Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság COVID-vakcina: Szabadalom blokkolja a gyártást?
No menu items!

COVID-vakcina: Szabadalom blokkolja a gyártást?

A védőoltás körüli szabadalmi vitában a nyolcadik egyeztetés után sincs megállapodás a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagjai között. 100 ország a szabadalmi védettség ellenére engedélyezni akarja, hogy bárki gyárthassa a szérumot. Civil szervezetek sokasága a vakcina igazságosabb elosztását követeli.

Egyetértettek, hogy nincs egyetértés

A WTO bekéltető tanácskozásán csak arról sikerült megegyezni, hogy áprilisban tovább folytatják az októberben kezdődött tárgyalást. A vita középpontjában a szellemi alkotásokat védő TRIPS-egyezmény áll. A WTO az egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását akarja elérni a korona-vakcinákkal összefüggésben, mind a 164 tagállamában.

Az eljárást a vakcina szabad gyárthatósága érdekében India és Dél-Afrika kezdeményezte. „A fejlett államok, ahol a szabadalmakat bejelentő gyógyszergyártók többsége honos, olyan mennyiségben rendeltek vakcinát, hogy a világ legtöbb országának nem jut – áll az indítvány indokolásában.

„Minden kompromisszumra nyitottak vagyok, amely biztosítja, hogy a világ népességének nagy része belátható időn belül vakcinához jusson, nem csak az ipari országokban élők” – nyilatkozta a sikertelen tárgyalási forduló után Dél-Afrika képviselője.

„A gyógyszergyártók minden lehetségest megtesznek a termelés gyorsítása érdekében” – reagált Svájc képviselője az ipari országok nevében, akik ragaszkodnak a szabadalom tiszteletben tartásához.

Az EU ígéretet tett, hogy az európai gyógyszergyártók újabb szerződéseket írnak alá, amelyek lehetővé teszik az oltóanyagok legális gyártását a fejlődő országokban is. Az USA képviselője is segítséget ígért a harmadik világnak, anélkül, hogy ennek részleteibe belement volna.

A WTO és a WHO vezetői is kritizálják a nyugatot

Ngozi Okonjo-Iweala: a nyugatiak felverik a vakcinák árát

A WTO elnöke, Ngozi Okonjo-Iweala kritikával illette a nyugati államokat, amiért százmilliós darabszámú megrendeléseikkel felverik a vakcinák árát. Egyúttal felszólította a COVID-védőoltás gyártóit, hogy növeljék a gyártókapacitásukat a fejlődő országokban található üzemeikben és a szerződések megkötését gyorsabban kövesse a termelés elindítása.

Hasonlókat mondott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elnöke, Tedros Ghebreyesus is, amikor a nagy gyógyszergyáratok képviselőivel tárgyalt kedden.

A szabadalak feloldása nem hozna több vakcinát?

A Pfizer, az AstraZeneca és társaik a licenccel védekeznek. Szerintük a gyártás világszerte biztosított lenne ezzel. A szabadalak feloldása nem hozna több vakcinát, mert a fejlődő világ kisebb gyártói az oltások összetételének ismerétében sem lennének képesek a gyártásukra. Hiányoznak a technikai és szakmai feltételek – vélik a vakcinát kifejlesztett gyógyszergyártóknál.

India képviselője ellentmondott a gyógyszergyártóknak a WTO ülésén. Szerinte vannak szabad kapacitások, illetve újakat lehet létrehozni. „Még, ha igaz is lenne a gyártók érvelésével, mi szerint új gyárakat évekig tartana üzembe helyezni, a már meglévőket néhány hónap alatt alkalmassá lehetne tenni a szérumok gyártására” – mondta az indiai diplomata.

Véleményét Okonjo-Iweala túl optimistának tartja. „6-8 hónapig tartana, amíg egy átlagos gyógyszergyárban kialakítanák a szükséges higiéniai és biztonsági feltételeke” – mondta az ülésen a WTO elnöke.

Civilek az igazságos vakcina elosztásért

Pontosan egy évvel azt követően, hogy a WHO világjárványnak nyilvánított a SARS-CoV-2-pandémiát az Amnesty International (AI) nemzetközi kampányt indított az oltóanyagok technológiájának megosztásáért. Az 1961 óta működő emberi jogi szervezet felszólított a fejlett országok kormányait, valamint az AstraZenecát, a Pfizert-BioNTechet és a Modernát, hogy osszák meg know-how-jukat annak érdekében, hogy „az életmentő oltást világszerte gyártani lehessen és ne csak a fejlett országok polgárai juthassanak hozzá, akik a világ népességének mindössze 16 százalékát teszik ki”.

Ausztriából kiinduló kezdeményezésre civil szervezetek és szakszervezetek tucatjai fordultak közös petícióval Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez az Amnesty Internationaléhez hasonló céllal. „Az EU-nak végre el kell hárítania a jogi akadályokat, amelyek miatt a világ népességének döntő többsége számára a korona tesztek, védőoltások és gyógyszerek sem elérhetők” – áll a nyílt levélben.

Christos Christou: a gyártók a nyereségük maximalizálják

Az állásfoglalásból kiderül, hogy a nyugati országok a vakcinák több mint felét elővételben felvásárolták, amelyeket az AstraZeneca, a Pfizer- BioNTech és a Moderna a tervek szerint idén le tud gyártani. „Ez szűklátókörűségről tanúskodik” – vélik a civilek, hozzátéve, hogy „egy világjárvány csak akkor győzhető le, ha az emberek világszerte hozzáférnek az oltáshoz”.

Az Orvosok Határok Nélkül elnöke, Christos Christou monopóliumról beszél. A világ legnagyobb egészségügyi civil szervezetének vezetője szerint a profit nem szabadna, hogy fontosabb legyen a világjárvány leküzdésénél. „Jelenleg ez a helyzet. A nyugati gyártók a nyereségük maximalizálása érdekében emberek százmillióinak életét és egészségét teszik naponta kockára.”

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Microsoft gigabefektetése a mesterséges intelligenciába

A Kearney globális tanácsadó cég becslése szerint az AI 2030-ra közel 1 billió dollárral járulhat hozzá a délkelet-ázsiai bruttó hazai termékhez (GDP).

Csökken a kereslet, olcsóbb lehet a benzin

A benzin iránti kereslet globális növekedése idén lelassulhat az elektromos autók kínai és USA-beli térnyerése miatt.

Májustól az Accent Hotels üzemelteti a Cardoner Hotelt és a Tihany Yacht Clubot

Két új szállodával bővült az Accent Hotels portfóliója.

Itt a kínai versenyképesség alig rejtett titka  

A kínai gyártók kilencszer több állami támogatást kapnak, mint nyugati társaik - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számításaiból, amelyek segítenek megmagyarázni az ország teljes dominanciáját oly sok ágazatban, a napelemektől az akkumulátorokon át az acélig.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.