Oroszország legutóbbi fenyegetései, hogy atomfegyvereket vet be és még tovább csökkenti az energiaellátást, eddig nem riasztották el Ukrajna amerikai és európai szövetségeseit, sőt még eltökéltebbé tették őket abban, hogy győzelemre segítsék Kijevet. Amiben nem annyira biztosak, az az, hogy akarják-e, hogy Vlagyimir Putyin veszítsen.
Joe Biden múlt csütörtökön a feszültséget a nyilvánosság elé hozva arra figyelmeztetett, hogy az orosz elnök nukleáris fenyegetései nem biztos, hogy blöffnek bizonyulnak, mivel egyéb lehetőségei szűkülnek az ukrajnai invázió megmentésére.
A Bloomberg beszámolója szerint Putyin még jobban sarokba szorította magát azzal, hogy gyakorlatilag kizárta a tárgyalásokat a megszállt ukrán területek annektálásával, és megduplázta a harc iránti elkötelezettségét a részleges mozgósítás elrendelésével.
Sarokba szorítva?
“Putyin tulajdonképpen új feltételeket tett le az asztalra. Gyakorlatilag nincs mozgástere” – mondta Alekszej Makarkin, a moszkvai Politikai Technológiák Központjának helyettes vezetője.
Egy európai tisztviselő Putyin helyzetét egy sarokba szorított állatéhoz hasonlította, amely egyre veszélyesebbé válik, ahogy egyre jobban belehajtja magát a csapdába.
Ráadásul Ukrajna ellentámadása néhány hét alatt több ezer négyzetkilométernyi területet foglalt vissza, amely korábban Oroszország kezében volt, és ez felerősíti Kijev azon törekvését, hogy Moszkva erőit még jobban visszaszorítsa, esetleg még azon a vonalon túlra is, amelyet a február 24-i invázió előtt tartottak. Minél nagyobb előrehaladást érnek el, annál nagyobb lesz a nyomás egy olyan vereségre, amelyet Putyin nem tudna elfogadni.
Amerikai és európai tisztviselők kevés esélyt látnak arra, hogy Oroszország újonnan mozgósított, kevés motivációval, kiképzéssel és korlátozott felszereléssel rendelkező erői lehetővé teszik Putyin számára az ukrán előrenyomulás megállítását.
De nem látnak gyors győzelmet sem, és ellenálltak Kijev azon követelésének, hogy nagyobb hatótávolságú fegyverekkel gyorsítsák fel az eredményt.
Mivel már csak néhány hét van hátra, mielőtt a téli hideg elkezdi megnehezíteni a harcokat, amerikai és európai tisztviselők attól tartanak, hogy a háború elhúzódhat, mivel Oroszország nem tudja visszaszerezni a kezdeményezést, de hajlandó hatalmas mennyiségű embert és felszerelést bevetni Ukrajna előrenyomulásának lassítására. Egyesek szerint Kijev jövő nyárra képes lehet visszaszorítani Moszkva erőit.
Ukrán tisztviselők szerint az ellentámadásuk eddigi sikere azt mutatja, hogy 3-6 hónapon belül kiűzhetik az orosz csapatokat a február 24-i invázió óta elfoglalt terület nagy részéről, ha az Egyesült Államok és a NATO szövetségesei továbbra is szállítanak fegyvereket. Az eddigi harctéri sikerek felerősítették azokat a felhívásokat, amelyek az Oroszországtól elvesztett összes terület visszafoglalására irányulnak, beleértve a Krímet is, amelyet Putyin 2014-ben annektált.
További eszkaláció?
Moszkvában egyes tisztviselők azt remélik, hogy az európai és amerikai határozottság meggyengül az energiakivonások és az Ukrajna támogatásának növekvő költségei nyomása alatt. De a nyilvános bizalomnyilvánítás mögött, miszerint a mozgósítás lehetővé teszi az orosz csapatok számára, hogy egy-két hónapon belül folytassák az offenzívát, egyes bennfentesek elismerik, hogy a Kreml most legfeljebb egy évekig elhúzódó konfliktusra törekedhet, amely időszakos fellángolásokkal jár.
Ez a kilátás mindkét oldalon felerősítette a félelmet, hogy Putyin úgy dönthet, hogy nincs más választása, mint a további eszkaláció, az ukrán erőművekre és más polgári létesítményekre mért még nagyobb csapások, illetve vegyi vagy nukleáris fegyverek bevetése. A Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat gázvezetékek szabotálása aggodalmat keltett, hogy Európa energetikai infrastruktúrája is célpont lehet.
Putyin “meglehetősen veszélyes és vakmerő” tud lenni, amikor “úgy érzi, hogy kicsúszik a kezéből az irányítás” – mondta William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója egy, a CBS-nek adott interjújában. Az orosz vezető “hibás feltételezések alapján dolgozik, amikor azt hiszi, hogy keményen meg tud birkózni az ukránokkal, az Egyesült Államokkal és a Nyugattal” – tette hozzá.
John Bolton volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a héten nyilvánosan “rendszerváltásra” szólított fel, mondván, Putyinnak mennie kell. Egyes európai tisztviselők azonban attól tartanak, hogy az utódja még keményebb lesz.
A bizonytalanságot növeli, hogy miközben Putyin retorikailag nagyon keményen fogalmazott a “vörös vonalakról“, ezt nem mindig támasztotta alá tettekkel. Néhány területet, amelyet Putyin az annexiókat követően “örökre” orosznak nyilvánított, az ukrán hadsereg már visszafoglalt, ami heves kritikát váltott ki az állami médiában a Kreml erőinek teljesítményével kapcsolatban.
Annak ellenére, hogy Putyin arra figyelmeztetett, hogy a Krím elleni támadások masszív megtorlást váltanak ki, a háború nem eszkalálódott drámaian, miután Kijev a nyáron csapások sorozatával támadta a félszigeten lévő katonai létesítményeket. Oroszország pedig eddig mindent megtett azért, hogy az Ukrajnához közeli határ menti területek elleni támadásokat lekicsinyelje, és a robbanásokat időnként “hangos zajoknak” nevezte a nyilvánosság előtt, hogy ne kelljen beismernie a saját területén folytatott harcokat.
Egy szélesebb körű vereség Ukrajnában túl sok lenne Putyinnak ahhoz, hogy eltitkolja. “Az oroszok ezt nem értenék meg” – mondta Makarkin politikai tanácsadó.
