Szolidaritás, diktatúra, liberalizmus, koronapartik, olasz reagálás, kínai út, kijárási tilalom; halálozási számok, politikai, gazdasági érdekek alapján bevezetett intézkedések és érvelések. Itthon is olyan döntéseket kell meghozni az elkövetkező napokban, amelyek szó szerint életbevágóak.
Az alábbi írásban közöltek túlmutatnak önmagukon, a FAZ, német lapban március 20-án napvilágot látott interjún. Politikai üzenete, aktualitása van. Ennek tudatában közöljük a politikától egyébként magát messze távol tartó lapunkban az alábbi cikket. – a szerk.
Az üzletek, vendéglátóipari egységek, sport és kulturális létesítmények bezárása után kijárási tilalmat rendel el – különösen az olasz drámai halálozási arányszám nyilvánossá válása után – egyre több európai ország. Van értelme? A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) a német közgazdászt, a Bielefeldi egyetem egészségügyi ökonómusát, Wolfgang Greinert kérdezte.
Katonaorvosokat és egészségügyi felszelést szállító kilenc repülőgép indul Moszkvából egy Róma melletti katonai reptérre, mintegy 100 virológiai és járványügyi szakembert, mobil jármű- és tere fertőtlenítést végző eszközöket és orvosi műszerekkel. A világon jelenleg Olaszországban a legsúlyosabb a járványhelyzet. Szombaton 4825-re emelkedett a halálos áldozatok száma az országban.
Wolfgang Greiner, a Bielefeldi egyetem professzora szerint a pozitívnak tűnő kínai tapasztalatok alapján jutottak több országban, így például Észak-Itáliában, majd egyre több európai országban arra a meggyőződésre, hogy a vírus megfékezésének legeffektívebb módja a ’social distancing’, tehát a szociális izoláció. Ezt bizonyos feltételekkel maga a professzor is szükségesnek tartja, ugyanakkor nem állt ki teljes mellszélességgel a kínaiak, és a világ számos országa által gyakorolt módszer mellett.
Az FAZ kérdésére kifejtette, hogy ennek súlyos gazdasági következményei lesznek. Recesszióhoz vezet. Több, sok ágazatban, leginkább az idegenforgalomban és a gasztronómiában „alapvető piaci átrendeződést eredményez”. Prognózisa szerint számos vállalkozás az állami támogatás, hiteltörlesztési moratórium és közteher csökkentés ellenére sem fogja túlélni a hónapokig tartó teljes bevételkiesést – írja a lap.
Az iparban három okból számít komoly visszaesésre: egyrészt a betegállományba kényszerű munkavállalók nagy száma miatt, másrészt a szállítási nehézségek miatti termelésleállás okán, harmadrészt a drasztikusan csökkenő paci kereslet következtében.
A professzor, aki a német kormány Egészségügyi Szakmai Tanácsadó Testületének is tagja, nem akart, illetve tudott számokat mondani. Szerinte a visszaesés mértéke attól függ, meddig tartanak a korlátozások, és mikorra fejlesztik ki a korona elleni oltást.
Stratégia kell!
Mint mondja, érthető, ha a politika a jelenlegi helyzetben ad hoc döntéseket hoz, de legkésőbb április végéig elengedhetetlennek tart egy átfogó stratégia kidolgozását és annak követését. Világos kritériumokat vár, amelyek alapján valamelyest kiszámíthatóvá válik, meddig tarthatnak a korlátozások. Ez a megbetegedések és halálesetek számának lefektetését jelentené, amelyek már akceptálhatóak, és amelyek mellett újraindítható a mindennapi élet és ezzel a gazdaság.
A nyájimmunitás
„Tudomásul kell venni, hogy a lakosság jelentős része el fogja kapni a vírus. Ezzel azonban ki fog alakulni a nyájimmunitás.” Ez az az állapotot, amikor a lakosság többsége már immunis egy fertőzés ellen. Vagy mert be lett oltva, vagy mert már elkapta és leküzdötte a vírust. A többség immunitásával védettség jön létre az egész közösség számára. Mint a közismert, gyerekkori védőoltásoknál.
A nyájimmunitás mindennél fontosabbnak tartó Greiner nem véli célravezetőnek a startégiát, amely mindet megtesz az új megbetegedések számának alacsonya tartása érdekében.
„Gyorsabban leküzdenénk a kort a vírus gyors terjedésével. A megfertőződöttek nagy része tünetmentesen, illetve enyhe lefolyással küzdené le a koronát, párhuzamosan nyájimmunitás alakulna ki és a teljes populáció védetté válna.” – mondta.
Az FAZ kérdésére nem tagadta, hogy lennének súlyos és halálos esetek is. Azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a megfertőződöttek 80 százaléka tünetmentes vagy enyhe lefolyású a megbetegedése. A súlyos esetek aránya 14, a halálosaké 6 százalék.
A több szakmai elismeréssel kitüntetett Greiner maga hangsúlyozta, hogy az általa favorizált stratégiával a fertőzöttek száma hirtelen megugrásához vezetne. „Erre előbb fel kell készíteni az egészségügyi ellátórendszert.”
A szociális izoláció nem célravezető
„Hiba, hogy verseny indult az országok között, ki tudja jobban korlátozni a szociális kapcsolatokat, a mindennapi életet.” Ezt nem tartja a vírus elleni közdelem hatékony módjának, mert a megbetegedések számának emelkedését „nem akadályozza meg, csak elodázza, aminek viszont semmi értelme”. Sokkal
célravezetőbbnek tartaná a veszélyeztetett csoportok, elősorban a 70 év felettiek és a krónikus betegek izolálását. Ezzel csökkenthetőnek tartaná a súlyos és halálos esetek számát.
Szerinte a következő napok fogják megmutatni, hogy a sosem látott, még néhány napja is elképzelhetetlennek tartott jogkorlátozásoknak egyáltalán érvényt lehet-e szerezni, és hogy vezetnek-e bármi fajta eredményre, véli a professzor. Szkeptikus: „A szociális kapcsolatok túlzott korlátozása kontraproduktív. Társadalmi ellenálláshoz vezet. Ezzel a szükséges és célravezető intézkedéseknek is egyre nehezebb lesz érvényt szerezni.”
Évtizedes gazdasági kihatások
Noha Belgium lakossága fegyelmezetten követi a koronavírus visszaszorítása érdekében bevezetett vészhelyzeti intézkedéseket, a járványügyi helyzet alakulása miatt a rendkívüli rendelkezések legalább további nyolc hétig érvényben maradnak – mondta Maggie De Block egészségügyi miniszter a De Zondag című flamand nyelvű belga hetilapnak
Greiner még a mindennapi élet 1-2 hónapon belüli újraindulása esetén is szkeptikus a gazdaság gyors regenerálódását illetően. „Egy hossza tartó szociális izolációnak pedig akár egy évtizedig tartó gazdasági kihatásai is lehetnek.” Ennél azonban sokkal fontosabb érvnek tartja a ’social distancing’ ellen, hogy a „nyájimmunitás kialakítása nélkül nincs esélyünk a korona leküzdésére.”
A optimista forgatókönyv esetén is 25 százalékos gazdasági visszaeséssel számol a második negyedévben. Minimális növekedést a legjobb esetben is csak a negyedik negyedévben, normalizálódást pedig csak a jövő évre prognosztizál. „A gazdaságot akkora csapás érte, mint a világháborúkat leszámítva még soha” – mondja.
