A munkavállalót a kiküldetés során megcsípi egy kullancs. Rakodás közben meghúzódik a háta. Munkavégzés közben leég a napon. Az esetek mindegyike munkahelyi balesetnek számít, ha a munkáltató nem figyel – anyagi felelősséget kell viselnie. A Jalsovszky ügyvédi iroda szakértője a teendőkről.
Ha egy munkavállaló üzemi baleset miatt keresőképtelenné válik, az egészségbiztosító baleseti táppénzt, két év után baleseti járadékot fizet. A munkáltatónak pedig helyettesítőről kell gondoskodnia. Azonban a foglalkoztatónak nem kellett – hacsak a munkavállaló a táppénz által nem fedezett többletkárának megtérítéséért nem indított munkaügyi pert – anyagi konzekvenciákkal számolnia a munkahelyi baleset miatt. Legalábbis eddig.
A kormányhivatal bekeményít
„Egy már régóta hatályban lévő jogszabály szerint, ha az üzemi baleset annak a következménye, hogy a munkáltató megszegte a munkavédelmi szabályokat, akkor a kormányhivatal egészségbiztosítási szervezete megtérítési igénnyel léphet fel vele szemben, vagyis követelheti tőle az egészségügyi ellátások költségét.” – mondja dr. Barta Péter ügyvéd, a Jalsovszky ügyvédi iroda szakértője.
A múltban ezzel a lehetőséggel a kormányhivatalok csak minimálisan éltek. Ez a gyakorlat azonban, a tapasztalatok szerint jelentősen megváltozott. Az egészségbiztosítás ugyanis sorra bocsátja ki az ellátások megtérítésére vonatkozó határozatokat. Egy részük csekély értékű, és a 100 ezer forintot sem haladja meg, azonban volt már olyan eset, hogy több millió forint fizetési kötelezettséget jelentett.
Van sapka / nincs sapka – munkavédelmi szabályok
A munkavállalói felelősségre vonás feltétele az, hogy megszegte a munkavédelmi szabályokat, és az üzemi baleset emiatt következett be. Márpedig a munkavédelmi szabályokat tökéletesen betartani, be tartatni nem egyszerű. Ha például a munkáltató nem biztosít megfelelő munkavédelmi felszerelést (kesztyűt, sisakot, csizmát, krémet stb.) és emiatt a munkavállaló megsérül, akkor a munkáltatói felelősség fennáll.
De akkor is megsérti a munkáltató a munkavédelmi szabályokat, ha nem ellenőrzi rendszeresen a kesztyű, sisak, csizma állapotát, nem cseréli le azokat bizonyos időközönként, nem tartja karban őket, illetőleg nem oktatja ki a munkavállalót munkavédelmi szabályokról. A munkavédelmi szabályok határai rendkívül tágak, és sokszor a legnagyobb gondossággal is nehéz elkerülni azok megszegését.
Mit érdemes tenni?
„Ha egy munkahelyi baleset bekövetkezett, a legfontosabb feladat annak megfelelő dokumentálása” – emeli ki a Jalsovszky szakértője.
„Több év távlatából sokszor már nem megállapíthatók egy baleset körülményei. Ugyanúgy fontos annak folyamatos dokumentálása is (például oktatási jegyzőkönyvekkel), hogy a munkáltató milyen módon felelt meg a munkavédelmi szabályoknak.”
Látni kell ugyanis, hogy több olyan esetkör van, amikor a munkáltató mentesül a felelősség alól.
Például akkor, ha nem a munkavédelmi szabályszegés okozta a munkavállalót ért balesetet, vagy ha a munkavédelmi szabály betartását kizárólag a munkavállaló mulasztotta el. Ilyen eset, ha annak ellenére nem vette fel a védőbakancsot a munkavállaló, hogy erre a munkáltató kioktatta – fejtette ki a jogász szakember.
Egy-egy munkahelyi baleset bekövetkezésekor szükséges minden esetben mélyrehatóan kivizsgálni a körülményeket is. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy egy-egy balesetnél nem is az, illetve nem is úgy történt meg minden, mint ahogy az elsőre tűnik.
Nem kell tovább feltett kézzel állni akkor sem, ha a kormányhivatal meghozta a határozatát. A hatóság határozata ugyanis sokszor a munkavállaló vallomásán, és egyéb, szórványosan megismert tényeken alapul. Nem egy esetben lehet ezért sikerrel felvenni a harcot a hatóság határozatával szemben, és cáfolni azokat a körülményeket, amelyek a határozat alapjául szolgáltak.
