Megbízható a 2019-es zárszámadás, állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely szerint a 2019-es költségvetés megalapozta a koronavírus-járvány miatti válság menedzselését.
A 2019-es költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentésükben, amelyet beterjesztettek az Országgyűlésnek, megállapítják:
a költségvetési intézményrendszer 2019-ben biztosította a szabályszerű gazdálkodást a közpénzekkel, a hiányra és az államadósságra vonatkozó törvényi előírások teljesültek.
A jelentéshez kapcsolódó makrogazdasági elemzésében az ÁSZ rámutat: 2019-ben folytatódott a több éve tartó költségvetési stabilizáció és a gazdaság dinamizálása. Ezek a folyamatok a Covid-19 járvány hatására 2020-ban megtörtek, de pozitív következményeik 2020-ban is éreztetik hatásukat. A 2019-es költségvetési és makrogazdasági folyamatok biztonságosabb alapot teremtettek a gazdasági visszaesés káros következményeinek enyhítéséhez.
2019-ben a központi alrendszer teljesített bevételi főösszege 21 542,2 milliárd forint, kiadási főösszege 22 670,1 milliárd forint, így a központi alrendszer tényleges pénzforgalmi hiánya 1127,9 milliárd forintot tett ki. Ez a bruttó hazai termék 2,4 százaléka, egy százalékponttal alacsonyabb az előző évihez képest. A kormányzati szektor uniós módszertan szerinti hiánya a bruttó hazai termék 2 százaléka. Így – az előző évekhez hasonlóan – teljesült az Európai Unió által előírt kritérium – közölte az ÁSZ.
Kiemelik, hogy a jogszabályok által előírt adósságszabályok teljesültek, mivel a kormányzati szektor államadósságának bruttó hazai termék arányában kifejezett értéke 2019-ben az előző év december 31-i 68,1 százalékról 64,0 százalékra apadt, és tovább csökkent a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti államadósságának a bruttó hazai termék arányában kifejezett értéke, a 2018. év végi 69,1-ről 65,4 százalékra.
Megjegyezték, hogy az ÁSZ 41 szervezetnél tárt fel – a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő adatok megbízhatóságát, illetve a 2019-es központi költségvetés végrehajtásának szabályszerűségét nem befolyásoló – szabálytalanságokat, hiányosságokat, főként a számvitel, a könyvvezetés, a kötelezettségvállalás, valamint a kifizetést megelőző kontrollok működésének témaköreiben. Ezek többségét már az ellenőrzés során kijavították a szervezetek.
Az ÁSZ makrogazdasági elemzése rámutat: a GDP növekedés 2019-ben 4,6 százalék volt, ami meghaladta a világ, az EU, illetve az eurózóna átlagát, valamint 0,5 százalékponttal a költségvetési törvényjavaslatban foglalt makrogazdasági előrejelzést.
A számvevők szerint az államadósság GDP-hez viszonyított szintjének folyamatos és jelentős csökkentése hozzájárult a befektetői bizalom erősödéséhez. Ugyanakkor az államadósság nominális összege az elmúlt években is emelkedett, ami növeli a finanszírozási kockázatokat.
Ezért is fontos, hogy az államadósságon belül jelentősen mérséklődött a devizaadósság aránya, a finanszírozásban pedig lényegesen nőtt a hazai és ezen belül a lakossági megtakarítások. Ezzel összhangban Magyarország külső eladósodottsága számottevően javult.
A dinamikus gazdasági növekedés hatására nemcsak a foglalkoztatás szintje nőtt meg, hanem a munkaerő értékesebb erőforrássá vált. Ennek következtében a munkáltatók többsége 2020-ban a gazdasági visszaesés ellenére is létszámának megtartására törekedett, illetve a járványtól kevésbé érintett munkáltatók a nyár folyamán elhelyezkedési lehetőséget tudtak kínálni a munkahelyüket a veszélyhelyzet idején elveszítők részére – írták.
A magyar költségvetés éveken keresztül több száz milliárd forinttal megelőlegezte az EU társfinanszírozásával megvalósuló programok uniós bevételeit, ezáltal felgyorsítva a célzott fejlesztéseket. A megelőlegezett összegek beérkezése egy kritikus időszakban mérsékli majd az államadósságot – tették hozzá.
Megjegyezték azt is, hogy a gazdaság kifehérítése érdekében hozott intézkedések hatására javult az adóbeszedés hatékonysága, és ez az idei gazdasági visszaesés idején is stabilizálóan hat a költségvetés bevételeire.
