A hazai almatermesztés problémáinak megoldásához közös javaslat, megegyezés és a gazdák összefogása szükséges – mondta az agrárminiszter a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagykállóban, az Őszköszöntő Szabolcsi Almanap elnevezésű rendezvényen.
Nagy István szavai szerint a nehézséget az okozza, hogy az ágazat minden szereplője egyénileg akarja megoldani a helyzetet, ám a kormány asztalára olyan közös szakmai javaslat kerülhet nemsokára, amely hosszú távon biztosíthatja az almatermesztés jövőjét Magyarországon.
A most meghozott döntés helyessége körülbelül tíz év múlva fog látszódni – rögzítette a rendezvényen megjelent termelők és meghívott döntéshozók előtt a tárcavezető.
Nagy István elmondta, a Vidékfejlesztési Operatív Programban októberben és novemberben megnyíló 50 milliárd forint értékű pályázati összegből mintegy 40 milliárd forintot lehet fordítani élelmiszeripari fejlesztésekre, vagyis akár az almaágazatot érintő beruházásokra, hűtőházak vagy almatárolók építésére is.
Van egy olyan keret és lehetőség, amellyel megfontoltan kell élni. Nem egy-egy ültetvény kérdését kell megoldani, hanem ágazati szinten kell gondolkodni – fogalmazott a miniszter.
Emlékeztetett a néhány héttel ezelőtti léalma körül kialakult helyzetre, és hozzátette, hogy most az étkezési alma fogyasztásának szükségességére kell felhívni a figyelmet.
A tárcavezető szerint azt kell kitalálni, hogy lehet augusztustól áprilisig friss almát tenni a boltok polcaira, és hogyan lehet az almából készült, feldolgozott termékeket kínálni a vásárlóknak.
Az agrárminiszter az MTI kérdésére elmondta, hogy a léalma nyomott ára az étkezési alma árán is meglátszik. A termés jó, a gazdák keresik a hűtési és tárolási lehetőségeket, a kapacitáshiány azonban hátráltatja a jó ár kialakítását – jelezte.
A szeptember közepén megjelent előrejelzések szerint Magyarországon idén a tízéves átlagnál mintegy 25 százalékkal magasabb, 730 ezer tonna almatermés várható, ennek 25-30 százaléka étkezési, 70-75 százaléka ipari alma.
