, hogy tavaly az uniós forrásbeáramlással közel megegyező, 4,3 milliárd euró (mintegy 1380-1400 milliárd forint) működőtőke-beruházásról született döntés, amelyek szintén a következő években valósulnak meg. Az idén már eddig a tavalyi évi bejelentések majdnem háromnegyedéről, 1020 milliárd forint beruházásról döntöttek.
Emlékeztetett, hogy a monetáris politika hatékonyságának javítása érdekében a monetáris tanács július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindította a vállalati kötvényvásárlási programját. Az új monetáris politikai eszközzel, a növekedési kötvényprogrammal (nkp) a tanács célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását.
A tartósan magas hazai megtakarítási többlet miatt a bank elemzői nem számítanak a kamatok gyors emelkedésére – mondta Suppan Gergely.