Kezdőlap Autó Az európai flottaüzemeltetők 60 százaléka rendelkezik CO2 céllal
No menu items!

Az európai flottaüzemeltetők 60 százaléka rendelkezik CO2 céllal

A mértékadó szakmai szervezet, a FLEETEUROPE a Corporate Vehicle Observatory (Cégautó Figyelő) 2018-as barométerének adatain alapuló elemzése szerint az európai vállalati flották üzemeltetői egyre inkább a részben vagy teljesen elektromos autók (hibrid elektromos, hálózatról tölthető hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos) felé fordulnak.

Az elemzés szerint a cégek ugyanakkor egyre nyitottabbak a mobilitási szolgáltatások és a teljes körű szolgáltatást nyújtó lízingkonstrukciók felé. Ez az olyan környezettudatos zöld autómárkák piaci pozícióját javíthatja még tovább a közeljövőben, mint a prémium márkájával, a Lexusszal együtt a piac legszélesebb, 16 modellből álló, valamennyi személyautó szegmenst lefedő hibrid elektromos modellportfólióját kínáló Toyota.

A tizennegyedik éves barométer elkészítéséhez az Arval flottakezelő cég független szakértői csoportja 12 európai ország 3000 flottamenedzserét kérdezte meg tapasztalatairól. A kutatásban részt vevő országok a „nagy ötön” – Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország – kívül Belgium, Csehország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Svájc és Törökország voltak. A vizsgálat az európai vállalati flottákban megfigyelhető négy fő trendet tanulmányozta.

Hibrid és elektromos boom

Még néhány évvel ezelőtt is a dízelautók dominálták az európai vállalati flottákat. 2018-ban viszont már az óriás flották 57%-a részben vagy teljesen elektromos, azaz hibrid elektromos (HEV), hálózatról tölthető hibrid elektromos (PHEV) és akkumulátoros elektromos (BEV) járműre váltott. A nagy és az óriás flották üzemeltetői is jelezték, hogy ezt a folyamatot tovább szeretnék gyorsítani a jövőben, a kisebb és a közepes flották pedig követni tervezik ezt.

Az óriás flották 68 százaléka már integrálta az alternatív hajtású járműveket vagy tervbe vette azok használatát, köztük a ma még kevéssé ismert, melléktermékként csupán tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás elektromos (FCEV) technológiával meghajtott járművekét, amelynek vezető fejlesztője szintén a városi közlekedés során akár 50-70%-ban tisztán elektromos üzemű, károsanyag-kibocsátás és fogyasztás mentes közlekedést lehetővé tévő hibrid elektromos hajtás fejlesztésében is élen járó Toyota és Lexus. Nagy flottáknál 48 százalék ez az érték, és a kicsiknél is elég magas, 32 százalék. A trendet Belgium, az Egyesült Királyság, Hollandia és Svájc vezeti, és bár az elemzés a magyar piacot nem vizsgálta, a Datahouse adataiból kiderül, hogy már hazánkban is meghaladják a vállalati ügyfelek hibrid elektromos vásárlásai a magánügyfelekét.

A trendet tovább erősíti, hogy az alternatív hajtáslánccal szerelt autók üzemben tartási költsége (TCO) mára nagyságrendileg a belsőégésű motoros autókénak felel meg. Ennek okai között említhetők a legtöbb országban érvénybe lépő adókedvezmények, és az egyre fejlettebb akkumulátortechnikának köszönhető magasabb maradványérték, vagy éppen az, hogy egy hibrid elektromos autóban ötször kevesebb alkatrész van, mint egy dízelben, így nagyságrendekkel kisebb a meghibásodás esélye és a kopás, elhasználódás mértéke is. Egyértelműen a valóban praktikus megoldást jelentő öntöltő full hibridek képviselik a legnépszerűbb zöld hajtást, a lízingcégek ugyanakkor egyre több olyan konstrukciót kínálnak, amelyekkel kiküszöbölhetőek a töltőhelyekkel és a hatótávval kapcsolatos aggodalmak, így a plug-in hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos autók ennek köszönhető, várhatóan növekvő térnyerése tovább gyorsíthatja majd az öntöltő hibridek által indított és dominált zöld forradalmat

A részben vagy teljesen elektromos hajtású autókra történő váltás további hajtóereje a vállalatok társadalmi felelősségvállalása és a szigorúbbá vált WLTP (Könnyű Gépjárművek Világszerte Összehangolt Teszteljárása) teszt. Beszédes, hogy a flottaüzemeltetők 59 százaléka már CO2 célt is meghatároz célkitűzéseiben. Segíti a folyamatot, hogy egyre több vezető, nagy vállalati flottával rendelkező globális vállalat csatlakozik az Klíma Csoport EV100 elnevezésű kezdeményezéshez, amelynek tagjai kötelezettséget vállaltak arra, hogy a közvetlen irányításuk alatt álló, vagyis a tulajdonukat képző vagy általuk lízingelt flottákba fokozatosan bevonják a hibrid elektromos, hálózatról tölthető hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos járműveket. A cél, hogy 2020-ra e flották 25 százaléka, 2025-re 50 százaléka, 2030-ra pedig 100 százaléka hibrid, elektromos és hidrogén üzemanyagcellás járművekből álljon.

A nagyvállalatok 46, az óriás vállalatok 62 százaléka már alkalmazza járművekkel kapcsolatos irányelveiben a WLTP kritériumait, a kis- és középvállalatok a következő három évben szándékoznak ugyanígy tenni. Ez, jóllehet ma a piacon 21 márka 89 részben vagy teljesen elektromos, (ebből 45 hibrid elektromos, 30 plug-in hibrid elektromos és 14 akkumulátoros elektromos) modellje érhető el, számos autógyártónak feladatja majd a leckét a közeljövőben, ám lesznek egyértelmű nyertesek is. Várhatóan a legnagyobb az utóbbiak közöl a már most 40%-ban hibrid elektromos autókat értékesítő Toyota, és prémium márkája, a 95%-ban hibrideket eladó Lexus lesz. A Toyota és a Lexus egyébiránt vezeti a zöld autók világszintű eladásait: a globális hibrid értékesítések 52%-át, és a világszintű zöld autó eladások 36%-t a japán autógyártó jegyzi. A Toyota modellszinten is tarol: a világ legnépszerűbb hibrid elektromos autója a Toyota C-HR, a legnépszerűbb hálózatról tölthető elektromos autó a Toyota Prius Plug-in Hibrid, míg a legkedveltebb hidrogén üzemanyagcellás elektromos autó a Toyota Mirai. A világ legnépszerűbb zöld luxusautója pedig nem más, mint a Lexus NX.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Indul a Vadászkürt Expressz!

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. 2025. szeptember 27-én, szombaton ismét megrendezi...

Ismét megmozgatta a közösségeket a hungarikum pályázat

Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásba

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását.

A Magyar Fejlesztési Bank élén Kovács Zsolt váltja Katona Bencét

A tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzetgazdasági Minisztérium döntése értelmében Nagy Márton a bank vezetésére Kovács Zsoltot, a Magyar Posta Biztosító eddigi vezérigazgatóját nevezi ki.
Hirdetés

Hírek

Indul a Vadászkürt Expressz!

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. 2025. szeptember 27-én, szombaton ismét megrendezi...

Ismét megmozgatta a közösségeket a hungarikum pályázat

Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásba

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását.

A Magyar Fejlesztési Bank élén Kovács Zsolt váltja Katona Bencét

A tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzetgazdasági Minisztérium döntése értelmében Nagy Márton a bank vezetésére Kovács Zsoltot, a Magyar Posta Biztosító eddigi vezérigazgatóját nevezi ki.

Energiafüggetlenség és költségcsökkentés: akár 50%-os támogatás a vállalkozásoknak

1 milliárd forintot is kaphatnak a cégek energiatárolásra a Jedlik Ányos Energetikai Program által

Otthon Start: új lendület a nagy összegű személyi hitelek piacán is?

A 15 millió forintos felső határ tehát ma már nem szokatlan, jóllehet több olyan bank is van, amelynél kisebb a személyi kölcsönök maximálisan igényelhető hitelösszege – a Raiffeisen Banknál és az UniCredit Banknál például csak 12 millió forint, míg az MBH Banknál és a MagNet Banknál 10 millió forint a felső korlát.

Az OTP és más piaci szereplők az Alkotmánybírósághoz fordultak a kamatstop-rendelet módosítása miatt

Az OTP Bank Nyrt. több más piaci szereplővel közösen alkotmányjogi panaszt terjesztett az Alkotmánybíróság elé, az úgynevezett kamatstop-rendelet módosítása miatt - közölte a bank szerdán a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

Augusztusban lassult az albérleti díjak emelkedése

Augusztusban lassult a bérleti díjak emelkedése: országosan 1,1, Budapesten 0,7 százalékos volt a havi lakbéremelkedés, ami az elmúlt három hónap legalacsonyabb ütemének számít - derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb adataiból.
Hirdetés

Gazdaság

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását.

Devizapiac – Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Nézzük a jó oldalát – Van, amiben Mészáros Lőrinc rávert Elon Muskra

Elon Musk vagyona ma már kontinensek leggazdagabbjainak elitjét utasítja maga mögé – mutat rá Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója. Musk 342 milliárd dollárja több, mint Afrika és Óceánia 10 országának leggazdagabb vállalkozójának együttes vagyona. Ám egy dologban meg kell hajolnia Mészáros Lőrinc előtt: a magyar top-milliárdos vagyona 10 év alatt 150-szeresére ugrott, miközben Musk, csak 38-szorosára növelte pénzét. Igaz, Mészáros vagyona európai viszonylatban még így is a középmezőnyben marad.

Az Otthon Start indulása miatt is új MNB szabályok az ingatlan- és jelzáloghitelpiacon

A Magyar Nemzeti Bank a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan átfogóan áttekintette a hazai ingatlan- és jelzáloghitelezést érintő makroprudenciális eszközeit (vagyis azokat a szabályokat, amelyek...