Az államháztartás névértéken számított maastrichti adóssága 551 milliárd forinttal, 30 838 milliárd forintra nőtt az első negyedévben – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból.
Finanszírozási szempontból a negyedéves GDP 0,8 százalékának megfelelő, 89 milliárd forint aktívummal zárta az első negyedévet az államháztartás: a pénzügyi eszközök állománya 39 milliárd forinttal nőtt, a kötelezettségeké 50 milliárd forinttal csökkent.
A központi kormányzat nettó finanszírozási többlete 124 milliárd forint, a helyi önkormányzatoké 102 milliárd forint, társadalombiztosítási alapok finanszírozási igénye pedig 137 milliárd forint volt.
A március végén zárult egy év alatt az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 2,0 százalékát, 989 milliárd forintot tett ki, kötelezettségek 1029 milliárd forinttal, a követelések 36 milliárd forinttal nőttek.
A tranzakciókból eredően a központi kormányzat finanszírozási igénye 858 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapoké 139 milliárd forint volt, a helyi önkormányzatoknál 9 milliárd forint finanszírozási többletet mutatnak az előzetes adatok.
Az államháztartás névértéken számított konszolidált, bruttó, úgynevezett maastrichti adóssága 551 milliárd forinttal, 30 838 milliárd forintra nőtt az első negyedévben és a GDP 65,2 százalékát érte el március végén, a mutató 0,5 százalékponttal nőtt az első negyedévben és 2,5 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Az Eximbank adósságát is figyelembe véve az adósság 31 557 milliárd forint, a GDP 66,8 százaléka volt, szintén 0,5 százalékponttal nőtt a negyedév során és 2,7 százalékponttal csökkent egy év alatt. A nettó adósság a GDP arányában 2,2 százalékponttal, 52,1 százalékra csökkent a múlt év végéhez képest.
