A bruttó hazai termék (GDP) már a harmadik negyedévben elérheti a járvány előtti szintet, az év egészében pedig erőteljesen, 6,6 százalékkal nőhet – ismertette a legfrissebb előrejelzést a Takarékbank vezető elemzője.
Suppan Gergely kifejtette: az ipar és az építőipar lesz a két húzóerő, ezek az ágazatok 4 százalékponttal húzzák fel az idei GDP-t, a többi ágazat teljesítménye még nem éri el a járvány előtti szintet. Az elemző szerint az ipar 16,4 százalékkal, az építőipar 13,0 százalékkal bővülhet 2021-ben.
Az infláció az idén átlagosan 3,9-4 százalék lehet a Takarékbank elemzési központjának legfrissebb előrejelzése szerint a tavalyi 3,3 százalék után, és nem tartják kizártnak, hogy az év második felében a jegybank kamatot emel. Jövőre 6,7 százalékkal bővülhet a gazdaság, 2023-ban 4,4 százalékkal. Az infláció 2022-ben 3,4 százalék, 2023-ban 3,2 százalék lehet az előrejelzés szerint.
Az iparban az első negyedévi enyhe emelkedést követően a második negyedévben jelentős felpattanást várnak, akkor az ágazat a teljes GDP-t 8-9 százalékponttal húzhatja. A bázishatás miatt áprilisban 65-70 százalékkal ugorhat meg az ipari termelés – mondta Suppan Gergely. Az építőipar március-áprilisban szintén felpattanást mutathat, a szerződésállományok kedvezőek, felfutnak a lakásfelújítások, beindulnak a lakásépítések az állami és uniós fejlesztésekkel együtt az elemző szerint.
Kitért arra, hogy az inflációhoz az üzemanyagok és a dohányáruk csakem 3 százalépontot adnak hozzá április-májusban, emiatt átmenetileg 5 százalék fölé emelkedhet a mutató. Jelentős felfelé mutató kockázatnak nevezte az olajáremelkedést, az acél és rézárak emelkedését, és számos más egyedi “ársokkot”, köztük a takarmányárak, terményárak megugrását.
A gazdasági növekedésre a legfontosabb hátráltató tényező lehet Suppan Gergely szerint, ha a lakosság elutasítja az oltásokat.
A kiskereskedelem megtorpant, már az újabb korlátozások előtt, a márciusi esés után áprilisban térhet vissza a növekedés. A csökkenést csak részben ellensúlyozhatja az internetes kereskedelem élénkülése – jegyezte meg, hozzátéve: az ágazat az év közepétől nyerheti vissza a lendületét, az idei GDP-hez azonban érdemben nem tud hozzátenni. A vendéglátás idén részben magához térhet, a teraszok nyitása gyorsíthatja a helyreállást.
Szólt arról is, hogy a munkanélküliségi ráta 2021 első felében – részben szezonális hatások miatt – 4,5 százalék felett maradhat, az év második felében viszont gyorsan mérséklődhet. Tavaly átlagosan 4,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ami idén 3,9 százalékra süllyedhet.
Az államadósság-ráta a mérséklődő finanszírozási igény, az előfinanszírozás, valamint az érdemben megugró nominális növekedés hatására az idei évtől ismét csökkenő pályára állhat, 2021-ben 77,2 százalékra, 2022-ben 73 százalék közelébe süllyedhet. Suppan Gergely szerint az uniós átlaghoz képest jobban áll a magyar adósságráta, a dél-európaiakkal pedig “össze se lehet hasonlítani”, annyival jobb. Kedvezőnek nevezte az adósság finanszírozási szerkezetét, főként a lakossági megtakarítások jelentős szintje miatt, illetve az alacsony, 20 százalék alatti devizaarány okán.
A járvány lecsengéséig várhatóan marad a mostani forint/euró árfolyam, tavaly nyár óta gyakorlatilag a 360 +/-5-ös sávban tartózkodik kisebb-nagyobb volatilitás közepette, és a világgazdasági helyreállás első jeleinek felbukkanásáig a kivárás és az oldalazás lehet az irány – vélik az elemzők.
A Takarékbank és a Magyar Bankholding elemzői több forgatókönyvet is felvázoltak, ezek abban térnek el egymástól, hogy a korábbi növekedési trendhez mikor térhet vissza a gazdaság. Az alapforgatókönyv szerint ez már az idei harmadik negyedévben megtörténik, a legrosszabb verzió szerint viszont csak 2022 év elején.
