Milyen is lesz az új felsőoktatás? Hogyan alakul át a finanszírozási, különösen az állami helyek finanszírozási rendje? Annak apropóján idézzük fel az erről megjelenteket, hogy Palkovics László innovációs miniszter elmondta, a kormány kiterjeszti a Corvinus Egyetemnél alkalmazott új modellt az egész felsőoktatásra.
A HÖOK pécsi, hét végi közgyűlésén elhangzottak arra utalnak, hogy egyfajta vállalkozói, cégszerű formára válthatnak át a felsőoktatási intézmények.
Palkovics László a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának tisztújító közgyűlésén azt mondta: a Corvinus Egyetem új működési modelljéhez vezető vezető folyamatot az egész magyarországi felsőoktatásra szükséges kiterjeszteni. Azzal a céllal, hogy egyszerűbb, hatékonyabb működési környezet révén megteremtsék a versenyképesség alapjait a felsőoktatásban.
Hozzátette: azt szeretnék, ha a magyar egyetemek ugyanolyan feltételek mellett tudnának működni, mint más országok egyetemei vagy egy magyarországi magánegyetem, és nem terhelnék az intézményeket feleslegesen olyan ügyek, ami ebbe a struktúrába nem fér bele.
Mint emlékezetes korábban csupán egyetlen intézmény, a Corvinus Egyetemátalakításáról volt szó. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptemberben jelentette be: jövő július 1-jétől állami alapítású alapítvány tartja fenn a Corvinus Egyetemet, amely közhasznú felsőoktatási intézményként működik majd.
A pécsi eseményen Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára már arról beszélt, az egész felsőoktatás előtt megnyitják az új lehetőséget: “azt, ami most a Corvinus Egyetemmel történik”, legalább jogszabályi szinten szeretnék a többi felsőoktatási intézmény számára is biztosítani. Minden intézménynek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy eredményesen tudjon gazdálkodni és meg tudja valósítani azt a küldetést, amire hivatott – jelentette ki.
A működési modell, a Corvinus Egyetemen
2019 nyarán kikerül az egyetem a közvetlen minisztériumi fenntartás alól, és az állam alapította közhasznú alapítvány működteti tovább. Az anyagi alapot pedig részvénycsomag biztosítja, amelyet átad a kormány az alapítványnak. Erről egy korábbi tájékoztatón Gulyás Gergely miniszter beszélt. Egyelőre azonban ennél többet nem tudhatunk. Így az sem ismert, hogy melyik részvénycsomagról lehet szó. Kézenfekvő lenne, ha a kormány a költségvetési osztalékból adna a működési költségekre az egyetemnek, miért kerülnek az alapítványhoz ezzel szemben a papírok. A Portfólió szerint több részvénycsomag is szóba jöhet.
Az átalakításnak a kormányzati érvelés szerint azért kell megtörténnie, mert – mint Palkovics fogalmazott: a termelékenység növekedéséhez elengedhetetlen Magyarország és a hazai tulajdonú vállalkozások innovációs képességének javítása, ehhez pedig az egyetemek biztosíthatnak hátteret. Az egyetemekre szeretnék ráépíteni azt a támogató funkciót, amely a vállalkozások innovációs képességének fejlődéséhez vezet. Ha ez nem valósul meg, komoly gondokkal szembesülnek a 30 éve létező, első generációs magyar vállalatok – mondta.
Mit jelent a ‘corvinusi út’ a hallgatók összetétele szempontjából?
Hogyan alakul át a finanszírozási, különösen az állami finanszírozási rend? Erről a Népszavában találtunk információt.:
A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) kancellárja, Pavlik Lívia lapban megjelentek szerint erről azt mondta, 2020-ban nem hirdetnek majd állami férőhelyeket a jelentkezőknek. Az állami ösztöndíjas képzés helyett létrehoznak egy Corvinus-ösztöndíjat. A fizetős hallgatók nagyobb arányban, legalább 60 százalékban lesznek jelen az egyetemen. Számítanak a külföldi hallgatók számának növekedésére is: 2030-ra a jelenlegi 15-ről 45 százalékra akarják növelni arányukat.
A nemzetköziesítés fontos szempont: hamarosan egy nemzetközi kollégium építésébe kezdenek, a külföldi oktatók, kutatók arányát is növelni akarják. A folyamat egyik kezdő lépése lehet a kínai Fudan Egyetemmel kötött megállapodás, ennek keretében egy kettős diplomaprogram indul az egyetemen – szemeszterenként mintegy négymillió forintos tandíjjal.
Az akadémiai cél az, hogy a Corvinus Európa legjobb száz, és a világ legjobb kétszáz egyeteme közé kerüljön 2030-ra.
Mi várható még?
A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai alcímet viselő koncepciót első olvasatban már a kormány át is tekintette. A koncepció főcíme: Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016.
Ebből idézünk:
“A 2020 (2023) utáni fejlesztés már nem alapozható a Strukturális Alapokból származó támogatásokra. Ezért szükség van arra, hogy kormányzati ösztönzőkkel is segítsük az intézményeket abban, hogy a csökkenő hallgatói létszám ellenére kismértékben növekvő állami szerepvállalás mellett, a közösségi forrásokat képesek legyenek kipótolni saját működésükből eredő külső források bevonásával.
A versenyképes képzés és a színvonal emelése érdekében tehát egyre inkább szükséges annak a nézetnek az elfogadtatása, hogy az állami felsőoktatási intézményeknek is lehet és kell piaci elvek szerinti működniük.
A teljes oktatási rendszer finanszírozását nyilván nem lehet piaci alapokra helyezni, de az intézményeknek a szükséges források biztosítását tekintve több lábon kell állniuk, mert a közvetlen állami támogatástól való függés jelenlegi mértéke instabilitáshoz vezethet.”
