Kezdőlap Világgazdaság Az amerikaiak sem tudják, jó lenne-e, ha Putyin veszítene

Az amerikaiak sem tudják, jó lenne-e, ha Putyin veszítene

Illusztráció: Bigstock

Oroszország legutóbbi fenyegetései, hogy atomfegyvereket vet be és még tovább csökkenti az energiaellátást, eddig nem riasztották el Ukrajna amerikai és európai szövetségeseit, sőt még eltökéltebbé tették őket abban, hogy győzelemre segítsék Kijevet. Amiben nem annyira biztosak, az az, hogy akarják-e, hogy Vlagyimir Putyin veszítsen.

Joe Biden múlt csütörtökön a feszültséget a nyilvánosság elé hozva arra figyelmeztetett, hogy az orosz elnök nukleáris fenyegetései nem biztos, hogy blöffnek bizonyulnak, mivel egyéb lehetőségei szűkülnek az ukrajnai invázió megmentésére.

A Bloomberg beszámolója szerint Putyin még jobban sarokba szorította magát azzal, hogy gyakorlatilag kizárta a tárgyalásokat a megszállt ukrán területek annektálásával, és megduplázta a harc iránti elkötelezettségét a részleges mozgósítás elrendelésével.

Sarokba szorítva?

Putyin tulajdonképpen új feltételeket tett le az asztalra. Gyakorlatilag nincs mozgástere” – mondta Alekszej Makarkin, a moszkvai Politikai Technológiák Központjának helyettes vezetője.

Egy európai tisztviselő Putyin helyzetét egy sarokba szorított állatéhoz hasonlította, amely egyre veszélyesebbé válik, ahogy egyre jobban belehajtja magát a csapdába.

Ráadásul Ukrajna ellentámadása néhány hét alatt több ezer négyzetkilométernyi területet foglalt vissza, amely korábban Oroszország kezében volt, és ez felerősíti Kijev azon törekvését, hogy Moszkva erőit még jobban visszaszorítsa, esetleg még azon a vonalon túlra is, amelyet a február 24-i invázió előtt tartottak. Minél nagyobb előrehaladást érnek el, annál nagyobb lesz a nyomás egy olyan vereségre, amelyet Putyin nem tudna elfogadni.

Amerikai és európai tisztviselők kevés esélyt látnak arra, hogy Oroszország újonnan mozgósított, kevés motivációval, kiképzéssel és korlátozott felszereléssel rendelkező erői lehetővé teszik Putyin számára az ukrán előrenyomulás megállítását.

De nem látnak gyors győzelmet sem, és ellenálltak Kijev azon követelésének, hogy nagyobb hatótávolságú fegyverekkel gyorsítsák fel az eredményt.

Mivel már csak néhány hét van hátra, mielőtt a téli hideg elkezdi megnehezíteni a harcokat, amerikai és európai tisztviselők attól tartanak, hogy a háború elhúzódhat, mivel Oroszország nem tudja visszaszerezni a kezdeményezést, de hajlandó hatalmas mennyiségű embert és felszerelést bevetni Ukrajna előrenyomulásának lassítására. Egyesek szerint Kijev jövő nyárra képes lehet visszaszorítani Moszkva erőit.

Ukrán tisztviselők szerint az ellentámadásuk eddigi sikere azt mutatja, hogy 3-6 hónapon belül kiűzhetik az orosz csapatokat a február 24-i invázió óta elfoglalt terület nagy részéről, ha az Egyesült Államok és a NATO szövetségesei továbbra is szállítanak fegyvereket. Az eddigi harctéri sikerek felerősítették azokat a felhívásokat, amelyek az Oroszországtól elvesztett összes terület visszafoglalására irányulnak, beleértve a Krímet is, amelyet Putyin 2014-ben annektált.

További eszkaláció?

Moszkvában egyes tisztviselők azt remélik, hogy az európai és amerikai határozottság meggyengül az energiakivonások és az Ukrajna támogatásának növekvő költségei nyomása alatt. De a nyilvános bizalomnyilvánítás mögött, miszerint a mozgósítás lehetővé teszi az orosz csapatok számára, hogy egy-két hónapon belül folytassák az offenzívát, egyes bennfentesek elismerik, hogy a Kreml most legfeljebb egy évekig elhúzódó konfliktusra törekedhet, amely időszakos fellángolásokkal jár.

Ez a kilátás mindkét oldalon felerősítette a félelmet, hogy Putyin úgy dönthet, hogy nincs más választása, mint a további eszkaláció, az ukrán erőművekre és más polgári létesítményekre mért még nagyobb csapások, illetve vegyi vagy nukleáris fegyverek bevetése. A Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat gázvezetékek szabotálása aggodalmat keltett, hogy Európa energetikai infrastruktúrája is célpont lehet.

Putyin “meglehetősen veszélyes és vakmerő” tud lenni, amikor “úgy érzi, hogy kicsúszik a kezéből az irányítás” – mondta William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója egy, a CBS-nek adott interjújában. Az orosz vezető “hibás feltételezések alapján dolgozik, amikor azt hiszi, hogy keményen meg tud birkózni az ukránokkal, az Egyesült Államokkal és a Nyugattal” – tette hozzá.

John Bolton volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a héten nyilvánosan “rendszerváltásra” szólított fel, mondván, Putyinnak mennie kell. Egyes európai tisztviselők azonban attól tartanak, hogy az utódja még keményebb lesz.

A bizonytalanságot növeli, hogy miközben Putyin retorikailag nagyon keményen fogalmazott a “vörös vonalakról“, ezt nem mindig támasztotta alá tettekkel. Néhány területet, amelyet Putyin az annexiókat követően “örökre” orosznak nyilvánított, az ukrán hadsereg már visszafoglalt, ami heves kritikát váltott ki az állami médiában a Kreml erőinek teljesítményével kapcsolatban.

Annak ellenére, hogy Putyin arra figyelmeztetett, hogy a Krím elleni támadások masszív megtorlást váltanak ki, a háború nem eszkalálódott drámaian, miután Kijev a nyáron csapások sorozatával támadta a félszigeten lévő katonai létesítményeket. Oroszország pedig eddig mindent megtett azért, hogy az Ukrajnához közeli határ menti területek elleni támadásokat lekicsinyelje, és a robbanásokat időnként “hangos zajoknak” nevezte a nyilvánosság előtt, hogy ne kelljen beismernie a saját területén folytatott harcokat.

Egy szélesebb körű vereség Ukrajnában túl sok lenne Putyinnak ahhoz, hogy eltitkolja. “Az oroszok ezt nem értenék meg” – mondta Makarkin politikai tanácsadó.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Vállalati tömegközlekedésre szoktatnák át a dolgozókat

Autó helyett céges busszal munkába járni nemcsak olcsóbb és kényelmesebb lehet, hanem mérhetően környezetkímélőbb is - ezt bizonyítja az Audi Hungaria példája, ahol már el is indult az a program, amelyben a dolgozókat a vállalati közösségi közlekedés felé terelik. A teljesen magyar fejlesztésű MyBusDirect szoftver nemcsak optimalizálja a céges járatokat, de pontos adatokkal is szolgál a fenntarthatósági jelentésekhez.

Augusztus végéig folyósítják az eddig elbírált támogatásokat a Demján Sándor 1+1 Programban

Július végéig 45 milliárd forintot, augusztus végéig pedig az eddig elbírált 105 milliárd forintot folyósítják a Demján Sándor 1+1 Program nyertes vállalkozásai számára.

19,8 százalékkal nőttek globálisan a chipeladások

Globálisan 58,98 milliárd dollár értékben adtak el chipeket májusban, ami 19,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Áprilisához képest a növekedés 3,5 százalék volt.

Történelmi rekordot döntött a magyar tőzsde vezető részvényindexe, a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezető részvényindexe, a BUX első alkalommal lépte át a 100 000 pontos záróértéket szerdán, ezzel a legnagyobb tőkeértékű és forgalmú hazai részvények árfolyamának változását követő BUX a százszorosára nőtt 1991-es 1000 pontos indulási értékéről.
Hirdetés

Hírek

Augusztus végéig folyósítják az eddig elbírált támogatásokat a Demján Sándor 1+1 Programban

Július végéig 45 milliárd forintot, augusztus végéig pedig az eddig elbírált 105 milliárd forintot folyósítják a Demján Sándor 1+1 Program nyertes vállalkozásai számára.

19,8 százalékkal nőttek globálisan a chipeladások

Globálisan 58,98 milliárd dollár értékben adtak el chipeket májusban, ami 19,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Áprilisához képest a növekedés 3,5 százalék volt.

Történelmi rekordot döntött a magyar tőzsde vezető részvényindexe, a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezető részvényindexe, a BUX első alkalommal lépte át a 100 000 pontos záróértéket szerdán, ezzel a legnagyobb tőkeértékű és forgalmú hazai részvények árfolyamának változását követő BUX a százszorosára nőtt 1991-es 1000 pontos indulási értékéről.

A tervezettnél korábban indítja újra a Budapest és Tel-Aviv közötti járatait a Wizz Air

A Wizz Air a tervezettnél korábban, szeptember 15. helyett augusztus 8-tól indítja újra a Budapest és Tel-Aviv közötti járatait – közölte a légitársaság.

Vállalkozások hozzájutnak a Demján Sándor 1+1 Program forrásaihoz

Már több mint 1300 vállalkozás kapott támogató döntést a Demján Sándor 1+1 Program keretében, a jóváhagyott 105 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból 10 milliárd forintot már megkaptak a cégek, a teljes keret kifizetése augusztus végéig befejeződik.

Alig változott szerda reggelre a forint árfolyama

Lényegében nem változott szerda reggelre a forint árfolyama az előző esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.

Új kriptószereplő lépne a Revolut helyére Magyarországon

A Revolut kriptoszolgáltatásainak magyarországi felfüggesztése után – amelyet egy júniusi törvénymódosítás indokolt a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltás büntethetőségének bevezetésével – a Bitget szabályozott, blokklánc-alapú alternatívát kínál a hazai felhasználóknak. A platform spot- és határidős piacokat, stakinget, valamint mesterséges intelligenciával működő kereskedési asszisztenst biztosít, és átlátható eszközkezelést ígér. A Bitget közleményében arra buzdítja a magyar kriptófelhasználókat, hogy próbálják ki a kereskedést a platformon, amely az oktatást, biztonságot és digitális tulajdont helyezi előtérbe.

Korszakváltás a neten: így szorulnak ki a tartalomkészítők a keresőkből

Az utóbbi hónapokban drámai átalakuláson megy keresztül az online tartalomfogyasztás és -terjesztés világa. A keresőoptimalizálás (SEO), ahogyan ismertük, szétesőben van.
Hirdetés

Gazdaság

Még Angliában is jól pörgött a Raiffeisen Bank zöld kötvénye

Több mint 3,6-szoros túljegyzést regisztrált zöld kötvényére a Raiffeisen Bank Zrt., melyet 300 millió euró összegben bocsátott ki, megerősítve ezzel a fenntartható finanszírozás iránti...

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.