Kezdőlap Pénzvilág Arcél - Christine Lagarde az euró őre

Arcél – Christine Lagarde az euró őre

Már biztosnak látszik, hogy Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelenlegi vezetője lesz az Európai Központi Bank (EKB) új elnöke.

A francia szakember már bejelentette: jelölése miatt ideiglenesen távozik a IMF éléről.

Christine Lagarde kulcsszerepet játszott az európai pénzügyi- és adósságválság menedzselésében. Nem ritkán szembement a német állásponttal, de sokszor keményen bánt a dél-európai államokkal is. Izgalmas kérdés tehát, mit várhatnak tőle az elkövetkezendő nyolc évben az euróövezet államai.

Baráti jobb a kis Greta Thunbergnek

Amikor a fiatal klímaaktivista, Greta Thunberg, a ’Fridays for Future’ mozgalom ikonikus alakja megjelent a Davosi Világgazdasági Fórumon, Lagarde volt az első, aki szóba elegyedett a svéd lánnyal. A 16 éves gimnazista polárpulóvert és tornacipőt, az IMF 1,80 magas elnökasszonya elegáns kosztümöt viselt.

„Nagyszerűnek találom, amit teszel” – mondta Lagarde és kezet nyújtott Thubergnek. Villogtak a vakuk, a képek bejárták a világsajtót.

Legyen szó akár klímavédelemről, akár női egyenjogúságról, a párizsi születésű Lagarde kiáll azért, amiben hisz. Még akkor is, ha némely megszólalását sokan nem tartják összeegyeztethetőnek hivatalával.

Lagarde sokszor határozottabban reagált az európai folyamtokra, mint a kontinens vezetői. Határozott fellépésével elismerést vívott ki magának a pénzügyminiszterek és jegybankelnökök között.

Csúcsról csúcsra

Minden bizonnyal 63 évesen ő lesz ősztől nyolc éven át az EKB következő elnöke, a leköszönő olasz szakember, Mario Draghi utóda.

Így hoppon marad a korábban legesélyesebbnek tartott jelölt, Jens Weidmann, a német központi bank elnöke.

A válságkezelő

Igazi krízismenedzser. Amikor 2007-ben francia pénzügyminiszter lett, már látszódtak az amerikai hitelpiaci válság első jelei, amelyből rövidesen világgazdasági- és eurókrízis lett. Lagarde végig az események középpontjában állt. Francia pénzügyminiszterként, majd 2011-től az IMF vezetőjeként az egyik legfontosabb döntéshozó volt.

Wolfgang Schäuble, a német pénzügyminiszter és Lagarde

A válságkezelés másik központi alakjával, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel gyorsan és határozottan döntött az első ad hoc segélyről a csőd szélére jutott Görögországnak. Később hosszú távú segélyprogramot építettek ki, amelyet Írországra, Portugáliára, Spanyolországra, majd Ciprusra is ki kellett terjeszteni. Kettejüknek oroszlánrésze volt a dőlő dominók megállításában.

Lagarde folyamatosan nagyrabecsüléséről biztosította Schäublét. A nyilvánosság előtt „cher Wolfgang”-ként emlegetett, ha kellett mégsem félt határozottan szembe menni a német állásponttal. Görögország államadóságának részbeni elengedése mellett érvelt. Úgy látta, a mediterrán ország e nélkül a nemzetközi segítség ellenére sem fog tudni soha talpra állni. Amikor arra jutott, hogy az észak-európaiakat érvekkel nem lehet meggyőzni, bejelentette, hogy adósság elengedés nélkül az IMF kiszáll az európai mentőakcióból.

Változik az üléspontja – Christine Lagarde az Európai Központi Bank (EKB) új elnöke lehet

Nem félt az unortodox eszközöktől sem. Kritikus véleménye volt az IMF korábbi politikájáról, amely a pénzügyi segítségért radikális kiadáscsökkentésre és neoliberális reformokra kötelezte a bajbajutott államokat.

Elismerte, hogy sokszor hibásak voltak a szervezet becslései a megszorítások várható gazdasági és társadalmi hatásairól. Korábban ismeretlen területekre is kiterjesztette az IMF tevékenységét, mint a klímavédelem vagy az antidiszkrimináció – Lagarde számára személy szerint fontos témák.

Lagarde a francia pénzügyminiszteri és az IMF elnöki székben is az első nő volt. Határozottan támogatja, hogy más fontos posztokat is hölgyek töltsenek be. Véleménye szerint jobb kockázatelemzők és válságmenedzselők. Példaként a Washington Postnak adott interjúban saját magát említette. Hogy szakmai kvalitását és válságkezelői képességét milyen sokra becsülik mások is, mutatja, hogy 2016-ban megerősítették IMF elnökként, habár hazájában büntetőeljárás folyt ellene, amelyben gondatlanság miatt bűnösnek mondta ki a francia bíróság.

Új kihívások

Valószínűleg EKB elnökként ismét bizonyítania kell válságmenedzselési képességeit. Jelenleg ugyan jók az európai gazdasági és pénzügyi mutatók, a szakemberek mégis újabb krízist prognosztizálnak. Ráadásul a korábbi adósság válság leküzdésében szintén elvitathatatlan érdemeket szerző, most távozó EKB elnök, Mario Draghi nehéz örökséget hagy utódjára:

  • A GDP 130%-ra rúgó olasz államadóság refinanszírozása egyre nagyobb gond, Róma nemtartja be az EU költségvetési hiányra vonatkozó előírásait. Márpedig egy bajba jutó Itália a korábban sikeresen alkalmazott tagállami állampapír felvásárlási programhoz túl nagy falat.
  • Megoldatlanok az északi és déli tagállamok közötti gazdaságpolitikai konfliktusok.
  • Nincs egyezség a németek és franciák között az eurózóna égető reformjairól.
  • A konjunktúra egyre lassul.
  • Az európai alapkamat már most -0,4%, így alig van további jegybanki mozgástér a kereskedelmi bankokat bátrabb hitelkihelyezésre ösztönözni és ezzel a gazdaságot élénkíteni.

Új viták

Lagarde kinevezésével ismét fellángolhat a vita a spórolás és a konjunktúraélénkítés kívánatos arányáról az északi és déli tagállamok között, és előjöhetnek az államkötvény felvásárlási program körüli ellentétek is. Utóbbiban az ötletgazda Draghi legnagyobb kritikusa a német jegybankelnök volt. Tehát épp Jens Weidemann, aki most az utolsó pillanatban elvesztette a meccset az EKB elnöki székért. Kérdés, hogy e miatt a szakmai ellentétek közötte és Lagarde között személyes ellenérzésekkel is párosulni fognak-e.

A szakmai differenciák borítékolhatók. Lagarde ugyanis támogatta Drgahi monetáris intézkedéseit. Többször hangsúlyozta, hogy válságban lazább pénzppolitikára van szükség. Híve az közös európai államkötvény kiadásának is, amit a németek a déli országok adósága szocializálásának tartanak, és hevesen elutasítanak.

Az ideális jelölt?!

Szakmai körökben ennek ellenére jó választásnak tartják a francia szakembert. Carsten Brzeski, a holland ING vezető elemzője kiváló kommunikációs képességeit emeli ki. Nem elhanyagolható szempont egy jegybankelnök esetében, ahogy ezt Draghi nyolc éve is mutatja.

Lagarde a metakommunikációnak is mestere. Ezt a közelmúltban az oszakai G-20 tanácskozáson is bizonyította. Macron francia elnökkel és May brit kormányfővel beszélgetett, amikor Ivanka Trump hívatlanul csatlakozott hozzájuk.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Befejeződött a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékának ellenőrzése

Befejeződött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aranytartalékának ellenőrzése; a Magyarországon őrzött 94,73 tonna aranytartalék kifogástalan állapotban van

Felszámolják az első román fapados légitársaságot, a Blue Airt

A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról

Rekordszinten a bitcoin jegyzése

Rekordszintre emelkedett a bitcoin jegyzése a dollárral szemben péntek reggel az intézményi befektetők keresletének a hatására.

Az albérletpiac átalakulására számítanak a szakértők a következő hónapokban

A keresleti viszonyok változásával jelentősen átalakulhat az albérletpiac a következő hónapokban.
Hirdetés

Hírek

Befejeződött a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékának ellenőrzése

Befejeződött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aranytartalékának ellenőrzése; a Magyarországon őrzött 94,73 tonna aranytartalék kifogástalan állapotban van

Jelentősen nő a hitelösszeg az Otthon Start Programban

Az Otthon Start Programban az alacsonyabb kamatszintből adódóan 25-33 százalékkal nőhet a felvehető hitelösszeg, ezzel jobban igazodik a megemelkedett ingatlanárakhoz.

Amit a 3%-os hitelről tudni kell, de nem beszélnek róla

Szeptembertől indul a legfeljebb 3%-os kamatozású lakáshitel, mely legfeljebb...

Augusztus végéig folyósítják az eddig elbírált támogatásokat a Demján Sándor 1+1 Programban

Július végéig 45 milliárd forintot, augusztus végéig pedig az eddig elbírált 105 milliárd forintot folyósítják a Demján Sándor 1+1 Program nyertes vállalkozásai számára.

19,8 százalékkal nőttek globálisan a chipeladások

Globálisan 58,98 milliárd dollár értékben adtak el chipeket májusban, ami 19,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Áprilisához képest a növekedés 3,5 százalék volt.

Történelmi rekordot döntött a magyar tőzsde vezető részvényindexe, a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezető részvényindexe, a BUX első alkalommal lépte át a 100 000 pontos záróértéket szerdán, ezzel a legnagyobb tőkeértékű és forgalmú hazai részvények árfolyamának változását követő BUX a százszorosára nőtt 1991-es 1000 pontos indulási értékéről.

A tervezettnél korábban indítja újra a Budapest és Tel-Aviv közötti járatait a Wizz Air

A Wizz Air a tervezettnél korábban, szeptember 15. helyett augusztus 8-tól indítja újra a Budapest és Tel-Aviv közötti járatait – közölte a légitársaság.

Vállalkozások hozzájutnak a Demján Sándor 1+1 Program forrásaihoz

Már több mint 1300 vállalkozás kapott támogató döntést a Demján Sándor 1+1 Program keretében, a jóváhagyott 105 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból 10 milliárd forintot már megkaptak a cégek, a teljes keret kifizetése augusztus végéig befejeződik.
Hirdetés

Gazdaság

Rekordszinten a bitcoin jegyzése

Rekordszintre emelkedett a bitcoin jegyzése a dollárral szemben péntek reggel az intézményi befektetők keresletének a hatására.

Még Angliában is jól pörgött a Raiffeisen Bank zöld kötvénye

Több mint 3,6-szoros túljegyzést regisztrált zöld kötvényére a Raiffeisen Bank Zrt., melyet 300 millió euró összegben bocsátott ki, megerősítve ezzel a fenntartható finanszírozás iránti...

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,