Alex Karp, a Palantir Technologies vezérigazgatója Fotó: golden.com
Miközben a technológiai szektorban egyre élesebb vita zajlik a felsőoktatás relevanciájáról, a Palantir Technologies, az amerikai kormányzati és hírszerzési szerződéseiről ismert adatelemző óriás, most radikális lépésre szánta el magát. A cég vezérigazgatója, Alex Karp szerint az amerikai egyetemek rendszere “törött”, és ahelyett, hogy a diplomásokra várnának, egyenesen a középiskolások között keresik a tehetségeket.
A Palantir elindította a „Meritocracy Fellowship” programot, amelynek célja, hogy a frissen érettségizetteknek lehetőséget adjon a teljes munkaidős munkára, megkerülve a hagyományos egyetemi utat – írja a The Wall Street Journal.
A felsőoktatás válsága: “Platitűdökkel foglalkoznak”
Alex Karp, aki maga is a Stanfordon szerzett jogi diplomát, nem rejtette véka alá véleményét a felsőoktatásról. Egy augusztusi eredménybeszámolón kijelentette, hogy az egyetemi hallgatók felvétele manapság azt jelenti, hogy olyan embereket vesznek fel, akik “pusztán platitűdökkel (közhelyekkel) foglalkoztak”.
A Palantir álláspontja szerint az egyetemi felvételi rendszerek hibás kritériumokon alapulnak, és az oktatási intézmények már nem a meritokráciát és a kiválóságot keresik. Ezzel a programmal a cég egy alternatív utat kínál azoknak a fiataloknak, akik készen állnak a valós munkára.
A “Meritocracy Fellowship” program
A Palantir kísérlete hatalmas érdeklődést váltott ki: az első, 22 fős osztályba több mint 500 középiskolás végzős jelentkezett. A négy hónapos program két fő részből áll:
- Négyhetes szeminárium: a program egy intenzív, négyhetes szemináriummal indult, amelynek fókuszában a nyugati civilizáció alapjai, az amerikai történelem és a vezetői esettanulmányok (például Abraham Lincoln és Winston Churchill) álltak. A szeminárium célja a kritikus gondolkodás és a szélesebb kontextus megértésének fejlesztése volt.
- Valós projektek: ezt követően a gyakornokok beágyazódtak a Palantir csapatába, ahol azonnal valós ügyfélprojekteken kezdtek dolgozni. Az első hetek a cég szándéka szerint “tűzkeresztségnek” bizonyultak, ahol a fiatalok a legkomplexebb iparágakban (kórházak, biztosítótársaságok, védelmi ipar) szerezhettek tapasztalatot.
Matteo Zanini, az egyik kiválasztott gyakornok, aki a Brown Egyetemre szóló felvételét és egy teljes ösztöndíjat is visszautasított a Palantir kedvéért, elmondta: „Azt kérdeztem magamtól, melyik cég tesz embereket valós projektekre a harmadik napon? Ez őrület.” A fiatalok a Palantir által megalkotott „forward-deployed engineer” (előre telepített mérnök) pozícióban dolgoznak, ami lényegében egy tanácsadói szerep, ahol az ügyfelek helyszínén oldanak meg komplex problémákat.
A szakmai hitelesség felülírja a diplomát
A Palantir vezetői szerint a négy hónap elegendő volt ahhoz, hogy világos képet kapjanak arról, ki illeszkedik a vállalati környezetbe, és ki nem. A program sikeresen teljesítő 22 fiatal teljes munkaidős állásajánlatot kaphat a cégtől, ezzel végleg megkerülve a felsőoktatást.
A Palantir kísérlete rávilágít arra a globális trendre, hogy a vállalatok egyre kevésbé támaszkodnak a hagyományos diplomákra, és sokkal inkább a gyakorlati készségeket, a problémamegoldó képességet és a valós tapasztalatot értékelik. A Palantir példája komoly kihívás elé állítja az egyetemeket, és arra ösztönözheti a többi nagyvállalatot is, hogy alternatív utakat keressenek a tehetségek felkutatására.
Már csak azért is, mert a Palintir Technologies nem egy tucat a nagy amerikai tech cégek közül. Egyik társalapítója az a Peter Thiel, amerikai vállalkozó, kockázati tőkés és politikai gondolkodó, aki mára a Szilícium-völgy egyik legmeghatározóbb alakjává vált: az üzleti életben a PayPal és a Founders Fund alapítójaként, valamint a Facebook első külső befektetőjeként vált ismertté. A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően társalapított Palantir célja eredetileg az volt, hogy a hírszerző szervek számára fejlesszen olyan adatfeldolgozó rendszereket, amelyek elősegítik a biztonsági kockázatok korai felismerését. Thiel nevéhez azóta számos nagy horderejű technológiai és politikai kezdeményezés fűződik – többek között az amerikai védelmi iparral és mesterséges intelligencia-fejlesztésekkel kapcsolatos projektek is.
