Az európai politika az e-kocsi mellett döntött. Az autóipari szakemberek azonban jócskán megosztottak az ügyben. Egy friss tanulmány szerint a klímának az elektro csak több százezer kilométer megtétele után jobb, mint a benzines vagy a dízel! Ám akkor sem minden esetben.
2020-tól az új autók maximum 95 g/km CO2-t bocsáthatnak ki Európában. Ez egy benzines kocsinál 4 liter fogyasztásnak felel meg száz kilométerenként. Az európai jog 2030-ra 60 g/km CO2-t enged meg. Ez fogyasztásban 2,5 liternek felel meg száz kilométerre vetítve. A technikai mai állása szerint elérhetetlen értékek.
A nem teljesítő gyártókra magas büntetések várnak. Ez európai konszernek megoldása az elektroautó, amely a jogszabály szerint nulla kibocsátású. A probléma, hogy a valós környezeti mérlege távolról sem nulla. Egy friss tanulmány fényében kérdés, hogy egyáltanán pozitív-e.
Az akkumulátorgyártás extrém energiaintenzív, ezért amíg egy elektroautó legördül az futószalagról sokkal több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, mint egy hagyományos meghajtású kocsi gyártásánál. A környezeti mérleg szempontjából további fontos kérdés, honnan jön az elektroautó által felhasznált áram.
Németországban például jelentős részben kőszén elégetéséből. Ez sokkal több CO2 kibocsátással jár, mint a hagyományos autók motorja által elégetett benzin, vagy dízel olaj. Alapvetően e két tényező miatt jutott a Joanneum Research és a német autóclub, az ADAC új tanulmánya a meglepő eredményre, mi szerint a hagyományos autók környezeti mérlege jobb lehet, mint az elektromosoké.
Egy elgondolkodtató tanulmány
Az 1986-ben alapított grazi kutatóintézet és az 1903 óta működő ADAC tanulmánya a jogszabályoktól elérően nem csak a használat közbeni CO2 kibocsátást veszi figyelembe. Minden környezeti hatással kalkulál az autó gyártásától a roncstelepre kerüléséig. Így figyelembe veszi a gyártás és az elbontás során felhasznált energiát, a visszamaradó, fel nem használható anyagokat és a közvetett hatásokra is. Ezek közé tartozik például a bioüzemanyag előállítása során a biomasszából a légkörbe kerülő dinitrogén-oxid, ismertebb nevén nevetőgáz.
A német energiamixszel (40% megújuló, 38% szén, 13% atom, 9% földgáz és kőolaj) számoló vizsgálat szerint egy elektroautó csak 127.500 km megtétele után jobb a klímának, mint egy benzines. A dízelhez viszonyítva csak 219.000 km után jobb az elektromos klímamérlege!
A német statisztika szerint egy benzines 8,5, egy dízel 15 év alatt tesz meg ennyit. A villanymeghajtású kocsik még nincsenek ilyen régóta szériagyártásban, ezért bizonytalan, van-e egyáltalán ilyen hosszú élettartamuk. A számítások szerint egy akku kapacitása 150.000 km, illetve 8 év használat után a kezdeti 70 százalékára csökken, és ezzel eléri a gazdaságos üzemeltethetőség határárát. Az akkucsere drága, 10.000 euró körüli van, és erősen terheli a környezetet. Így tovább romlik az elektroautók környezeti mérlege.
Az összehasonlításnál figyelembe vett középkategóriás, VW Golfnak megfelelő autónál a gázmeghajtású (LPG) a leginkább környezetbarát. Ezt az üzemanyagcellás, tehát hidrogén-meghajtású kocsi követi. Ilyet viszont alig gyártanak. Igazán csak a japánok látnak benne fantáziát. Európában csak a BMW jutott el a szériagyártásig, de a CO7-et a hiányzó tankolási infrastruktúra miatt alig lehet értékesíteni. A müncheni konszern új vezetője korábban a technológia támogatója volt, így várható, hogy a bajorok ismét fejlesztésbe kezdenek.
A politika villanyautókat akar
Németországban a benzin és áram kombinációján alapuló plug-in hibrid az eladási sláger az alternatív meghajtású autók között. Ezeket gyártják a német konszernek, és ezeknek a vásárlását támogatja a politika adókedvezményekkel.
A klasszikus hibridtől eltérően a plug-inben az elektromotornak nem csak kisegítő funkciója van. 40-50 kilométert meg tud tenni vele az autó. Utána működésbe lép a hagyományos motor, így hosszú utakra is használható. A gyártók 2l/100km körüli átlagfogyasztást adnak meg. Azonban a rendszeresen hosszabb utakra induló, nem következetesen töltött akkujú, ezért a hagyományos motorját gyakran használó plug-in hibrid ennél sokkal többet fogyaszt. Így 127 ezer 500, illetve 219 ezer km megtétele után sem lesz jobb a klímának, mint a tisztán benzines, vagy dízel autó.
A környezeti mérleg sokat javul, ha a németországinál nagyobb a megújuló források arány az energamixbe. Norvégiában például, ahol 98% a regeneratívak részesedése, a benzinesnél már 37.500 km, a dízelnél pedig 40.500 km után környezetbarátabb a villanykocsi. Az LPG üzemű autó norvég viszonyok mellett 48.000 kilométerig jobb a klímának. A hidrogén meghajtású viszont még 100 százalékban megújuló áramforrás esetén is 115.500 kilométerig környezetbarátabb, mint az elektro! Magyarországon, ahol kicsi a megújuló energiaforrások aránya (64% földgáz és kőolaj, 15% atom, 11% szén, 10% megújuló), a németországinál is rosszabb az elektroautók környezeti mérlege.
Egészségügyi mérleg
A dízel autók nitrogén-oxidot (NOx) is kibocsátanak, ami klíma szempontból ugyan irreleváns, de erősen egészségkárosító – érvelnek az elektroautók támogatói. Azonban a legújabb generációs dízeleknek már jelentősen az egészségügyi határérték (168 mg/km) alatt van az NOx kibocsátása.
A jelenleg gyártott Euro-5 motorok átlaga 45 mg/km. A 2020-tól piacra kerülő Euro-6 motoroké 25 mg/km lesz – ismertetik a számokat a dízel-pártiak. Az átlag értékek azonban félrevezetőek. Városi használatnál sokkal rosszabbak a számok, az Euro-5 motornál 500 mg/km!
A közmeggyőződés szerint a dízelek egészségügyi mérlegét a finompor kibocsátásuk is rontja. Ebben a vonatkozásban a legnagyobb német autósmagazin, az ’Auto, Motor und Sport’ megbízásából készült tanulmány meghökkentő eredményre jutott: A dízelmotor több finomport von ki a levegőből, mint amennyit kibocsát, nem rontja, segíti az 50 µg/m³ határérték betartását!
Meglepő konklúzió
„A mai német energiamix mellett környezetvédelmi szempontból nem célravezető az elektro, ill. pulg-in hibrid autók vásárlásának egyoldalú kormányzati támogatása” – zárul a Joanneum Researche és az ADAC közös tanulmány. Változás mégsem várható. A gyártók annyit pénzt és időt invesztáltak már az elektro-technológiába, hogy nem lennének képesek belátható időn belül a teljes koncepcióváltásra.
Az elektroautókkal nem csak a környezet, a vásárlók is rosszul járnak.
Az előállításuk költséges, ezért drágák. Térnyerésük az autózást az elit luxusává tenné. Árcsökkentés csak drasztikus gyártási kiadáscsökkentés, tehát munkahelyek leépítése árán lenne elérhető.
„A politikusoknak fogalmuk se volt a műszaki és társadalmi kihatásokról, amikor a CO2 kibocsátási határértékeket előírták” – reagált a tanulmányra Carlos Tavares, a Peugeot-Citroën-Opel (PSA) elnöke.
Elektro, plug-in, hibrid, üzemanyagcellás
Az alternatív meghajtású autó lehet tisztán elektromos. A hibrid jármű két energiaforrással működik: hagyományossal és elektromotorral. Előbbi nagyobb sebességnél, az országon és autópályán, utóbbi a városban, araszolásnál van használatban. Ennek nagyobb villanymotorral felszerelt változata a plug-in hibrid.
Üzemanyagcellás, más néven hidrogénmeghajtású autóban a motor lelke az üzemanyagcella. Ez a bevezetett hidrogén mellé oxigént szív be a levegőből, majd a két anyagból áramot fejleszt. Tehát az elektroautótól eltérően nem kész áramot kell a járműbe tölteni, hanem a motor maga állítja elő azt. A működése innentől megegyezik az elektroautóéval.
A technológiák előnyeivel és hátrányaival AzÜzlet korábbi cikkében részletesen foglalkoztunk.
