Megkezdődött Pekingben a kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalások újabb, kétnapos fordulója. A megbeszéléseket amerikai részről Robert Lighthizer kereskedelmi főképviselő és Steven Mnuchin pénzügyminiszter, kínai részről pedig Liu He miniszterelnök-helyettes vezeti.
Legutóbb két hete Washingtonban tanácskoztak a felek, az a forduló megállapodás nélkül ért véget. Vezető amerikai politikusok akkor arra figyelmeztettek, hogy messze vannak a megállapodástól.
Hua Csin-jing kínai külügyi szóvivő hét eleji sajtótájékoztatóján kijelentette, Peking azt reméli, hogy jó eredményekkel zárulnak a tárgyalások.
A világ két legnagyobb gazdaságának képviselői harmadik alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz azóta, hogy Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök december elején Buenos Airesben személyes találkozójukon 90 napra kereskedelmi “tűzszünetet” kötött, esélyt adva a hónapok óta dúló vámháború lezárásának.
Az Egyesült Államok és Kína tavaly nyáron vetett ki kölcsönösen 50-50 milliárd dollár értékű importárura 25 százalékos pótvámot. Szeptember 24-én további, összesen 260 milliárd dollár értékű árura vezetett be pótvámot a két ország. Kína 5, illetve 10 százalékos pótlólagos vámot vetett ki 60 milliárd dollárnyi amerikai árura. Az Egyesült Államok mintegy 200 milliárd dollár értékű kínai termékre vetett ki az év végéig 10 százalékos pótvámot, amelynek mértékét januártól emelte volna 25 százalékra. A pótvám megemelését március 1-ig elhalasztották.
Trump elnök arra akarja rávenni Kínát, hogy csökkentse a kétoldalú kereskedelmi forgalomban kialakult hatalmas többletét, változtasson kereskedelempolitikáján, hagyjon fel a technológiai transzferek kikényszerítésével és a csúcstechnológiai vállalatok állami támogatásával, tartsa tiszteletben a szerzői jogokat. Peking tagadja a vádakat, és az iparpolitikájának megváltoztatását célzó követeléseket úgy értékeli, mint a Kína gazdasági növekedésének fékezésére tett kísérlet.
Januárban az amerikai-kínai kereskedelemben 27,2 milliárd dolláros kínai külkereskedelmi többlet alakult ki, 24 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A kínai kivitel 2,4 százalékkal, 36,5 milliárd dollárra mérséklődött, míg az amerikai termékek kínai importja 41,2 százalékkal, 9,2 milliárd dollárra esett – tette hozzá az MTI.
