Mialatt a németek autóvásárlási prémiumról vitatkoznak, az olaszok biciklivásárlás szubvencionálásáról döntöttek. Cél a légszennyezettség és a dugók csökkentése, az egészséges életmód támogatása, valamint a járványügyi szempontból veszélyes tömegközlekedés zsúfoltságának elkerülése. A terv működni látszik. Egyre több olasz vált két kerékre.
Egy 100 ezres közép-itáliai város, Forli hírportálja meglepő sztorit hoz: „Hiánycikk a kerékpár!” Az oldal riportere felkereste a város legnagyobb bicikliüzletét. „A vásárlók arra számítanak, hogy bejönnek és egy új biciklivel mennek ki. Tévedés! A raktárkészletem kimerült. Csak megrendelést tudok felvenni” – mondja Fabrizio Turchi a “Forli today” kérdésére. A várakozási idő nem rövid. A korona-krízis alatt sok gyárban szünetelt a termelés és a beszállítói láncolat még mindig nem működik tökéletesen. Ráadásul a világ minden táján felpörgött a bicikliüzlet. A gyártás nem tud lépést tartani a kereslettel. „Nagyon megy a bolt. Majdnem behoztam a sok hetes kényszerszünet miatti bevételkiesését” – örvendezik.
Mindenki biciklit venne!
Nem csak Forli ég bicikli-lázban. A nem éppen biciklibarát hírében álló Rómában is egyre többen váltanak. „A rómaiaknak nem lábuk, hanem kerekük van” – szól egy olasz szállóige. Persze nem a bicikli két, hanem az autó négy kerekére utal. A fővárosba a koronajárvány-válság előtt a többség az állandó dugók ellenére mindenhova kocsival járt. 2018-ban mindössze 1 százalék volt a rendszeresen biciklizők aránya. Az utóbbi hetekben sokszor autók helyett biciklikből alakul ki dugó a lámpák előtt.
„Sorban állnak a vásárlók” – mondja a ’Ciclo-LAB’ (Bicikli-labor) tulajdonosa a ’Repubblica’ riporterének. Egy másik szaküzlet, a ’Zio Bici’ (Bicikli-nagybácsi) tulajdonosa négyszeresére ugrott forgalomról számol be. „Ez minden várakozásunkat felülmúlja. Olyan sok a vásárló, hogy új eladókat kellett felvennem” – újságolja örömmel. A klasszikus városi biciklitől a mountainbike-on át az elektro-kerékpárig mindenre van kereslet. Sokan vesznek elektrorollert is.
Az állam is támogatja
A bicikli növekvő népszerűségében nagy szerepe lehet az 500 eurós vásárlási prémiumnak. A május közepén indult, “Buono mobilità” (Mobilitási-bónusz) névre keresztelt programra 120 millió eurót különített el a kormány. Forrása az EU válságalapja, a ’Recovery Fund’, amelyből fele-fele arányban hitelként és vissza nem térítendő támogatásként 170 milliárd euró érkezett Itáliába. A kerékpárok és rollerek vételárának 60 százalékát, de maximum 500 eurót az állam állja.
Az eljárás olasz összehasonlításban meglepően egyszerű – lenne: Regisztráció egy kormányzati portálon, majd egy utalvány letöltése, amely a programban résztvevő minden üzletben beváltható, amely után a kereskedő megkapja a pénzt az államtól. Az informatikai rendszer azonban az első nap összeomlott és azóta sem működik. Szerencsére van alternatíva. A vásárló a számla bemutatásával visszaigényelheti a vételár 60 százalékát az államtól. Sokan már tényleg visszakapták a pénzt. Az olaszok egy része mégis bizalmatlan. Kivár, ameddig az utalvány ismét igényelhető lesz. Éppen ezért egyetlen kereskedő sem számít a kereslet visszaesésére. Csak a 120 milliós keret kiürülésétől tartanak.
Cél a mindennapi használat
„A városi légszennyezettség és a dugók csökkentése, az egészséges életmód támogatása, valamint a járványügyi szempontból veszélyes tömegközlekedés zsúfoltságának elkerülése” – ismerteti a program céljait a közlekedési miniszter, Paola De Micheli. Nem akarja, hogy a támogatásból vett bicikliket csak alkalmanként, hétvégén kirándulásokra használják az olaszok. Ezért csak a nagyobb városokban és vonzáskörzetükben élők igényelhetnek a támogatásból.
Szakmai szervezetek és az önkormányzatok szerint is a mindennapi használatot kellene erősíteni. A ’Bike to work’ néven több tucatnyijuk részvételével alakult szövetség több javaslattal is előállt:
- Havi 50 eurós közlekedési prémium a biciklivel munkába járóknak.
- Új bicikliutak az agglomerációban és kerékpársávok a városokban.
- Ingyenes bicikliszállítás a városi tömegközlekedésen és a vonatokon.
A németek autóvásárlási prémiumon vitatkoznak
Mindez alig hasonlítható a német tervekhez. Az autóvásárlást akarja támogatni a kormány. Jobban mondva hetek óta erről vitatkozik a koalíció, a gyártók, civil szervezetek és a lakosság.
A benzines és dízel autók után is járó vásárlási prémium élénkítené a gazdaságot és bevételhez juttatná a gyártókat, de közlekedéspolitikailag és környezetileg káros lenne és nem ösztönözné a konszerneket az alternatív motorok fejlesztésére sem.
Azonban kizárólag az alternatív meghajtású autók vételének támogatása nem sokat segítene a gyártóknak. A német modellek túlnyomó részt hagyományos meghajtású. Nagy távolság megtételére is képes elektroautók csak nyártól lesznek a kínálatban és ezek nagyrészt már értékesítették. A darabszám növelésére pedig nincs gyártási kapacitásuk. Ezért e-autók támogatása alig növelné a konszernek bevételét. Beszállítóiknál még kevésbé éreztetné a hatását. Hazai munkahelyeket sem biztosítana, mert a németországi gyárak szinte mindegyikében hagyományos autók készülnek. A sokkal több alternatív meghajtású modellel rendelkező japán és francia gyártók profitálnának. A kormány által pénteken előterjesztett konjunktúraélénkítési-csomagban ennek ellenére csak az alternatív meghajtású kocsik szubvencionálása szerepel: Az eddigi 3.000 eurós állami prémium 6.000 euróra fog nőni.
A közvélemény szerint a környezetbarát közlekedési eszközök használatát kellene támogatni.
Számos javaslat van az asztalon:
- Bármilyen mobilitási eszköz, például bicikli és tömegközlekedési bérlet vásárlásához lehívható, 5000 eurós mobilitási utalvány.
- Támogatás a közösségi közlekedési társaságok buszparkjainak megújításához, elsősorban e-buszok beszerzéséhez.
- Éves bérlet valamennyi városi és regionális tömegközlekedési eszközre 365, tehát napi 1 euróért.
- Gazdaságélénkítés és munkahely teremtés a városi gyalogos és biciklis infrastruktúra fejlesztésével.
- Vidéken az iránytaxi, kisbusz hálózat kiépítése, a városokban a carsharing kínálat bővítése családbarát modellekkel.
Németország és Itália – két biciklinagyhatalom
|