A keresetek előző évi növekedésében meghatározó volt a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése. Az idén mindkettő a tavalyinál kisebb mértékben, 4 százalékkal emelkedik, de egyéb tényezők is a bérdinamika gyengülését vetítik előre – kommentálták elemzők a legfrisseb statisztikai adatokat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint tavaly novemberben a bruttó átlagkereset 438 200 forint volt, 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az átlagkereseteket átlagosan 62 500 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek, mint a jutalom, prémium és egyéb egyszeri különjuttatások.
A múlt év első tizenegy hónapjában elért bérnövekedés elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum tavaly januári megemelésének köszönhető – hangsúlyozta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Az idei bérkilátások viszont egyelőre bizonytalanok. Azt már tudni lehet, hogy a minimálbér a tavalyinál kisebb mértékben, 4 százalékkal nő. A szakember szerint kérdés viszont, hogy mely ágazatokban, milyen béremelésre kerül sor. Az egészségügyben például komolyabb növekedés várható, ami a teljes gazdaságra vonatkozó bérdinamikát felhúzhatja.
Az egészségügyi béremelkedés nélkül az idén várhatóan a korábbi éveknél lassabb, 2-3 százalékos lesz a reálbérek emelkedése, a 2017-es több mint 10 százalékkal, 2018-as 8 százalék felettivel, 2019-es 7,7 százalékossal, és a múlt év első tizenegy hónapjában elért 6 százalékkal szemben – prognosztizálta a K&H Bank vezető elemzője.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője is elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének, valamint az év elejét még jellemző munkaerőhiány bérfelhajtó hatásának tulajdonította a tavalyi béremelkedést. Megjegyezte: novemberben tovább lassult a keresetek növekedési üteme, azonban a 8,6 százalékos emelkedés továbbra is dinamikus bérfolyamatokról árulkodik.
Ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt a munkáltatók nem tudják az elmúlt években megszokott ütemben emelni a béreket, így a bérdinamika lassulása nem meglepő folyamat.
Előretekintve a Századvég Gazdaságkutató elemzői arra számítanak, hogy tovább lassul a bérek növekedési üteme. Várakozásaik szerint ez idén 5,6 százalékos lehet, amiben közrejátszik, hogy a minimálbér-emelés mértéke is alacsonyabb volt, mint az elmúlt években, valamint a korlátozások által leginkább érintett ágazatokban a cél inkább a munkavállalók megtartása, mint a bérek emelése. A bérdinamika lassulását némiképp ellensúlyozhatják az egészségügyi dolgozókat érintő béremelések – fűzte hozzá.
