A gazdasági szakemberek szinte egybehangzó véleménye szerint az üzleti sikerek, a versenyképesség és nem utolsó sorban a vállalati túlélés fontos kulcselemei az innovációs tevékenység, valamint a kreativitás.
Az innovációt, a nagyobb anyagi eszközöket megmozgató kutatást és fejlesztést (K+F) elsősorban a nemzeti nagyvállalatok és a multinacionális, globális cégek „engedhetik meg” maguknak. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kis- és közepes méretű vállalatok kivonnák magukat az innovációból, de az ehhez szükséges anyagi lehetőségeik többnyire igencsak korlátozottak. Mindez azt jelenti, hogy ugyan az innovációs tevékenység mérettől függetlenül minden cég számára „elérhető”, számottevő különbség tapasztalható a ráfordítható összegek és kapacitások elérhetőségében és mennyiségében.
Innováció, kreativitás, kutatás, fejlesztés
Az innováció gyakorlatilag egyidős az emberiséggel. hiszen az ősember, amikor a kőkorszakban kifejlesztette az első pattintott dárdahegyeket már – mai kifejezéssel élve – innovált, s ezzel új vadászati eszközt és eljárást kísérletezett ki és vezetett be. Noha az innováció végigkísérte az egész történelmet, nagyobb figyelmet csak a kapitalizmus és a tömegtermelés kialakulása kapcsán kapott.
Az innováció fogalmát 1934-ben egy híres osztrák- amerikai közgazdász, Joseph Alois Schumpeter így írta le:
„az innováció egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely megvalósítja az ötletet”.
Ennek nyomán ma az innováció következő típusait különböztetjük meg: új termék bevezetése, új gyártási mód bevezetése, új piac megnyitása, új nyersanyag- vagy félkész termék-forrás megszerzése, iparági átszervezés.
A kreativitástól az innováció annyiban különbözik, hogy ez utóbbi olyan folyamatot jelöl, amelynek egyik első állomása maga a kreativitás, vagyis az alkotóerő, új ötlet, elképzelés, koncepció, amely alapja lehet minden fejlesztésnek. A kreativitás (például feltalálói ötlet) akkor válik innovációvá, ha meg is valósul (például a feltalált „dolog”, eszköz gyártása megindul), vagyis ha az ötletet, elképzelést végül a napi gyakorlatban is alkalmazzák. Más szavakkal: amikor a kreativitás innovatív termékké válik.
Az úgynevezett Oslo kézikönyv 2005-ben új, korszerűbb, dinamikusabb megfogalmazást vezetett be:
„az innováció egy új, vagy egy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás), vagy eljárás, egy új marketing módszer, vagy új szervezeti módszer az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben vagy a külső kapcsolatokban”.
A korábban használt és elégségesnek tűnt termék- és eljárás-innováción túl, az innováció új meghatározása a marketing-innovációt és a szervezési-szervezeti innovációt is beemelte a fogalomba.
Időközben az innováció, a kutatás-fejlesztés, valamint a legjobb megtérülés biztosítása külön szakmává, innováció menedzsmentté nőtte ki magát az egész világon. Az innováció menedzsment olyan célirányos jogi, gazdasági és iparjogvédelmi intézkedések összessége, amelyek lehetővé teszik kutatás-fejlesztési és innovációs projektek szakszerű létrehozását és hatékony lebonyolítását.
Piac és technológia – kiindulási pontok
Századunk eddig eltelt részében az innovatív fejlődés alapvetően két irányból indult el: a piac és a technológiai bázis felől. A két fő meghatározó háttérpólus tehát a technológiai bázis és a piac. A piaci indíttatás egy, a fogyasztók részéről felmerült igény kielégítésére technológiát, megoldási módszerek keresését jelenti. A kutatás kiindulópontja itt a marketing, az igények pontos feltérképezése, pontosítása. Az igények feltárása rávilágít a technológiai résekre, amelyek irányt szabhatnak a kutatásokhoz, így befolyásolva az ismeretanyag-bővítés irányát. Az így kialakuló fejlesztési folyamat a hiányzó technológiák meghatározásával nemcsak célokat fektet le, de egyúttal irányt mutat a kutatásra elkülönített pénzügyi háttér optimális felhasználására. Ilyen, piaci indíttatású kutatás általában egy új gyógyszer kutatása.
A technológiai indíttatás ezzel szemben egy új technológiából indul ki, és annak felhasználásához keres üzleti körülményeket. A technológiai bázisú innováció igénybe veszi a marketinget, hogy segítségével kutassa az igényeket, az alkalmazási területeket, abban piaci réseket keresve. Az is előfordulhat, hogy a marketing eszközeinek segítségével új igényeket teremtenek annak érdekében, hogy a technológia gazdaságilag is hasznosítható legyen. Ilyen, technológiai indíttatású innováció volt mintegy 30 éve a Sony által piacra dobott szalagkazettás walkman. A termék sikerének mértékét nem tudták előre megjósolni, sokáig haboztak, egyáltalán piacra merjenek-e lépni ilyen eszközzel. A találmány átütő sikertörténete jól ismert.
Előtérben az innováció nemzetköziesedése
Az elmúlt század nyolcvanas éveitől az innováció és a kutatási-fejlesztési tevékenység mind inkább nemzetköziesedett és egyre inkább koncentrálódott a multinacionális, majd a globális vállalatoknál. A statisztikák szerint napjainkban az innovációs tevékenység több mint háromnegyede az OECD országokban folyik, de egyre nagyobb szerepre tesznek szert ebben a folyamatban az úgynevezett feltörekvő államok (Kína, India, Brazília, Szingapúr, Dél-Korea, stb.)
Nem kétséges, hogy a multik olyan jelentős anyagi eszközökkel rendelkeznek, amelyek révén hajtóerői a világ innovációs folyamatának. Hasonlóan fontos ebben a tevékenységben, hogy a multik, igen sok országban vannak jelen, s ennek következtében sok piac számára tudnak kifejleszteni a helyi igényeknek megfelelő termékeket, szolgáltatásokat.
A sokhelyszínes jelenlét nagyszerű lehetőséget teremt a helyi tudományos és műszaki kapacitások, képességek, szakemberek, ismeretek, a nemzeti innovációs rendszerek bevonására a K+F folyamatába. Nem jelent gondot a multinacionális cégek (gyógyszeripar, elektronika, autóipar, stb.) számára kutatási és fejlesztési laboratóriumok, intézetek létrehozása működésük több országában, valamint helyi tudósok, kutatók, fejlesztők alkalmazása.
Néhány iparágban – gyógyszeripar, nagyobb létesítmények építése, félvezető-ipar, stb. – az innováció technológiai, műszaki indíttatású. Ez természetes is, hiszen a vásárlók, a fogyasztók igénye ismert, vagyis gyorsabb processzorokat, korszerűbb rák-ellenes gyógyszereket, nagyobb teherbírású hidakat akarnak. A versenyelőny megszerzése, megtartása érdekében fontos szempont az optimális sorozatnagyság a termelésben, valamint az ehhez kapcsolódó hatékonysági, költséggazdálkodási, munkaerő, stb. kérdések vizsgálata és optimalizálása.
A multik globális és regionális központjai sok esetben „szétosztják” az egyes országokban működő leánycégeik között az innovációs, a kutatási és fejlesztési feladatokat (és költségvetéseket) döntően a helyi piaci és technológiai adottságokra alapozva. Egyes leányvállalatok csak az adott országra, mások a régióra vagy éppen az egész világra innoválnak.
Elterjedt gyakorlat az is, hogy az egész világra szóló innováció a vállalati központban történik és onnan „terítik” az új termékeket, szolgáltatásokat. Nem véletlen, hogy napjaink egyik legfontosabb üzleti filozófiája a „gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan” a kutatásra és a fejlesztésre nem minden esetben alkalmazható.
Jönnek a feltörekvők!
Korábban már szó volt arról, hogy a feltörekvő országokban erősödik az ottani innovációs tevékenység. Jó példa erre a General Electric gyógyászati berendezések üzletágának Indiában kifejlesztett Mac 400-as EKG készüléke. Az Indiában 13 ezer főt foglalkoztató GE egészségügyi üzletága több helyi vállalattal szorosan együttműködve fejlesztette ki a Mac 400-ast, amelynek ára egyharmada az azonos képességű import berendezésnek.
A kis súlyú, elemmel is működő, könnyen szervizezhető készüléket az indiai „vidék” igényeinek megfelelően fejlesztették ki és Indiában is gyártják. Bangaloreban 2000 óta működik a GE első és legnagyobb Amerikán – kívüli kutatási és fejlesztési központja, amely szorosan együttműködik az óriáscég hasonló profilú New York-i, müncheni, sanghaji és Rio de Janeiro-i egységeivel.
Indiai igényből világ export
A GE egészségügyi üzletágának éves bevétele megközelíti a 20 milliárd dollárt, ebből India részesedése mindössze 2 százalék. Az indiai kutatási és fejlesztési központ termékeinek mind nagyobb része kerül exportra, például az évi 7500 darab Mac 400-ból kétezret a külpiacokon (főleg Európában és az Egyesült Államokban) értékesítenek. Ez egyúttal némi veszélyt jelent a GE számára, hiszen az odahaza kifejlesztett hasonló termékeinek értékesítését a fejlett országok piacain veszélyeztethetik – a szakmai zsargon szerint kannibalizálhatják – a feltörekvők igen jó minőségű, de sokkal olcsóbb termékei.
vezetési tanácsadó sorozata
Az innovációban meghatározó szerepet játszó multik egyre inkább decentralizálják kutatási és fejlesztési tevékenységüket, s olyan K+F kapacitásokat keresnek, amelyek olcsóbbak a hazainál. Az erőforrás szerzési törekvés felerősödéséhez vezetett az a tendencia is, hogy egyes régiók, országok bizonyos tudományos és technológiai területekre igyekeznek specializálódni. Az innovációhoz szükséges inputoknak ez a koncentrációja ugyanis a kérdéses iparágakban hosszú távú versenyelőnyt biztosíthat. Kiválósági központokról, forró pontokról beszélnek a szakemberek, amikor bizonyos iparágak egy-egy régióban koncentrálódnak (például az informatika Írországban, a gépkocsigyártás és -összeszerelés Szlovákiában és Magyarországon).
Néhány jellemző adat az innováció világából
A multinacionális vállalatok növekvő nemzetközi K+F tevékenységére utal, hogy – becslések szerint – a külföldön, külföldi leányvállalatok által végzett K+F átlagosan több mint 30-35 százalékát teszi ki az OECD-térség összes ipari K+F kiadásának. A kutatási és fejlesztési pénzek ma is a legnagyobb arányban az Egyesült Államokba áramlanak, ezek összege felülmúlja az amerikai cégek ilyen jellegű külföldi kiadásait. A K+F más országokba történő kihelyezésében az európai vállalatok a legaktívabbak, becslések szerint az európai multinacionális cégek kutatási ráfordításaik 30-40 százalékát külföldön költik el (elsősorban más európai országokban), míg az amerikai és japán cégek ráfordításaiknak „csak” 15-20 százalékát.
Idehaza az Audi és a Richter a listavezető
Ami Magyarországot illeti: 2017-ben idehaza 517 milliárd forintot költöttek innovációra, kutatási és fejlesztési tevékenységre. Ennek az összegnek mintegy 10 százaléka az Auditól származott, a Richter gyógyszergyár részesedése pedig a K+F kiadásokban megközelítette a 8 százalékot. A hat legtöbbet innovációra költő cég ráfordítása nagyobb, mint a magyar államé. Az állam 2017-ben 164 milliárdot költött K+F-re: ebben benne van az egyetemek, az MTA kutatóhelyek és a cégek projektjeinek támogatása is.
Az Audi 2017-es 48 milliárdos kutatási és fejlesztési ráfordítása igen nagy összeg: 2 milliárd forinttal magasabb, mint az Magyar Tudományos Akadémia állami támogatása volt ugyanebben az esztendőben. A magyar kutatóintézetek egyébként összesen mintegy 5400 főt foglalkoztatnak, igen sok tudományos eredmény születik, és az oktatásban is fontos szerepet vállalnak a kutatók.
Szakértők véleménye szerint néhány nagyobb multi nélkül a magyar innovációs költés a harmadával lenne alacsonyabb. Egyébként egyáltalán nem biztos, hogy ezeket az pénzeket mind valódi innovációra költik, nem pedig a nyereség cégben belüli mozgatására és az adó optimalizálására. Ezen és az EU-s pályázatokon túl viszont meglehetősen kevés vállalat költ innovációra, és ez már a szakértők véleménye szerint középtávon is éreztetheti kedvezőtlen hatását a magyar versenyképesség alakulásában.
Magyarországi nagyvállalatok – egy tanulmány szerint – alapvetően három fő területen végeznek K+F tevékenységet:
gyógyszergyárak: itt van a legnagyobb hozzáadott érték, hiszen a magyarországi központú cégek, elsősorban a Richter, saját új gyógyszereket hoznak létre, aktív kapcsolatuk van a magyar kutatóhelyekkel és egyetemekkel
szoftverfejlesztők: a Nokia Solutions and Networks és az Ericsson jó példa erre. A központ által kitalált innovációkhoz több száz mérnök és informatikus készíti el a fejlesztéseket. Ezeknek a cégeknek meglehetősen gyenge a kapcsolata a hazai kutatói szférával.
gyártó cégek: az Audi a legismertebb példa, de több gyártó vállalkozás is hozott Magyarországra mérnöki tevékenységet.
A magyar nagyvállalatok döntő része nem, vagy pedig igen keveset költ kutatásra és fejlesztésre. A kkv ágazat pedig az uniós és állami pályázatokon elnyert pénzeket fordítja innovációra. Viszont külföldön és újabban idehaza is egyre többen tanulnak, foglalkoznak innováció menedzsmenttel, amelynek főbb tevékenységei:
- innovációs stratégia, innovációs projekt meghatározása
- kutatás-fejlesztés minősítés
- iparjogvédelem, szerzői jogi védettség megszerzése
- projekt finanszírozás megteremtése
- innovációs projekt szakszerű menedzselése
- innováció, kutatás-fejlesztés adókedvezményei érvényesítése
- az innovációs projekt gazdasági, üzleti ésszerűségének ellenőrzése
Biztosak lehetünk abban, hogy a következő évtizedekben az országok és a cégek nemzetközi versenyképességében a mainál is sokkal nagyobb szerepet fog játszani az innováció, valamint a K+F. A bölcsen okos és a stratégiai szemlélettel rendelkező országok és vállalatok az előrejelzések szerint nagymértékben fogják növelni kiadásaikat ezekre a célokra. Akár más célok, fejlesztések, kiadások rovására is.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
