Már az USA-ban is kötelező lesz a génmódosított növények és élelmiszerek (GMO-k) megjelölése. Az új helyzet tovább segítheti a fogyasztók tisztánlátását.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma új iránymutatásokat javasol azon élelmiszerek címkézésére, amelyek genetikailag módosított összetevőket tartalmaznak. Az új szabályozás várhatóan 2020-ban válik kötelezővé a tengerentúlon.
A génmódosított élelmiszerek feltűnésük óta vita tárgyát képezik szerte a világon, hiszen sokan annak ellenére is tartanak tőlük, hogy az eddig elvégzett tudományos kutatások szerint az elfogyasztásuk nem jelent egészségügyi kockázatot. Ezzel egybecseng az is, hogy számos élelmiszergyártó már évekkel ezelőtt feltette a termékeire a „No GMO” feliratot, amely egyértelműen tudatja a vásárlóval, hogy az adott termék nem tartalmaz génmódosított összetevőt.
De mi is az a GMO?
A „GMO” (Genetically Modified Organisms röviden GMO) fogalom használatakor többnyire olyan transzgenikus lényekről beszélünk, amelyekbe más fajból származó géneket ültetnek be, tehát olyan génkombinációt hordozó élőlényt hoznak létre ezzel, mint például a rovarölő, erős toxikus anyagot termelő kukoricát. Az ellenzők a génmanipuláció veszélyeit, káros hatásait, pártolók pedig a termelés forradalmasítását, a világ élelmiszergondjának megoldását emlegetik. (További részletek itt elérhetők)
GMO Magyarországon
Magyarországon 2016 őszén szigorodtak a GMO-mentes termelés szabályai, amikor életbe léptek a genetikailag módosított szervezetektől mentes termelés új szabályai, valamint a GMO-mentes élelmiszer és takarmány előállítás, illetve forgalmazás feltételeit meghatározó hazai rendelet.
Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy külön jelölést kapjon a GMO-mentes élelmiszer, takarmány, valamint az ezekből készült összetett termékek, illetve a GMO-mentes takarmánnyal etetett állatoktól származó hús, hal, tojás, tej és a GMO-mentes méz.
A jelölés használata ugyan önkéntes, de a jelölés használatához a termék előállítójának igazolnia kell, hogy az összetevők nem tartalmaznak genetikailag módosított elemeket. Állati eredetű termékeknél ez azzal a kötelezettséggel is együtt jár, hogy az állatok GMO-mentes táplálásának az élelmiszerláncban nyomon követhetőnek kell lennie.
Magyarország szigorúan tiltja a genetikailag módosított növénykultúrák termesztését, az Európai Uniós szabályozás alapján azonban abban az esetben, ha egy adott GMO-t tartalmazó élelmiszert az EU-ban már engedélyeztek élelmiszercélú felhasználásra, akkor azt – tekintettel az áruk szabad piaci áramlásának kötelezettségére – az egész EU területén és így hazánkban is forgalomba lehet hozni.
Ezeknél a termékeknél azonban a GMO jelenlétére utalni kell – más kérdés, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tapasztalatai szerint ilyen élelmiszereket, a kereslet hiánya miatt csak nagyon ritkán látni a polcokon.
Szabályozás: miért éppen most?
A nagy élelmiszergyártók már régóta hadban állnak a címkézéssel, azért, mert attól tartanak, hogy a vásárlóik nem fogják megvenni azokat a termékeket, amelyeken szerepel a „GMO” felirat.
Az elmúlt években azonban a jogalkotók és a fogyasztói csoportok is sürgetni kezdték a szabályozást, néhány amerikai államban pedig már el is fogadtak olyan törvényeket, amelyek előírják a génmódosított élelmiszerek feltüntetését a termékek csomagolásain. Az egyik ilyen Vermont állam, amelyik 2014-ben úttörője volt a kezdeményezésnek, amelynek köszönhetően hamarosan – várhatóan 2020-ban – szövetségi szintű törvény is születhet.
Most akkor tilos vagy…. ?
A GM-termékek Európába kerülését 2004-ig megakadályozta az EU által 1998-ban elrendelt GMO-moratórium, amely miatt az USA, Kanada és Argentína a WTO előtt beperelte az Európai Uniót a szabad kereskedelem akadályozása miatt.
Az EU 2004-ben a tilalom feloldására kényszerült.
A GMO moratórium feloldása óta, ha egy adott növény forgalmazási, termesztési engedélyt kap, a tagállamok a védzáradék kérelmezésével tiltakozhatnak ellene környezeti és egészségügyi kockázatokról szóló kutatásaik alapján.
A 2015/412/EK irányelv a tagállamok számára a területükön történő termesztésnek korlátozására, illetve megtiltására biztosít lehetőséget azáltal, hogy minden uniós tagállam maga dönthet a GM-fajták felhasználásról.
A tagállamok illetékes miniszterei rendelet keretében környezetpolitikai célokra, város és vidéki területrendezésre, földhasználatra, társadalmi és gazdasági hatásokra, más termékek szennyezésére, agrárpolitikai célokra, valamint a közrendre való hivatkozással utasíthatják el az adott fajta termesztését az országban.
Magyarországot védzáradék védi. További részletek itt
