A Költségvetési Tanács (KT) szerint a gazdasági növekedés az egész évben nagyobb lehet a tervezett 4,1 százaléknál, és így a második félévben is hathatós támogatást adhat a költségvetési célok eléréséhez. Ugyanakkor felerősödhetnek azok a veszélyt hordozó körülmények, amelyek kockázatot jelentenek a gazdasági növekedésre.
A tanács az első félévi folyamatok elemzése alapján alakította ki véleményét, miután áttekintette az idei központi költségvetéséről szóló törvény első félévi végrehajtásának fő folyamatait és azok hátterét, valamint az államadósság várható alakulását.
A KT véleménye felidézi: az eredményszemléletű államháztartási adatok többletet mutatnak. A KSH adata szerint az első negyedévben 10 milliárd forintos többlet, míg az MNB pénzügyi számla adata szerint a második negyedévben 120 milliárd forintos többlet képződött a teljes államháztartás eredményszemléletű adatait tekintve.
A bevételek – a gyorsabb gazdasági növekedésnek és az adóbeszedési hatékonyság javulásának köszönhetően – nagyobb ütemben nőttek, mint az alapvetően szoros kontroll alatt tartott kiadások. Az adókból származó bevételek – együttesen – csaknem 810 milliárd forinttal emelkedtek az előző év első félévéhez képest. Az eredményhez hozzájárult az is, hogy az uniós kiadások és bevételek közötti rés – amelyet a költségvetésnek kellett kiegészítenie – mindössze 364 milliárd forint, a tavalyinak harmada volt – állapította meg a KT.
Az egész évre várható költségvetési egyenlegről szólva a KT teljesíthetőnek tartja a GDP 1,8 százalékát jelentő éves eredményszemléletű hiánycélt.
Az első félévi eredményszemléletű többlettel ellentétben a második félévben számottevően közelíthet az egyenleg a kitűzött hiánycél felé. Ezt elsősorban a szociális hozzájárulási adó kulcsának júliustól érvényes csökkenése és a Családvédelmi akcióterv programjainak fokozatos elindulása okozza. Így az eredményszemléletű költségvetési hiány éven belüli szezonalitása hasonló lehet az elmúlt 3 évben tapasztalthoz, azaz a deficit döntő része az utolsó negyedévben alakulhat ki.
A KT a pénzforgalmi hiánycélt alapvetően teljesíthetőnek tartja, egyes előirányzatoknál kétirányú mozgás várható.
Az uniós programoknál az előlegek idei gyorsuló felhasználása mindkét irányban eltérhet a tervektől. Az előző évek tapasztalatai alapján a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek túlteljesülhetnek, ugyanakkor egyes kiadások is meghaladhatják az előirányzatot. A céltartalékokban tervezett összegnél nagyobb lehet az átcsoportosítás az érintett kiadásokra, valamint az egészségbiztosítási alapnál is jelentkezhet a gyógyító-megelőző ellátásokra történő terven felüli kifizetés. A tanács ezeket akkor tartja elfogadhatónak, ha nem veszélyeztetik az eredményszemléletű hiánycél teljesítését.
Az államadósság alakulásáról alkotott véleményében a tanács emlékezetett: a bruttó államadósságnak a bruttó hazai termékhez viszonyított mértéke a tavaly év végi 70,8 százalékról hat hónap alatt 68,7 százalékra mérséklődött. Ez az egy évvel korábbi 74,0 százalékos értéknél lényegesen, 5,3 százalékponttal alacsonyabb. Az adósságráta tehát az előző éveket jellemző első félévi folyamatokkal ellentétben jelentősen csökkent az év folyamán, amit az alacsony pénzforgalmi hiány és a GDP gyors növekedése tett lehetővé.
A tanács az államháztartási folyamatok alapján – a kedvező gazdasági körülményekre tekintettel – támogatja, hogy a hazai és az uniós követelményeket meghaladó mértékben csökkenjen az államadósság-ráta.