Messze állunk a digitális társadalomtól. Az Európai Unió felméréséből az is kiderült mennyire: az utolsó között vagyunk az EU-ban. Boros Botond, a Google magyarországi marketing igazgatója azt is elmondta, hogy változóban van a digitális analfabétizmus fogalma, és hogy miért nem szabad félni a digitális változástól, noha itthon jellemzően az online témában is az offline megoldásokat keresik honfitársaink. Interjú.
– Az Európai Unió minden évben elkészíti a digitális gazdaságról és társadalomról szóló felmérését az EU 28 tagállamára vonatkozóan. Ez a Digital Economy and Society Index, vagy DESI. Ebből egyértelmű, hogy a magyar KKV-k, jelenleg túl prominens körben állnak. Az éllovasok – hagyományosan – a skandináv államok és Észtország. Magyarország a 23. helyen áll. Ez egy hellyel rosszabb, mint a tavalyi helyezés volt.
– Kik vannak mögöttünk?
– Lengyelország, Olaszország, Bulgária, Görögország és Románia van mögöttünk. Közvetlen előttünk pedig Horvátország áll. Tehát alapvetően a közép-kelet-európai országok közül néhány beszorult ebbe az utolsó hat pozícióba.
– Milyen szempontok alapján mérik a teljesítményeket?
– Ötféle elem kerül górcső alá, közte olyan is akad, amire a KKV-knak nincs közvetlen ráhatásuk. Ilyen például a szélessávú internet, vagy az e-önkormányzati funkciók elérhetősége. De azt is figyelembe vehetjük, hogy például van-e az adott KKV-nak weboldala. És ennek kapcsán azt látjuk, hogy a magyar weboldallal rendelkezők aránya 56 százalékot tesz ki egy Deloitte felmérés szerint. Emellett az is látszik ebből a felmérésből, hogy a magyar kis és közepes vállalkozások 29 százaléka egyáltalán nem végez online marketing tevékenységet. Emellett a magyar cégek mindössze 8 százaléka használ e-számla opciót, ami pedig lényegesen megkönnyíti és olcsóbbá teszi a cégek működését. Nem véletlen, hogy a digitális éllovasoknál ez 32 százalék. Vagyis még mindig rengeteg olyan dolog van, amiben azt látjuk, hogy a magyar kis- és középvállalkozások el vannak maradva. Az sem túl erőteljes szám, hogy azon cégek aránya is mindössze 12,5 százalék körül mozog, akik online értékesítést végeznek. Az ilyen adatok láttán mondjuk azt, hogy bőven van még lehetőség a KKV-k digitális edukációjára.
– A Google mit tesz ennek érdekében?
– 2016-ban indítottunk egy oktatási program sorozatot, akkor Digital Workshop néven. Ez ma már Grow with Google néven fut, de igazából Digital Workshop néven is megtalálható a keresőben. Ez egy 88 modulból álló, videós tartalom, ami ezen a weboldalon keresztül érhető el. Minden egyes modul egy adott témakört ölel fel. Mobil marketing, keresőoptimalizálás, analitika, programozási alapok és ismerkedés a gépi tanulás alapjaival. Nem csak Google tartalmak, hanem kimondottan közösségi médiák, tehát Facebook-os tippek és tartalmak is találhatók itt. Minden egyes modul videós oktatási anyagokat tartalmaz, ami angol nyelvű, viszont magyar feliratozású. Aki ezeket a gyakorlatokat elvégzi, helyesen tölti ki a kvíz kérdéseit, az minősítést szerez. Ezt megkaphatja akár KKV, egy diák, voltaképpen mindenki. Az oldal a feladatok elvégzése után a Interactive Advertising Bureau és a Google közös tanúsítványával igazolja, hogy sikeresen befejezte ezt a képzést. Ezt a tananyagot promotáljuk, és oktatjuk is Magyarország 35 városában: eddig 46 ezer embert oktattunk, és még további tízezer oktatását tervezzük.
– Személyes, vagyis offline oktatás online témában?
– Igen, ezek offline oktatások is. Másutt lényegesen népszerűbb az otthoni, internet előtti online tanulás. Magyarországon kimegyünk a helyszínre, és legalább 1,5 óráig oktatjuk a felhasználókat, mert az látszik, hogy a személyes jelenlét, mondjuk úgy: az offline megoldás itt nagyon-nagyon jól működik. Ebben a témakörben az európai régióban mi vagyunk a legerősebbek egyike az embereket mobilizálásában.
– Vagyis mi még az új kapcsán is a régi módszereket igényeljük.
– Igen. Ezért a régi módszert használjuk arra, hogy az új tananyagokat tanítsuk. Ezzel együtt viszont azt látjuk, hogy ez sikeres és jól működik, és a jövőben azt szeretnénk, ha a képzésben minél többen vennének részt. Más aktivitásaink is vannak: például pályázati kereteket is elérhetővé teszünk. Van például egy KódKlub nevű szervezet, amelyet tavaly egy pályázat keretében jelentős összeggel támogattunk, hogy fiatalokat, jellemzően 12-13 éves hátrányos helyzetű diákokat tanítsanak programozásra. Ez is része a Grow with Google programunknak. Alapvetően azt szeretnénk elérni, hogy Magyarországon is fejlődjenek a digitális készségek és ezáltal minél inkább versenyképessé tegyük a munkavállalókat, illetve a KKV-kat a nemzetközi és hazai digitális szférában való eredményes életre.
– Mit oktatnak az említett 1,5 órában?
– Előzetesen felmérjük, hogy milyen tudással rendelkeznek a résztvevők. A nagy tanulság az, hogy nem tudunk úgy odamenni egy helyszínre, hogy egységes anyagot oktassunk. Száz emberből néhányan nagyon képzettek, a kisebbség közepes tudású, a többség pedig szinte semmilyen az online megoldásokat érintő, értékelhető ismeretekkel nem rendelkezik. A fő téma egyébként a keresőmarketinges oktatás, tehát a keresőoptimalizálás és a weboldalak keresőoptimalizálása. Ehhez jön a mobil marketing, a Google Ads hirdetéseknek a menedzselése, illetve az ehhez kapcsolódó kiegészítő, illetve közösségi média funkciók oktatása.
– A helyzetet gondolom nem könnyíti, hogy ma már az egész világ és ezzel az internetes megoldások területe is egyre inkább specializálódik
– Manapság a digitális alulképzettség azt jelenti, hogy valaki be tudja kapcsolni a számítógépet, meg tud nyitni egy böngésző ablakot – esetleg kis segítséggel -, de mondjuk összetettebb dolgokat, például egy online vásárlást, már nem tud megvalósítani. A felső szintű átlagos ismeret pedig az, amikor valaki már pontosan tudja, hogy milyen funkcióval akar dolgozni, mit akar elérni az interneten és azt meg is tudja valósítani. A Grow with Google egy olyan úton indítja el a jelentkezőket, amelynek a végén mindenki megtalálhatja magának a legmegfelelőbb tematikát és ennek kapcsán azt a tudást, amit aztán tökélyre fejleszthet. Természetesen, ha a Grow with Google-t valaki elvégzi, nem szoftverfejlesztői képesítéssel jön ki, de egy olyan alapképzettséget kap, ami után el tudja dönteni, hogy készségei, képességei meg az érdeklődése alapján mi az az irány, amerre érdemes elindulna.
– A továbblépésre milyen lehetőséget kínálnak?
– Az előadóink mindenütt meg tudják mondani, hogy az érdeklődési köre alapján milyen további képzésekre érdemes elmennie valakinek. Magyarországon egyébként elég jó képzések vannak és mivel a legtöbbjükkel kapcsolatban vagyunk, ezért is tudunk alternatívákat javasolni a továbblépéshez. Ami érdekes, hogy miközben a digitális kultúra még gyerekcipőben jár nálunk, a magyar fejlesztők világszintű tudással rendelkeznek és nemzetközileg is rendkívül keresettek – ami egyértelműen a jó minőségi hazai képzésnek is köszönhető.
– A digitális tudás kapcsán milyennek látják, a KKV-éknál érzékelhető generációs szakadék?
– A generációs szakadék egyértelműen létezik. A PWC-nek volt egy nemzetközi felmérése amiből az derült ki, hogy a generációs szakadék nem egy hitvitából ered: az idősebb generáció is elismeri a digitális csatornák fontosságát. De mivel általában az idősebb generáció és nem a fiatalabb van döntéshozatali helyzetben, a kettejük közti konfliktust az szüli, hogy a döntéshozók – vagyis az idősebbek – félnek a digitális csatornák megteremtéséhez szükséges beruházásoktól, az ehhez szükséges erőforrás igénytől, a csapat átalakításától, végső soron az átalakulástól. Pedig lehet ezt folyamatosan is csinálni, mert a digitális transzformációnak pont az a lényege, hogy nem egyszerre változtatunk meg mindent, mert akkor széthullik a szervezet, hanem az, hogy lassan és megfontoltan indulunk el a megoldás irányába. Mondjuk az online fizetés után jön az online házhoz szállítás. Az e-számlázástól kezdve a CRM raktárkészlet követésig minden fokozatosan épülhet be a vállalkozások életébe. Nem véletlen, hogy a jelenleg – a PWC felmérése szerint-, a fiatalabb generáció 36 százaléka csalódottságának adott hangot azért, mert úgy látja, hogy a szenior döntéshozatal, nem elég agilis a digitális változások irányába.
– De a változás elfogadása – ahogy Ön is említette – a szándék mellett plusz költséget is igényel.
– Ez annak a tipikus példája, amikor a hatékonyságnövelés és költségcsökkentés időszakos költségemelkedéssel és erőforrások lekötésével jár. Ezért mi is próbálunk segíteni a KKV-knak: az online marketing területén tudunk olyan szakértőket ajánlani, akik konzultálnak velük, és fel tudják mérni, hogy pontosan mire van szükség. Az analitika azért is nagyon fontos, hogy megértsük, honnan vannak látogatóink és mi alapján, honnan jönnek az ügyfeleink. Emellett a keresőoptimalizálás szintén egy olyan fontos elem, amiben segítséget tudunk nyújtani, mert ezt a küldetésünknek is tekintjük.
– És miként mutatkozhat meg a digitális átállás eredménye ott, ahol közvetlenül nem számszerűsíthető, az értékesítés növekedésén keresztül nem mérhető a haszon?
– A digitális átállás természetesen minden cég esetében mást és mást jelent. Ha mondjuk kertészeti témával foglalkozó, átlagos KKV-t veszünk alapul és van egy terméke, ami itthon népszerű, és azzal nagy valószínűséggel a külpiacokon is sikereket elérhetne el, akkor ehhez a legegyszerűbb támogatást a digitális terjeszkedés adhatja, ami azt is biztosítja, hogy a tulajdonos a lehető legkönnyebben és átláthatóbban tudja menedzselni a céget és arra tud fókuszálni, ami a sikerhez igazán fontos.
