Kezdőlap Autó Az európai flottaüzemeltetők 60 százaléka rendelkezik CO2 céllal
No menu items!

Az európai flottaüzemeltetők 60 százaléka rendelkezik CO2 céllal

A mértékadó szakmai szervezet, a FLEETEUROPE a Corporate Vehicle Observatory (Cégautó Figyelő) 2018-as barométerének adatain alapuló elemzése szerint az európai vállalati flották üzemeltetői egyre inkább a részben vagy teljesen elektromos autók (hibrid elektromos, hálózatról tölthető hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos) felé fordulnak.

Az elemzés szerint a cégek ugyanakkor egyre nyitottabbak a mobilitási szolgáltatások és a teljes körű szolgáltatást nyújtó lízingkonstrukciók felé. Ez az olyan környezettudatos zöld autómárkák piaci pozícióját javíthatja még tovább a közeljövőben, mint a prémium márkájával, a Lexusszal együtt a piac legszélesebb, 16 modellből álló, valamennyi személyautó szegmenst lefedő hibrid elektromos modellportfólióját kínáló Toyota.

A tizennegyedik éves barométer elkészítéséhez az Arval flottakezelő cég független szakértői csoportja 12 európai ország 3000 flottamenedzserét kérdezte meg tapasztalatairól. A kutatásban részt vevő országok a „nagy ötön” – Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország – kívül Belgium, Csehország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Svájc és Törökország voltak. A vizsgálat az európai vállalati flottákban megfigyelhető négy fő trendet tanulmányozta.

Hibrid és elektromos boom

Még néhány évvel ezelőtt is a dízelautók dominálták az európai vállalati flottákat. 2018-ban viszont már az óriás flották 57%-a részben vagy teljesen elektromos, azaz hibrid elektromos (HEV), hálózatról tölthető hibrid elektromos (PHEV) és akkumulátoros elektromos (BEV) járműre váltott. A nagy és az óriás flották üzemeltetői is jelezték, hogy ezt a folyamatot tovább szeretnék gyorsítani a jövőben, a kisebb és a közepes flották pedig követni tervezik ezt.

Az óriás flották 68 százaléka már integrálta az alternatív hajtású járműveket vagy tervbe vette azok használatát, köztük a ma még kevéssé ismert, melléktermékként csupán tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás elektromos (FCEV) technológiával meghajtott járművekét, amelynek vezető fejlesztője szintén a városi közlekedés során akár 50-70%-ban tisztán elektromos üzemű, károsanyag-kibocsátás és fogyasztás mentes közlekedést lehetővé tévő hibrid elektromos hajtás fejlesztésében is élen járó Toyota és Lexus. Nagy flottáknál 48 százalék ez az érték, és a kicsiknél is elég magas, 32 százalék. A trendet Belgium, az Egyesült Királyság, Hollandia és Svájc vezeti, és bár az elemzés a magyar piacot nem vizsgálta, a Datahouse adataiból kiderül, hogy már hazánkban is meghaladják a vállalati ügyfelek hibrid elektromos vásárlásai a magánügyfelekét.

A trendet tovább erősíti, hogy az alternatív hajtáslánccal szerelt autók üzemben tartási költsége (TCO) mára nagyságrendileg a belsőégésű motoros autókénak felel meg. Ennek okai között említhetők a legtöbb országban érvénybe lépő adókedvezmények, és az egyre fejlettebb akkumulátortechnikának köszönhető magasabb maradványérték, vagy éppen az, hogy egy hibrid elektromos autóban ötször kevesebb alkatrész van, mint egy dízelben, így nagyságrendekkel kisebb a meghibásodás esélye és a kopás, elhasználódás mértéke is. Egyértelműen a valóban praktikus megoldást jelentő öntöltő full hibridek képviselik a legnépszerűbb zöld hajtást, a lízingcégek ugyanakkor egyre több olyan konstrukciót kínálnak, amelyekkel kiküszöbölhetőek a töltőhelyekkel és a hatótávval kapcsolatos aggodalmak, így a plug-in hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos autók ennek köszönhető, várhatóan növekvő térnyerése tovább gyorsíthatja majd az öntöltő hibridek által indított és dominált zöld forradalmat

A részben vagy teljesen elektromos hajtású autókra történő váltás további hajtóereje a vállalatok társadalmi felelősségvállalása és a szigorúbbá vált WLTP (Könnyű Gépjárművek Világszerte Összehangolt Teszteljárása) teszt. Beszédes, hogy a flottaüzemeltetők 59 százaléka már CO2 célt is meghatároz célkitűzéseiben. Segíti a folyamatot, hogy egyre több vezető, nagy vállalati flottával rendelkező globális vállalat csatlakozik az Klíma Csoport EV100 elnevezésű kezdeményezéshez, amelynek tagjai kötelezettséget vállaltak arra, hogy a közvetlen irányításuk alatt álló, vagyis a tulajdonukat képző vagy általuk lízingelt flottákba fokozatosan bevonják a hibrid elektromos, hálózatról tölthető hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos járműveket. A cél, hogy 2020-ra e flották 25 százaléka, 2025-re 50 százaléka, 2030-ra pedig 100 százaléka hibrid, elektromos és hidrogén üzemanyagcellás járművekből álljon.

A nagyvállalatok 46, az óriás vállalatok 62 százaléka már alkalmazza járművekkel kapcsolatos irányelveiben a WLTP kritériumait, a kis- és középvállalatok a következő három évben szándékoznak ugyanígy tenni. Ez, jóllehet ma a piacon 21 márka 89 részben vagy teljesen elektromos, (ebből 45 hibrid elektromos, 30 plug-in hibrid elektromos és 14 akkumulátoros elektromos) modellje érhető el, számos autógyártónak feladatja majd a leckét a közeljövőben, ám lesznek egyértelmű nyertesek is. Várhatóan a legnagyobb az utóbbiak közöl a már most 40%-ban hibrid elektromos autókat értékesítő Toyota, és prémium márkája, a 95%-ban hibrideket eladó Lexus lesz. A Toyota és a Lexus egyébiránt vezeti a zöld autók világszintű eladásait: a globális hibrid értékesítések 52%-át, és a világszintű zöld autó eladások 36%-t a japán autógyártó jegyzi. A Toyota modellszinten is tarol: a világ legnépszerűbb hibrid elektromos autója a Toyota C-HR, a legnépszerűbb hálózatról tölthető elektromos autó a Toyota Prius Plug-in Hibrid, míg a legkedveltebb hidrogén üzemanyagcellás elektromos autó a Toyota Mirai. A világ legnépszerűbb zöld luxusautója pedig nem más, mint a Lexus NX.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Hasít az OTP Egészségpénztár

A cég tájékoztatása szerint 2024-ben a tagok közel 31 milliárd forint megtakarítást használtak fel az OTP Egészégpénztári számlájukról, és 2 millió darab számlát fizetett ki a pénztár.

A kormány továbbra is támogatja a külhoni magyar borászokat  

Az agrárminiszter rámutatott, a Partiumban és Erdélyben már működnek azok a jól felszerelt borászati laboratóriumok, amelyek szintén a magyar kormány támogatásával jöttek létre.

Letette a hivatali esküt Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke

Sulyok Tamás köztársasági elnök határozata szerint Varga Mihály a kormányfő javaslatára keddtől 6 éven át lesz a jegybank vezetője.

Vészfékre lépett az EU a CO2 kibocsátásban: 3 év haladékot kapnak az autógyártók

  Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke március...

Hírek

BÉT – Csökkenéssel nyithat a budapesti tőzsde

A Mol fontos szinteket tört át, 52 forinttal, 1,8 százalékkal 2946 forintra erősödött, 1,8 milliárd forintos forgalomban. Rövid távú támasz 2920 forint közelében, a következő ellenállás 2 965 forintnál található.

Erősödött a forint kedd reggelre

Erősödött kedd reggelre a forint a főbb devizákkal szemben...

Az alkoholmentes sör egyre népszerűbb az EU-ban: De vajon megelőzi-e a hagyományos sört?

Az alkoholmentes sör egyre népszerűbb az EU-ban: De vajon...

A diktatúra habzó bája: nyugati mintájú söröző nyílt Észak-Koreában

Észak-Korea egy vadonatúj, nyugati stílusú sörözőt reklámoz fővárosában, de...

Rárepültek a gyanútlan Wizz Air utasokra

Adathalász e-mailben árulnak 10 eurós Wizz Air kupont a...

Erősödött csütörtök reggelre a forint

A februári kezdéshez képest a forint 1,6 százalékkal erősödött az euróval, valamint 2,3 százalékkal a dollárral és a svájci frankkal szemben.

Erősödött a forint szerdán

Erősödött kissé a forint szerdán a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.

Vegyesen mozgott a forint kedd reggel

Az eurót 1,0305 dolláron jegyezték kedden reggel, alacsonyabban a hétfő esti 1,0313 dollárnál.

Gazdaság

Az adóelőlegből is igénybe vehető az szja-kedvezmény

Nyomtatásra, irattárolásra sincs szükség, mert a nyilatkozatot az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséért lép a GVH

A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.

Itt az első kamatforduló, utalják a csúcshozamot az inflációkövető állampapírokra

A PMÁP-ot az államkincstár 99 százalékos árfolyamon váltja vissza, de ez az egy százaléknyi veszteség is bőven megéri, hiszen a többi lakossági állampapír közül a legalacsonyabb kamatú is 5,5 százalékot fizet

Megvan az új PMÁP kamat, kezdődhet a nagy állampapírcsata

Az idei PMÁP-lejáratokról és kamatfizetésekről már tavaly megkezdték az egyeztetést az ügyfelekkel, hogy fel tudjanak készülni, mi legyen a pénzükkel, amikor érkeznek a kifizetések.