Mint emlékezetes, sok száz méhcsalád pusztult el a nyáron rejtélyes okokból Magyarország szerte. Most egy tanulmány látott napvilágot, amely valószínűsíti, hogy a felelős egy gyomirtó lehet. Az Európában a kétezres évek elején engedélyezett glifozát hatóanyagot tartalmazó szer. Az austini Texasi Egyetem tanulmánya mutatta ki az összefüggést.
Az austini Texasi Egyetem tanulmánya kimutatta, hogy a glifozát hatóanyagú gyomirtónak kitett méhek elveszítik hasznos bélbaktériumaik egy részét és érzékenyebbek lesznek a káros baktériumok okozta fertőzésekre – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon.
Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerint ez bizonyítja, hogy a glifozát világszerte szerepet játszik a méhek pusztulásában.
“Pontosabb irányelvekre van szükség a glifozát használatáról, különösen a méhekkel való érintkezéséről, mivel a jelenlegi szabályok azt feltételezik, hogy a méhekre nem káros ez a gyomirtó” – mondta Edick Motta, az egyetem hallgatója, aki Nancy Moran professzorral együtt a kutatást végezte.
Mivel a glifozát egy növényekben és mikroorganizmusokban található enzimre hat, ami állatokban nem fordul elő, ezért feltételezték, hogy emberekre és állatokra nem mérgező. Ám a tanulmány kimutatta, hogy a méhek emésztőcsatornájában lévő mikrobiom megváltoztatásával a glifozát rongálja szervezetük védekezőrendszerét.
A kutatók a kísérletek során olyan mennyiségű glifozátnak tették ki a méheket, amennyi a mezőkön, kertekben és az utak mentén fordul elő.
A méhek hátára színes pöttyöt festettek, hogy nyomon követhessék és a végén befoghassák őket.
Három nappal a kísérlet után azt figyelhették meg, hogy a gyomirtó jelentősen csökkentette az egészséges bélbaktériumok mennyiségét.
A glifozátnak kitett méhek emésztőrendszerében a hasznos baktériumok nyolc uralkodó fajából négynek esett vissza a száma. Leginkább a Snodgrassella alvi faj károsodott, ez az a mikroba, amelyik segít feldolgozni az élelmet és védekezni a kórokozók ellen.
Az után, hogy bélbaktériumaik egy része elpusztult, a megjelölt méhek könnyebben estek áldozatul a Serratia marcescens nemű kórokozónak, mint az egészséges bélbaktériumokkal élő méhek.
Az egészséges mikrobiomú méhek mintegy fele nyolc nappal a kórokozóval való találkozás után is életben volt, a glifozátnak kitett és károsodott baktériumháztartású méheknek csak nagyjából a tizede.
A kutatók azt javasolják a gazdálkodóknak, kertészeknek és a kertes házak lakóinak, hogy ne permetezzenek glifozátot virágzó növényekre, amelyeket a méhek is látogatnak - adta közre az MTI.
A rejtélyes méhpusztulás okairól itthon egyelőre csak találgatásokat lehetett látni, a vizsgálati eredményekről a széles publikum nem tájékozódhatott.
Számos tanulmány szól arról, hogy a teljes élővilágra, az emberre is káros a hatóanyag. Az alábbiakban idézünk egy hosszabb összefoglalóból:
A glifozát 2001-es Európai Unióban történő engedélyezése óta számos riasztó tudományos eredmény látott napvilágot, mely a hatóanyag egészségkárosító hatására utal. Több tucat friss tanulmány bizonyította a glifozát és hormonrendszer-károsító hatását….
Argentínában 2009-ben egy kutatás a glifozát teratogén hatását bizonyította gerinceseken.Az embrionális fejlődést vizsgálva konzekvens és szisztematikus deformációkat figyeltek meg a Xenopus laevisafrikai karmosbékákon végzett vizsgálatok során. A glifozát hatására csökkent a fej mérete, a központi idegrendszerben genetikai változások következtek be, a koponyát formáló sejtek nagy számban pusztultak és deformálódtak a porcok. Az eredményeknek azért is van nagy jelentősége, mert a gerincesek között meglepően megőrződött az embrionális fejlődés során fellépő genetikai mechanizmusok hasonlósága, tehát a humán embriókra is lehet akár ilyen hatással a szer. Ennek alapján a glifozát használatának betiltását kérte a kutatást vezető professzor az argentín kormánytól, környezetvédők pedig be is perelték a glifozátot gyártó amerikai Monsanto vállalatot.