A kormányfők 540 milliárd euró hitelezéssel előteremtett azonnali támogatásról állapodtak meg. 340 milliárdot a kormányok, 200 milliárdot a vállalkozások hívhatnak le. Korona-kötvények nem lesznek, de jön az ’Európai Újjáépítési Alap’. Egyelőre homályosak a részletek. Mit tesz? Hogyan segít az EU tagállamainak?
Az uniós videó konferencia csúcson döntés született 540 milliárd euró június elejei hozzáférhetővé tételéről a rövid távú válságkezelésre. A pénzt az Európai Bizottság (EB) hitelfelvételből teremtielő. A közép- és hosszútávú gazdaságélénkítés az ’Európai Újjáépítési Alap’ (Recovery Fund, RF) feladata lesz. A legalább 500 milliárd eurós volumenű alap létrehozásáról csak elvi döntés van. A részletek kidolgozását az EB-re bízták a tagállami vezetők. Az EB elnöke, Ursula von der Leyen egy héten belülre eredményt ígért.
Nem könnyű feladat. Az RF tartalmáról, finanszírozásáról és volumenéről is vita van. „Ahelyett, hogy számokkal dobálózunk, mérjük fel az igényeket, és ehhez igazítsuk a csomag nagyságát” – próbálta feloldani a konfliktust a német kancellár, aki ’baráti hangulatúnak’ nevezte a konferenciát. Francia kollégája ’komoly nézeteltérésekről’ és ’bebetonozódó pozíciókról’ beszélt. Macron szerint a programoknak összességében a GDP 10-15 százalékára, 1500-2000 milliárd euróra van szükségük.
A kompromisszumot tovább nehezíti, hogy az RF beleépülne az EU 2021-27-es büdzséjébe. A hétéves költségvetésről azonban rendszerint csak hónapok után sikerül megállapodni. Az első, a témában tartott, még a válság előtti kormányfői konferencián idén februárban távol voltak egymástól az álláspontok. A büdzsé kiadási főösszegéről és a tagállami hozzájárulások mértékéről sem sikerült megállapodni. Az biztosnak látszik, hogy a főösszeg jelentősen emelkedik. Az EB korona-válsággal összefüggésben bejelentett hitelfelvételeivel a tagállami GDP-k 2 százalékának, az eddig kizárólag tagállami hozzájárulásokból finanszírozott büdzsé pedig a tagállami GDP-k 1 százalékának felelt meg.
Alapok erdeje
Az utóbbi hetekben született európai segélyalapok:
- Sure: 100 milliárdos alap a csökkentett munka (Kurzarbeit) támogatására. Június 1-től cégek és mezőgazdasági vállalkozók igényelhetnek támogatást a csökkentett munkaidőben lévő dolgozóik bér- és járulékköltségének fedezéséhez. Finanszírozása az EB által felvett hitelből történik.
- ESM: Jelenleg 340 milliárd euró likvid tőkével és 700 milliárdos tagállami garanciavállalással rendelkező alap. Az euró-válság idején létrehozott ESM-ről a mediterrán országoknak rossz emlékeik vannak. Eddigi hitelkihelyezéseiről az Európai Központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EB együtt döntött. A ’Trojka’ néven elhíresült hármas reformokhoz, megszorításokhoz kötötte a kölcsönöket. A mostani megállapodás szerint feltételek nélkül lehet pénzhez jutni az ESM-ből.
Az olasz kormánypártok között komoly vita van az ESM-ről. A baloldali populista ’5 Csillag Mozgalom’ (M5S) elutasítja az ESM-t. Ragaszkodik a kötvényekhez. Attól tart, hogy a források igénybevétele után felbukkan a ’Trojka’ és utólag fog feltételeket támasztani.
- BIS: A vállalkozások által júniustól közvetlenül lehívható 200 milliárdos alap. Tőkéjét az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Beruházási Alap (EIB) bocsájtja rendelkezésre.
- RF: A válság közép és hosszútávú kezelésére létrehozott, minden más programot magában foglaló ’Európai Újjáépítési Alap’ (Recovery Fund), amely a 2021-27-es uniós költségvetés része lesz.
Régi és új frontok
Közös euró-kötvények nem lesznek. A ’Kilencek’, a déli államok, tehát az olaszok, a franciák, a spanyolok, a portugálok és a görög, valamint a hozzájuk csatlakozó Belgium, Írország, Luxemburg és Szlovénia érvelnek mellette. Az ’Északiak’, Ausztria, Finnország, Hollandia és Németország elvetik az államadósság szocializálását. Mint az euró-válság idején, most is attól tartanak, hogy ez felelőtlen költekezésre ösztönözné a délieket, amiért az északi adófizetőknek kellenen helytállniuk. Annak ellenére, hogy a ’Kilencek’ elfogadták, hogy euró-kötvények nem lesznek, megmaradt az észak-déli front. A ’Kilencek’ ugyanis vissza nem térítendő támogatásokat akarnak. Az ’Északiak’ elsősorban hitelekben gondolkodnak.
A régi törésvonal kiegészült. A Budapest és Varsó vezette csoport ellenzi, hogy a költségvetésben agrárszubvenciókra és regionális fejlesztésre szánt forrásokat részben válságkezelésre csoportosítsák át és osszák el. Az agrártámogatásra kevesebb összeg jutna, amiből Franciaország és a kelet-közép-európai tagállamok részesülnek a legnagyobb részt, az átcsoportosítás az innen elvett összeget a koronavírusválság által leginkább sújtott országokhoz csoportosítanák át.
Az euró-válság fenyeget
Ha nem lesz megoldás az RF-ről, megismétlődhet a 2008-as euróválság.
A déli államok kénytelenek lesznek piaci hitelekből finanszírozni a gazdaságélénkítést. A magánbefektetők várhatóan egyre drágábban adnak. Az emelkednek kamatokkal finanszírozhatatlanná válik az adósság. Államcsőd közelbe kerülnek a mediterrán országok. Elsősorban a válság által leginkább sújtott Itália, ahol az adóssághegy már most is a GDP 135 százalékára rúg!
A politikusok elégedettek, a kommentátorok csalódottak
A megállapodásban nagy szerepe lehetett az EKB elnökének. „Ha későn, illetve kevés segítség lesz, összeomlik több tagállam gazdasága, ami az egész kontinenst magával fogja rántja” – figyelmeztetett Christine Lagarde a megbeszélés elején és 15 százalékos GDP csökkenés rémképét festette fel. A megállapodást az is segítette, hogy az öt kulcsállam, Németország, Franciaország, Spanyolország, Itália vezetői, von der Leyen és Michel Barnier, a Tanács (ET) elnöke többször egyeztettek a konferencia előtt.
„Mindenki felismerte, hogy sürgősen egy innovatív válságkezelési alap kell. Ez a ’Recovery Fund’ – kommentálta a tárgyalások eredményét Giuseppe Conte. „Európai partnereink megmutatták, hogy készek a szolidaritásra” – tette hozzá az olasz kormányfő.
„Ha európai kötvények nem is lesznek, de több forrásból érkezhet pénz az olasz költségvetésbe és közvetlenül a cégekhez is” – értékelt a római gazdasági miniszter, Roberto Gualtieri.
„Nagy lépés a jó irányba” – mondta Emanuel Macron. De nem hallgatta el, hogy viták vannak a finanszírozás módjáról és a támogatások jellegéről. „Vissza nem térítendő támogatásokra és nem hitelek kellenek” – ismételte meg már korábban is hangoztatott véleményét a francia elnök. „Meg találjuk az egészséges támogatás-hitel egyensúlyt” – biztosít az RF részleteinek kidolgozásával megbízott von der Leyen.
Angela Merkel véleménye sem változott a kérdésben. Elsősorban hiteleket adna. De biztosította a legrosszabb helyzetben lévő országokat, hogy EU-költségvetése jelentősen nőni fog és a legnagyobb részben ezt eddig is finanszírozó Németország kész a hozzájárulását arányaiban is tovább növelni. Berlin évente átlagos 15 milliárd euróval többet tesz be a közös kasszába, mint amennyi visszafolyik az országba. Ezzel nem csak a legnagyobb hozzájárulást adja, de a legnagyobb nettó befizető is.
„Vannak még nézeteltérések, de optimista vagyok. A legfontosabb, hogy megmutattuk az olasz barátainknak, hogy Európa nem hagyja magukra őket” – hangsúlyozta Barnier. Von der Leyen mellett neki és a tagállami pénzügyminisztereknek lesz kulcsszerepük a részletek kidolgozásában és a kompromisszumkeresésben.
A legnagyobb példányszámú német hetilap és egyben leglátogatottabb hírportál, a Spiegel ’elnapolt vitáról’ és a ’várakozásoknak megfelelő csalódást okozó eredményről’ írt. A baloldali újság szerkesztőségi cikke nem érti, „miért lenne siker a minimálkonszenzus, ami az elvárások alatt marad, de amiről világos volt, hogy előbb-utóbb megszületik”.
