Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Európai válságmenedzselés: A szolidaritásból mindenki profitálhat?
No menu items!

Európai válságmenedzselés: A szolidaritásból mindenki profitálhat?

A korona-krízis világossá tette, hogy a globalizált gazdasági világrend ingatag. A konjunktúracsomagok a kontinens belső fogyasztása felpörgetésével függetlenebbé tehetik Európát. A krízisből így megerősödve jöhet ki a kontinens. A tézist a ’European Council on Foreing Relations’ (ECFR) friss elemzése vázolja fel. De sikerül-e erről az északi tagállamok polgárait meggyőzni, akiknek konjunktúraélénkítést finanszírozniuk kellene?

A válság, mint esély

ECFR 2007-ben alakult, olyan nevekkel, mint  Martti Ahtisaari, Joschka Fischer, és Mabel van Oranje:. A Wikipedia szerint a finanszírozást Soros György féle  Open Society Foundations illetve a Communitas Alapítvány és  Sigrid Rausing, az  Unicredit, vagy az anyagi okok miatt megszűnt FRIDE

Mások mellett Olaf Scholz német pénzügyminiszter is úgy véli, hogy a krízis leküzdése pozitív impulzusokat adhat az európai integrációnak.

Az ECFR elemzése történelmi példára támaszkodik: az USA államiságát döntően erősítette meg, amikor a szövetségi kormány kezességet vállalt a tagállamok kolonialista időben felhalmozott adósságáért, majd ’amerikai-államkötvényekből’ finanszírozta a visszafizetésüket. Az ’euró-kötvény’ hasonló lendületet adhat az európai integrációnak – szól az érvelés.

A korona-krízis kezdetén hamar elmérgesedett a vita a válságmenedzselés módjáról és finanszírozásáról. Az integráció létjogosultságát kérdőjelezték meg északon és délen is. Az EU szétesésnek veszélyét látva a francia-német tandem gyorsan magához ragadta a kezdeményezést. Átfogó intézkedések tervével álltak elő, amelyekkel régi tabukat döntöttek meg. Például Berlin is rábólintott a közös európai adósságjegyekre.

Hiányzó társadalmi támogatás

Az ECFR tanulmánya egy friss, kilenc tagállamban készült, az EU népességének kétharmadát reprezentáló felmérést is tartalmaz. Ebből az agytröszt elemzői azt a következtetést vonták le, hogy a krízis a populizmusnak és az eurószkepticizmusnak adhat lökést.

Közösen kell-e finanszírozni a válságmenedzselést? – tették fel a kérdést a közvéleménykutatók. Csak azokban az országokban felelt a többség igennel, ahol a költségmegosztásból közvetlenül profitálnának. Az európai konjunktúra-alapok nettó befizetői közé tartozó tagállamokban sehol nem volt többsége a költségmegosztásnak. Az épp, hogy nettó finanszírozó Franciaországban is csak 47 százalék volt az igenek aránya.

Azokban a tagállamokban, amelyek jóval többet fizetnének, mint amennyit visszakapnának a konjunktúraalapokból még kevesebben voltak a támogatók: Németországban 43, a svédeknél 30, Dániában mindössze 24 százalék. Dániában még az Európa-párti kormányfő, Mette Frederiksen szociáldemokrata pártjának szavazói között sem volt a páneurópai válságkezelésnek nagyobb támogatottsága, mint a teljes népességben.

Az északi vezetők nem, illetve nem elsősorban a pénzt sajnálják. Attól tartanak, hogy az intézményesült ’euró-kötvények’ konzerválnák a déliek gazdasági lemaradását és versenyképtelenségét. Nem lennének strukturális reformokra, gazdaságfejlesztésre motiválva. Utóbbihoz készek lennének segítséget adni. Ezt tartják a szolidaritás egészséges, mindenki számára előnyös kifejezésének.

A biztosnak hitt bizonytalanná vált

Az exportorientált észak-európai gazdaságok a globalizáció és az azzal egyre szabadabbá váló kereskedelem nyertesei voltak. Megingott a stabilnak hitt gazdasági világrend, a koronavírus-járvány csak ráerősített: a nemzetközi politika és gazdaság két legfontosabb szereplője, egyúttal a legnagyobb felvevőpiacot jelentő Kína és USA erőteljes protekcionizmussal reagált.

Felértékelődött az európai piac. A világ országai a belső piacaikat védik. Igyekeznek kiszorítani az exportot. Európában viszont a belső jóval nagyobb a nemzeti piacnál. A kontinens országai közös piacot alkotnak. A tagállamok külkereskedelmének kétharmada már a járvány előtt is a többi tagállamába irányult. A franciák, a németek és a svédek a kivitt áruik 59 százalékát az európai partnereknél értékesítik. A dánoknál 61, az osztrákoknál 71, a hollandoknál 74 százalék az arány! A holland GDP 44 százalékát az Unión belüli export adja. Ausztriában 30, Németországban 21, Dániában 20, Svédországban 19 százalékot.

A külső piacok beszűkülését az északiak úgy tudnák ellensúlyozni, hogy még több terméket értékesítenek Európán belül. De aligha lesz ehhez elegendő fizetőképes kereslet, ha az EU-n keresztül nem segítenek a népegészségügyi- és gazdasági krízis által leginkább sújtott déli országokat talpra állítani. A dél megsegítése tehát – e szerint – az érvelés szerint  az északi érdeke is. A pénz az olaszok és spanyolok fogyasztásán keresztül német és osztrák cégekhez folyna.

A jövő fontosabb a jelennél

A felmérésből azt is kiolvasták az ECFR elemzői, hogy az európai vezetőknek a válságmenedzselés közepette sem szabad megfeledkezniük a környezetvédelemről. Habár hónapok óta minden a koronavírusról szól, a megkérdezettek többsége továbbra is a klímaváltozást tartja a legnagyobb kihívásának. Ausztriában 71, Hollandiában 74, Dániában 83, Svédországban 84 százalék vélekedik így.

Az európaiak tehát fontosabbnak tartják a jövő kihívását a jelen krízisénél. Erre építve lehet változtatni a közös európai válságmenedzselés ellen közhangulaton – véli a tanulmány. Az európai vezetőknek meg kellene meggyőzniük a többséget, hogy az ’euró-kötvény’ és a konjunktúracsomagok a jövőt építik: A jelenleginél stabilabb lábakon álló gazdasági növekedés alapjait teszik le. Ezt a felmérés egy további eredményével igazolja az ECFR tanulmánya: Dániában és Svédországban, ahol a legnagyobb a környezetvédelem iránt elkötelezettek aránya, többen értenek egyet a déliek megsegítésével.

Viszont a tagállami és uniós vezetők az euroszkeptikusok malmára hajtják a vizet, ha továbbra is csak a szolidaritás fontosságát szajkózzák, anélkül, hogy megmagyaráznák, miért profitálna a segélyprogramokból az összes tagállam – vélik az agytrösztnél.

Az eurószkepticizmus sosem látott mértéket ölthet, ha a populistákként emlegetett pártoknak északon sikerül meggyőzniük az embereket, hogy a krízis miatt megcsappant adóbevételekből a saját gazdaságuk talpra állítása és az odahaza nehéz helyzetbe kerültek támogatása helyett a felelőtlenül költekező délieket kell támogatni. Délen pedig arról győzik meg a többséget, hogy az északi szolidaritás hiánya miatt nem tudnak talpra állni– hangzik a tanulmány prognózisa.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Német befektetőé lesz a Honvéd Center irodaház

Az ingatlanfejlesztő és -befektető WING az értékesítés révén felszabaduló forrásokat további ingatlanpiaci tevékenységek finanszírozására kívánja fordítani.

Ingatlanfejlesztési nívódíj a Liget-projektnek

A XXVI. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat I. díját a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. kapta a Liget Budapest Projektért,.

Megválasztották az Év Kerékpárosbarát Szolgáltatóját

dén az Év Kerékpárosbarát Szolgáltatója címet a Sarudi Töltés Fröccsterasz és Hamburgerező nyerte el, amelyet a szövetség ingyenesen letölthető Kerékpárosbarát applikációjában megtalálható biciklisbarát szolgáltatói közül választották ki.

Perlusz László : ambiciózus a hároméves bérmegállapodás

a tárgyalások idén kifejezetten nehezített terepen zajlottak a mostani makrogazdasági környezet és a szomszédban zajló háborús konfliktus miatt, ami komoly hatást gyakorol mind a gazdaság helyzetére, mind a munkavállalók életkörülményeire és megélhetésére.
Hirdetés

Hírek

Végre erősödött hétfő reggelre a forint

A novemberi kezdéshez képest 0,8 százalékkal áll gyengébben a forint hétfő reggel az euróval, 4,7 százalékkal gyengébben a dollárral és 1,5 százalékkal gyengébben a svájci frankkal szemben.

A bitcoin történelmi csúcson, 94 ezer dollár fölött

A bitcoin jegyzése az év eleje óta több mint a kétszeresére emelkedett.

Vegyesen alakult szerda reggelre a forint árfolyama

Az év eleje óta a forint gyengült mindhárom devizával szemben, 6,5 százalékkal az euró, 11,0 százalékkal a dollár és 5,7 százalékkal a svájci frank ellenében.

Gyengült a forint árfolyama

Az euró 1,0714 dollárt ért hétfő reggel a péntek esti 1,0694 dollár után.

BÉT – Mínuszban zárt a BUX

A BUMIX 6793,64 ponton zárt pénteken, ez 59,36 pontos, 0,87 százalékos csökkenés a csütörtöki záráshoz viszonyítva.

Gyengült pénteken a forint

Gyengült pénteken a forint a kora reggeli jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben.

Devizapiac – Vegyesen mozgott a forint kedd reggel

Az euró jegyzése hét órakor 408,10 forintra gyengült az előző esti 408,27 forintról

Az Operában a “IV. Murat” operaelőadást adják elő a 2024-es Török-Magyar Kulturális Év részeként

Az opera török nyelven, magyar és angol felirattal kerül bemutatásra, így a szélesebb közönség is hozzáférhet ehhez a kulturális mesterműhöz.

Gazdaság

Háromból két ügyfélszámla már kamatadómentes az idén is profitban fürdő brókereknél

A befektetési vállalkozásoknál összesen 298,5 ezer számla volt szeptember végén, ebből több mint 160 ezer volt a TBSZ és csaknem 32 ezer a NYESZ,.

A hitel nem ajándék – kampány a karácsonyi időszakra kvízjátékokkal

Az év végi időszakban sokan igényelnek rövid lejáratú, kisebb összegű hiteleket is a karácsonyi kiadások fedezésére.

Már több mint 2000 milliárd forintnyi vagyont tartanak külföldi bankbetétekben a magyarok 

A pénzügyi vagyon kétharmada ugyanis a legvagyonosabb 10 százalék kezében van az MNB korábbi felmérései szerint.

Az MFB kiemelt jelentőségű pénzügyi művelete

A klubhitelek lényege, hogy a hitelfelvevő nem egyetlen pénzintézettől, hanem több banktól, azaz az általuk alkotott csoporttól jut forráshoz, amelyet a részt vevő bankok azonos feltételekkel és futamidőre biztosítanak.