Annak ellenére, hogy az importtal is gazdagított bőséges kínálat továbbra is versenyhelyzetet mutat, a tavaly tavasz óta dráguló vajért egyre többet kell fizetni. Nem véletlen, hogy a magyarok továbbra is a margarinra szavaznak.
Miközben a vaj ára folyamatosan emelkedik, ma már nagyjából átlagosan két-háromszor többe kerül, mint a növényi alapú margarin. Ráadásul a baj nem jár egyedül, mert ezzel együtt több olyan élelmiszernek – péksüteményeknek, édességeknek – is emelkedik az ára, amely vajat tartalmaz.
A vaj drágulása nem ma, hanem tavaly tavasszal kezdődött, és több okra vezethető vissza.
A kedvezőtlen időjárás, egy uniós szabályozás, valamint a növekvő kereslet miatt csak idén megkétszereződött a vaj ára. Még hosszú hónapokig nem lehet számítani csökkenésre. Európa vajhiányban szenved. Ennek oka, hogy a kereslet egyre növekszik a vaj iránt, azonban a tejkínálat alacsony, így az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) szerint
a vaj ára 2017-ben megduplázódott.
Mivel a vaj drágulása nem egy tényezőből ered, egyhamar nem is számíthatunk kedvező fordulatra. A kiindulópont 2015, amikor az Európai Unió a tejpiac liberalizálásával felszámolta a tejkvóta rendszert, ami érezhetően lefelé mozdította az árakat – ami akkor örömmel töltötte el a fogyasztókat. Nem úgy a tejtermelőket, akik nagy számban hagytak fel a számukra így már nem kifizetődő tevékenységgel. Az EU gyors reakciója az önkéntes termeléscsökkentés volt: kompenzációt fizetett azoknak a gazdáknak, akik lemondtak a tejtermelésről. Mindezt abban az időszakban, amikor a világ legnagyobb tejtermelő államai közé – az EU és az USA, valamint Argentína mellett – tartozó Új-Zélandon és Ausztráliában kifejezetten kedvezőtlen volt az időjárás az ágazatnak, és így 2016-ban végül is 0,4 százalékkal csökkent a tejkínálat. A kínálat csökkenése ugyan nem drámai, de ismét bejött egy újabb előre nem várt hatás: az egészségtudatosabb táplálkozás előretörésével, a világban, hirtelen megugrott a vaj iránti kereslet.
Más kérdés, hogy a témában komoly igazodási pontnak számító Kanadai Tejtermék Információs Központ adatsorát elemezve az derül ki, hogy a magyarok többsége, európai összehasonlításban még mindig kevés vajat fogyaszt, közel két kilóval kevesebbet, mint az uniós átlag, miközben nálunk csak a spanyolok és a horvátok fogyasztanak kevesebb vajat. Mindez még akkor is igaz, ha az évtized első éveitől 2016-ig idehaza megduplázódott a vajfogyasztás.
Ennek a kedvező folyamatnak azonban semmiképpen sem használ, hogy miközben 2017 áprilisban a 82 százalékos vaj kilója 2600 forint volt, mára ez 3050 forint – ráadásul tavaly, az ünnepek előtt még ennél is magasabb volt. Jó tudni azonban, hogy miközben számtalan hazai és nemzetközi gyártó márkája jelen van a piacon, a fogyasztók egyre jobban keresik a kereskedelmi márkás – vagyis az egyes áruházláncok saját fantázianevén futó – termékeket, amelyek 15-20 százalékkal olcsóbban kaphatók.
