Kezdőlap Világgazdaság Államosítási dömping Itáliában. Alitalia - autópályák - acélipar - és a többiek
No menu items!

Államosítási dömping Itáliában. Alitalia – autópályák – acélipar – és a többiek

Államosítási hullám indult Olaszországban. Az indok: a koronavírus-krízis sarkalja az olasz államot erre. A közgazdászok többsége helyesli az állam gazdasági térfoglalását. Mások államkapitalizmust vizionálnak. Az Alitalia és az autópályák után az acélipar következhet.  

A sokadik sikertelen eladási kísérlet után az olasz kormány áprilisban végül döntött a 2017 óta csődvédelem alatt álló légitársaság, az Alitalia államosításáról. Az olasz autópályákat üzemeltető ’Autostrade per l’Italia’ állami kézbe vételét a múlt héten határozta el Róma. Az állam aktív magángazdasági beavatkozásának indoka minden idők legnagyobb gazdasági válsága, amely az idén várhatóan az olasz GDP kétszámjegyű visszaesése okoz.

Nagyításért Klikk a grafikonra

Az állam gazdasági jelenléte nem újdonság Olaszországban. A milánói tőzsdén jegyzett cégekben közel 50 milliárd eurós kormányzati részesedés volt eddig is: Eni, az olasz olaj- és gázipari részvénytársaság évi 75 milliárdos forgalommal; Enel, Itália legnagyobb, 32 országban aktív energiaszolgáltatója, a 130 ezer embert foglalkoztató Poste Italiane – csak néhány cég a sok közül, amelyben az állam részvénytulajdonos. Részesedése mindegyikben eléri a 30 százalékot.

A COVID-krízis újraosztja a lapok az olasz cégvilágban. Sok meghatározó szereplő került egzisztenciális krízisbe. Nincs tőkéjük a nehéz idők túléléséhez és a kilábaláshoz. Ezzel egyidőben Brüsszel részben de jure felfüggesztette a szigorú versenyjogi szabályok alkalmazását, részben de facto huny szemet a jogellenes kormányzati tőkeinjekciók és az államosítás láttán. A szociáldemokrata (PD) – baloldali populistaként  emlegetett (M5S) koalíció pedig él a lehetőséggel.

Sok támogató, kevés ellenző

A közgazdászok többsége egyetért az állam gazdasági térfoglalásával. Számottevő tiltakozás csak a nagyhatalmú Olasz Gyáriparosok Szövetségé, a COFINDUSTRA felől érkezik. Meglepő, hogy épp a baloldali Repubblicától kapnak segítséget a gyárosok.

Nagyításért Klikkeljen a grafikonra

A nadrágok – szerencsére – még nem állami üzemekben készülnek” – állt a tekintélyes napilap államosítási hullámot kommentáló szerkesztőségi cikkében. A meglepő mondat hátterében az áll, hogy a ’Autostrade per l’Italia’ tulajdonosa, az Atlantia-holding a Benetton családhoz tartozik. Az Atlantia tucatnyi országban üzemeltet autópályát és a két római repülőtér, a Fiumicino és a Ciampino működtetése is a kezében van. A tavaly 4 milliárd euró bevételt elérő ’Autostrade per l’Italia’, 21 éve a Benetton cégbirodalom aranytojást tojó tyúkja. Az optimisták abban reménykednek, hogy állami kézbe kerülésével több pénz fog jutni a nagy, de rossz állapotú autópályahálózat karbantartására és fejlesztésére. A közkézbe kerülés a Repubblica szerint is lehet még sikertörténet.

Hídkatasztrófa Olaszországban – halálos elhanyagolás.

Az már biztos, hogy az Alitalia államosítása sokkal inkább költséges, mint sikeres. Az olasz nemzeti légitársaság 2017 óta 1,2 milliárd euró kölcsönt kapott az államtól, hogy ne maradjanak a földön a gépei. Róma az államosítás pillanatában 600 millió eurót adott a cégnek. Ezt az elmúlt hetekben újabb 3 milliárd követte a 11 ezer munkahely megvédése érdekében.

Bevásárlás egyelőre üres pénztárcával

Miközben az államkassza rég üres, az államadósság pedig a GDP 150 százalékához közelít, egyre valószínűbb, hogy az összeomlás elkerülése érdekében egy újabb cégóriásba száll be az állam: Az Ilvába, egy 15 ezer embert foglalkoztató acélipari mamutvállalatba. Európa legnagyobbja a szektorban.

Az Európai Parlament megtorpedózni látszik az egyezséget, egyelőre nem adja jóváhagyását a kormányfők megegyezéséhez. Ez hónapokra eltolhatja a mentőcsomag elfogadását, ami az olaszoknak államcsődöt és kormányválságot is jelenthet, illetve a déli államok gazdaságának katasztrófális helyzetbe kerüléséhez vezethet – a szerk.

Róma a tetemes költségeket az EU mentőcsomagjaiból reméli fedezni.

Ezek azonban a hétvégi uniós csúcson született kompromisszum szerint, az északi államok, elsősorban Hollandia ellenállás miatt, jóval kisebb volumenűek lesznek a tervezettnél.

Az államosításokat kevésbé a kormányzat hatalmi vágya hajtja. Erős nyomás érkezik a munkahelyeit féltő lakosságtól és a gazdaságból is. A biztosabb lábakon álló szereplők is veszélyben érzik magukat cégóriások bedőlésének veszélye miatt. Dominóhatástól, mindent maga alá gyűrő csődhullámtól tartanak.

Olasz marad: a Molmed biotechnológiai konszernt is az állami tulajdonba vétel mentette meg a külföldi kézbe kerüléstől   Kép/Foto/Forrás:proiezionidiborsa.it/

Az állam magától leginkább a közellátás miatt kiemelten fontos élelmiszeriparban és a nemzetbiztonsági relevanciájú cégeknél lenne aktív. Így fellépett a japán befektetők ellen, akik a világviszonylatban is meghatározó biotechnológiai konszern, a milánói Molmed ellenséges felvásárlására készültek. A szektor másik fontos olasz, perugiai szereplőjét pedig az amerikai konkurenciától védte meg Róma.

Aki korábban privatizált, most az is államosítana

Prodi: “Elengedhetetlen az államosítás”

Kérdés, miként kezelje az állam ’az ölébe hullott’ vállalatokat? Romano Prodi, kétszeres olasz miniszterelnök, az Európai Bizottság egykori elnöke nem tartja jó ötletnek egy mindent kézben tartó állami vagyonkezelő létrehozását. A Repubblica kérdésére viszont elengedhetetlennek nevezte az állam tulajdonosi szerepvállalását a gazdaságban. Pedig miniszterelnökként a ’90-es években ő indította el az élelmiszeripari vállalatokban meglévő állami tulajdon privatizációját.

Nem szabad csak a nagyokra gondolni. A kis- és közepes vállalkozásoknak is támogatás kell a termelési láncolatba való mielőbbi visszakapcsolódásuk és a termelékenységük növelése érdekében” – teszi hozzá a közgazdász Prodi. Példaként Franciaországot hozza fel, ahol a kormány szintén az államosítás mellett döntött a belvárosi kis üzletek megmentése érdekében. Mindezt a tulajdonosi érdekképviseletek kérésére.

Draghi az “újrastrukturálás mellett” állt ki

Az EU átmenetileg “bedobta a gyeplős” azzal, hogy lazított a Maastricht-i kritériumokon, így a kormánynak nem kell tekintettel lennie a költségvetési hiányra.

Bátran költekezhet az olasz kormány. A lehetőséget Prodi és sok más közgazdász, többek között Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) volt elnöke szerint is a gazdaság újraélesztésére, majd restrukturálással történő versenyképesebbé tételére kell használni.

Államkapitalizmus

A kormányzati tulajdonú olasz fejlesztési bank, a CDP 44 milliárd eurót, tőkéje 18 százalékát különítette el a bajba került cégek hitelezésére. A kormány további 50 milliárd eurót zárolt erre a célra a költségvetésből. Ehhez jön még 82 milliárd vissza nem térítendő támogatás és 127 milliárd hitel az EU korona-csomagjából. Rómának van tehát pénzügyi mozgástere. Sokak szerint ez a szabadság veszélyekkel jár.

A szükségesnél több cég kerülhetne állami tulajdonba. A kormányzat a szabadpiac legnagyobb szereplőjévé válhat, Itália piacgazdaságból államszocializmussá alakulhat – int a Repubblica.

 

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Harmadával csökkent az élelmiszerpazarlás Magyarországon 2016 óta

Nyolc év alatt harmadával csökkent az élelmiszerpazarlás Magyarországon egy tavalyi év végi felmérés szerint. Míg 2016-ben fejenként évente átlagosan 33,1 kilogramm élelmiszer került a kukába, ez a mennyiség 2024-re 21,5 kilogrammra csökkent, azonban az élelmiszerhulladék mennyisége évente még így is 206 ezer tonnát tesz ki.

Csaknem 1400 fogyasztói beadvány érkezett fél év alatt a fogyasztóvédelmi hatósághoz

Az év első fél évben 1383 fogyasztói beadvány érkezett a kormányhivatalokhoz, a legtöbb panasz a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó számlázással, és elszámolással volt összefüggésben.

Hétfőn hirdetnek eredményt a falusi kisboltok működési támogatási pályázatán

Tavasszal hirdette meg a kormányzat a falusi kisboltok működési támogatását célzó pályázatot, amelyen hétfőn hirdetnek eredményt.

Összesen 15 milliárd forint értékben segítik a szakképzést további két projekttel

A szakképzésben tanuló magyar fiatalok az Euroskills 2025 versenyen 4 arany, 2 ezüst, 5 bronz és 5 kiválósági érmet szereztek.
Hirdetés

Hírek

Harmadával csökkent az élelmiszerpazarlás Magyarországon 2016 óta

Nyolc év alatt harmadával csökkent az élelmiszerpazarlás Magyarországon egy tavalyi év végi felmérés szerint. Míg 2016-ben fejenként évente átlagosan 33,1 kilogramm élelmiszer került a kukába, ez a mennyiség 2024-re 21,5 kilogrammra csökkent, azonban az élelmiszerhulladék mennyisége évente még így is 206 ezer tonnát tesz ki.

Csaknem 1400 fogyasztói beadvány érkezett fél év alatt a fogyasztóvédelmi hatósághoz

Az év első fél évben 1383 fogyasztói beadvány érkezett a kormányhivatalokhoz, a legtöbb panasz a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó számlázással, és elszámolással volt összefüggésben.

Hétfőn hirdetnek eredményt a falusi kisboltok működési támogatási pályázatán

Tavasszal hirdette meg a kormányzat a falusi kisboltok működési támogatását célzó pályázatot, amelyen hétfőn hirdetnek eredményt.

Összesen 15 milliárd forint értékben segítik a szakképzést további két projekttel

A szakképzésben tanuló magyar fiatalok az Euroskills 2025 versenyen 4 arany, 2 ezüst, 5 bronz és 5 kiválósági érmet szereztek.

Klímás fűtésre ad támogatást egy új program

Szeptember 15-től új lehetőség nyílt a magyar háztartások számára: a Gree HEM Plusz program keretében akár 30 százalékos pénzügyi támogatással juthatnak korszerű, energiatakarékos klímaberendezéshez. A Gree online kalkulátorával bárki gyorsan kiszámolhatja, pontosan mekkora megtakarítást érhet el.

Emelkedéssel indulhat a kereskedés a tőzsdén

Emelkedéssel indulhat a kereskedés hétfőn a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint. A BÉT részvényindexe, a BUX 1192,92 pontos, 1,22 százalékos emelkedéssel, 99 207,79 ponton zárt pénteken.

Indul az Erdők Hete országos rendezvénysorozat

Az idei Erdők Hete programjainak célja az erdők klímavédelemben betöltött szerepének bemutatása a társadalom, és főképp a fiatalok számára.

Madárország látogatóközpont nyílt a Sváb hegyen csaknem 600 millió forint főleg hazai, részben uniós forrásból

A Madárország látogatóközpont néven a Sváb hegyen,  a létesítmény  csaknem csaknem 600 millió forint főleg hazai, részben uniós forrásból valósult meg.
Hirdetés

Gazdaság

Fiatalok tízezrei adósodtak el 2025 első felében – több százan máris bajba kerültek

A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását.

Devizapiac – Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Nézzük a jó oldalát – Van, amiben Mészáros Lőrinc rávert Elon Muskra

Elon Musk vagyona ma már kontinensek leggazdagabbjainak elitjét utasítja maga mögé – mutat rá Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója. Musk 342 milliárd dollárja több, mint Afrika és Óceánia 10 országának leggazdagabb vállalkozójának együttes vagyona. Ám egy dologban meg kell hajolnia Mészáros Lőrinc előtt: a magyar top-milliárdos vagyona 10 év alatt 150-szeresére ugrott, miközben Musk, csak 38-szorosára növelte pénzét. Igaz, Mészáros vagyona európai viszonylatban még így is a középmezőnyben marad.