Egy nemzetközi kutatócsoport a St. Louis-i Washington Egyetemen több száz régészeti lelet alapján készült tanulmány eredményeit foglalta össze, hogy részletes térképet készítsenek arról, hogy az ókori gabonafélék hogyan terjedtek el, és váltak étrendkapcsokká a régi világ társadalmaiban.
A régészet kezdete óta a kutatók átfésülték a világot az első háziasított növények bizonyítékait keresve. Az ősi tábortüzek maradványaiból származó árpa, búza, köles és rizs rétegeit feltárva tanulmányokat tettek közzé, amelyekben az ősi gabonák megjelenésének első jeleit mutatják.
Egy nemzetközi kutatócsoport a St. Louis-i Washingtoni Egyetemen Xinyi Liu vezetésével, több száz tanulmány eredményeit foglalta össze, hogy részletes térképet készítsenek arról, hogy az ókori gabonafélék hogyan terjedtek el, és váltak étrendkapcsokká a régi világban.
A Quaternary Science Reviews folyóirat összefoglalja az ókori élelmiszer-globalizációs folyamatról szóló jelenlegi tudományos konszenzust, amely az eurázsiai és észak-afrikai étrendeket 7000 és 3500 évvel ezelőtt átalakította.
A társszerzők közé tartozik az Egyesült Királyságban a Cambridge-i Egyetem kutatói; Zheijiang Egyetem Kínában; a Litván Történelmi Intézet; a Smithsonian Intézet; és a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Pekingben.
A tanulmány azt sugallja, hogy az ősidőkben az élelmiszer-globalizációt nem az uralkodó elitek egzotikus étvágya hajtotta, hanem a szegény paraszti gazdálkodók könyörtelen éhsége, a szezonról-szezonra haladó találékonysága. Új utakat kerestek, hogy akár egy kicsivel több ételt tehessenek az asztalukra.
"A tanulmányok hangsúlyozzák, hogy a mezőgazdasági termelés elsődleges 'újítói' hétköznapi gazdálkodók voltak."
Az új típusú vetőmagok, a szántóföldek fekvésének kipróbálásával, illetve az ültetési és betakarítási idők megváltoztatásával a paraszti gazdálkodók próbaverzióival az éghajlati kihívások leküzdésére törekedtek, és a földrajzi határok kiterjesztésére. A kísérletek fokozatosan javuló a hozamokhoz vezettek, ezzel a gazdálkodók megismerhették a tavaszi és az őszi ültetési időszakokban a termesztési idő meghosszabbítását is az adott a területen.
Sokan ismerik az élelmiszervilág globális terjedését az Új Világban – ezt a Kolumbiai Csere néven ismert folyamat – Liu azt állítja, hogy az őskori élelmiszer-globalizációs folyamat ugyanolyan drámai hatást gyakorolt az ételtermesztésre az Óvilágban is.
A búza és árpa Délnyugat-Ázsiából Európába, Indiába és Kínába költözött, míg a köles a másik irányba költözött: Kínából Nyugatra. A rizs Kelet-, Dél- és Délkelet-Ázsiában utazott, az afrikai köles és a cirok a szubszaharai Afrikában és az Indiai-óceánon át haladt, mondta Liu.
A búza és az árpa valamint a köles és a rizs terjedése a világban. Az animáció azt mutatja be, hogy az ókori világ legjelentősebb háziasított gabonaféléi közül négy az ie. 7000 és 3500 év között terjedt el az Óvilágban. Xinyi Liu; Javier Ventura / Washington Egyetem animációja
