Nem helyezkedett az iparűzési adó felfüggesztéséről közös, azt ellenző álláspontra a fővárossal a Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara, tudatta az elnök Karácsony Gergelynek írt levele. Szakértői egyeztetés történt, amelyet az önkormányzat sajnálatos módon politikai célokra használ fel – fogalmaz Nagy Elek.
A Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szakértői által aláírt együttműködési elveket tartalmazó dokumentumot a fővárosi önkormányzat sajnálatos módon politikai célokra használja – közölte a BKIK.
A közlés előzménye, hogy Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán azt írta: a főváros mellett a BKIK sem támogatja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke által tett javaslatot az iparűzési adó (ipa) felfüggesztésére, és erről megállapodás is született a felek között.
A BKIK szerdai közleményében arról írt, hogy a fővárosi önkormányzat és a BKIK szakértői hétfőn és kedden egyeztetést tartottak a BKIK által javasolt 25 milliárdos válságkezelő alap megvalósításáról. Az egyeztetésen lefektették az együttműködés alapelveit, de a két szakértő által – és nem a két fél képviselői által – aláírt együttműködési elveket tartalmazó dokumentum néhány, de lényeges pontban eltér a BKIK vezetése által jóváhagyott szövegtervezettől, és olyan módosításokat tartalmaz, amelyekkel a dokumentum értelmezése az eredeti szándékkal ellentétessé vált.
Nagy Elek, a BKIK elnöke – a sajtóból értesülve a fejleményekről – azonnal levelet írt az ügyben Karácsony Gergelynek, a BKIK ugyanis nem kíván politikai eszköz lenni.
A szakértői egyeztetés, illetve annak eredménye nem arra hivatottak, hogy a BKIK-t a fővárosi önkormányzat politikai álláspontja mellett kiállóként tüntessék fel. Konkrét megállapodás akkor lesz, ha azt a főpolgármester és a BKIK elnöke írják alá – hangsúlyozták.
A BKIK nem kíván nyilatkozni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének iparűzési adó felfüggesztésére vagy megszüntetésére vonatkozó javaslatával kapcsolatban, és különösen nem kívánja azt minősíteni, mivel nem ismeri az arra vonatkozó koncepciót és számításokat – olvasható a kommünikében.
Mint írták, a BKIK saját álláspontot képvisel ipa-ügyben, mégpedig azt, hogy
az ipa elengedése a válság által súlyosan érintett mikro-, kis- és középvállalkozások esetében célszerű, de maximum a mikro- és kisvállalkozások, valamint a válság által súlyosan érintett középvállalkozások esetében.
A főváros által kivetni kívánt ipa+ esetében a BKIK álláspontja szerint alapvetően nem adóemeléssel kell a válságot kezelni, az esetlegesen befolyó forrásokat pedig nem béremelésre kell fordítani, de a BKIK szeretné megismerni a kivetendő adó részleteit, és egyeztetéseket folytatni arról.
A BKIK ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a 25 milliárdos válságkezelő alapot a főváros minél hamarabb létrehozza, akár a BKIK által javasolt többlépcsős formában, amelynek keretében azonnali 2,5 milliárd forint támogatást kaphatnak a bajba jutott vállalkozások.
