A magyarországi Audi-dolgozók jelentős béremelést követelnek. A Škodánál Csehországban pedig több béren kívüli juttatást. Kelet-Közép-Európa már nem olcsó összeszerelő-üzem? – teszi fel a kérdést Németország egyik legtekintélyesebb napilapja, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
Sztrájkhullám a régióban
A német autóipar számára Magyarországon eddig ideálisak voltak a feltételek: olcsó és jól képzett munkaerő, kiváló infrastruktúra. A magyar dolgozók most azonban követelésekkel álltak elő. A győri Audi-gyárban a múlt pénteken kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak. A 12 ezer munkavállaló felét tömörítő szakszervezet 18%-os bérfejlesztést, valamint a Lajtán inneni és túli bérek közötti olló zárását követeli. Különösen nem tetszik a munkavállalói érdekképviseletnek, hogy a kollégák nem csak Németországban, de még Szlovákiában is lényegesen, 28%-al többet keresnek. Az Audi eddig 10%-os azonnal és ’20-ban további 10%-os bérfejlesztést ígéret.
„A munkabeszüntetésnek nem volt kihatása a szállításokra – nyilatkozta gyár szóvivője az FAZ-nak. A tárgyalások tovább folynak. Az Audi Hungária menedzsmentje abban érdekelt, hogy a gyár a munkavállalók elégedettsége mellett őrizze meg a versenyképességét, így garantálva hosszú távon a munkahelyeket – tette hozzá.
A munkabeszüntetés a győri üzemben nem egyedi eset az Audit tulajdonló Volkswagen-konszernnél – számol be a gazdasági fókuszú német napilap. Tavaly egy másik leányvállalat, a Škoda csehországi üzemeiben 15%-os béremelést követeltek és határozatlan idejű munkabeszüntetéssel fenyegettek a munkavállalók. A kompromisszum végül 12%-os emelés és minden munkavállaló számára egyszeri 2600 (!) eurós prémium lett. A munkabéke azonban nem tartott sokáig. A megállapodás idén márciusban lejár; a dolgozók most magasabb béren kívüli juttatásokat akarnak.
Emelkedő kerestek és bérköltségek
A kelet-közép-európai munkavállalók jó alkupozícióban vannak – véli az FAZ. Magas a termelékenység és a régión belül már alig van lehetőség áthelyezni a gyártást, mert egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni. Sokan ugyanis Nyugat-Európába mentek, a maradók pedig már válogathatnak az ajánlatok között. Csehországban évek óta gyakorlatilag teljes foglalkoztatás van; 1,9%-os, Európában a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta. A számok a régió más országaiban sem sokkal rosszabbak: Lengyelországban 3,8, Magyarországon 3,7, Romániában 3,9. Irigylésre méltó számok különösen Dél-Európa számára, ahol a görögök 19, az olaszok 10, a spanyolok 15%-os munkanélküliséggel küzdenek. A kelet-közép-európai munkanélküliségi ráta jobb az EU 6,7%-os átlagánál is.
Nem csoda, hogy emelkednek a bérek. A legerőteljesebben éppen Magyarországon, 2018-ban 10% felett. A kép teljességéhez azonban hozzátartozik, hogy a poszt szocialista országok munkavállalói átlagosan még mindig 35%-al kevesebbet keresnek nyugati kollégáiknál – hívja fel a német olvasók figyelmét a cikk.
A munkáltatók számára a béreknél fontosabbak az ezekre rakódó adókat és járulékokat is magukba foglaló bérköltségek. Itt még nagyobb volt a 2018-as növekedés Kelet-Közép-Európában. A legerőteljesebb Romániában (14%), Lettországban (13%) és Litvániában (11%) emelkedtek a bérköltségek. Magyarország (9%) a negyedik a sorban Csehországot (8%) és Lengyelországot (7%) csak kevéssel, de az uniós átlagot (3%) jóval megelőzve. Utóbbit Nyugat- és Dél-Európa húzza le: Németország 3%, Olaszország 2,5%, Belgium 1%.
Veszély a sikerben?
Az Audi sok milliárd eurót fektetett be Győrben. Az üzem világviszonylatban is az egyik legfontosabb nem csak az ingolstadti autógyártó, de az egész VW-konszern számára. Több márkához is készülnek itt motorok. 2018-ban kétmillió darab! – informálja olvasóit a német napilap.
A cikk végezetül összefoglalja, miért lett Magyarország az elmúlt években közkedvelt a német autógyártók körében: nyugat-európai, de részben régiós összehasonlításban is még mindig alacsony bérköltségek, kedvező földrajzi fekvés, kiváló infrastruktúra, képzett munkaerő. Így nem meglepő, hogy az Audi mellett a Mercedes és az Opel is jelen van. A BMW pedig most épít milliárd-eurós beruházással új gyárat. A magyar export harmadáról az autóipar gondoskodik. Ekkora függőség azonban már sebezhetővé teszi a gazdaságot – figyelmeztet az FAZ.
Petrus Szabolcs